A tábornok és mások mellett Abu Mahdi al-Muhandisz, az iráni támogatású iraki milíciákat tömörítő Népi Mozgósítási Erők vezetője péntekre virradóra amerikai légicsapásokban vesztette életét, amelyeket Washington Iránhoz köthető célpontok ellen hajtott végre Bagdadban. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken a CNN hírtelevíziónak kijelentette, hogy a csapásméréssel egy "küszöbön álló támadásnak" vették elejét. Kiemelte, hogy az amerikai hírszerzés információi vezettek a célzott támadáshoz.
Az AP szerint azonban a támadás jogszerűsége olyan tényezőktől függ, amelyek egyelőre nem nyilvánosak. Az általa megkérdezett jogi szakértők pedig arra mutatnak rá, hogy még ha jogszerű is volt, attól még nem feltétlenül helyes vagy politikailag okos döntés hosszú távon. Irán és szövetségesei pedig bosszút esküdtek.
A Pentagon első, rövid magyarázatában azt mondta, hogy Szulejmáni olyan terveken dolgozott "aktívan", amelyek célja amerikai diplomaták és katonák megölése volt, amikor pénteken életét vesztette egy amerikai dróncsapásban a bagdadi repülőtér közelében, röviddel azután, hogy megérkezett az országba.
Ha ez így volt, akkor az amerikai elnöknek mint főparancsnoknak jogában állt elrendelnie az akciót, hogy az alkotmány II. cikkelye alapján erőt alkalmazzon a nemzet védelmében - mondta Bobby Chesney, a texasi jogi egyetem (Texas School of Law) nemzetbiztonsági ügyekre szakosodott professzora. "Ha a tények úgy vannak, ahogyan azt a védelmi minisztérium állította, akkor az elnök viszonylag egyértelműen rendelkezik a II. cikkely szerinti felhatalmazással, hogy fellépjen az amerikai életek védelme érdekében" - tette hozzá.
Jeff Addicot nyugalmazott katonatiszt, a San Antonió-i St. Mary jogi egyetem nemzetbiztonsági jogi szakértője szerint ez az indoklás abban az esetben is érvényes, ha Szulejmáni még nem indította meg a támadást, a "megelőző" önvédelem lefektetett alapelvét tekintve. "Jogi szempontból nem kérdés" - mondta Addicot. "Politikai szempontból azonban vita tárgya lesz, hogy helyes lépés volt-e. Véleményem szerint ez megfelelő válasz volt, de legalábbis az bizonyos, hogy jogszerű" - tette hozzá.
Az önvédelem tehát mind az amerikai, mind a fegyveres konfliktusokról szóló nemzetközi törvények alapján jogos indok lenne, ugyanakkor az AP amerikai hírügynökség által megszólaltatott szakértők többször is hangsúlyozták: ez attól függ, hogy milyen hírszerzési értesülés vezetett a gyilkossághoz, az amerikai hatóságok pedig valószínűleg sohasem adják ki ezt az információt.
Kászim Szulejmáni megölése "nagy valószínűséggel a nemzetközi jogba ütközik" - vélekedett pénteki reagálásában az ENSZ egyik vezető jogi szakértője.
A jogszerű indokok értelmezése az ilyen esetekben nagyon szűk határok között mozog, és nehéz elképzelni, hogy miként lehet felhozni érveket az ilyen gyilkosságok esetén - írta Agnes Callamard, a bírói ítélet nélkül végrehajtott emberölési ügyek jelentéstevője.
Véleménye szerint a drónok alkalmazása szinte soha sem tekinthető törvényesnek, leszámítva az aktív ellenségeskedések esetét, halálos erőt pedig a nemzetközi emberi jogi törvények értelmében csak közvetlen életveszély elhárítása esetén szabad alkalmazni.
Az, hogy egy személy korábban "terrorista" támadások résztvevője volt, nem elég ahhoz, hogy törvényes emberölés célpontjává tegyék - tette hozzá Callamard.
Gondot okoz a felügyelet kérdése is. A végrehajtó hatalom tisztségviselői döntik el, hogy kit lehet megölni a megfelelő törvényes eljárás nélkül, parlamenti jóváhagyás nélkül - írta a szakértő a Twitteren.
Callamard a Pentagonnak a támadásról kiadott nyilatkozatát is bírálta, mondván, hogy "nagyon pontatlan" az érvelése, s nem tesz említést a Szulejmánival együtt megölt emberekről.
Az iráni állami tévé péntek esti közlése szerint az amerikai légicsapásokban tíz ember vesztette életét, közülük öten voltak a Forradalmi Gárda tagjai.
A szakértő felszólította a világszervezetet és annak vezetőit, hogy lépjenek fel az ügyben, igénybe véve a rendelkezésükre álló jogi eszközöket és fórumokat.
