Az új követség az Arnona lakónegyedben, a vízumügyekért felelős konzulátusi épületben fog működni, amíg várhatóan hat év alatt elkészül a funkcióhoz méltó új épületegyüttes. A jelenlegi konzulátus épülete Jeruzsálem nyugati, 1967 előtt is Izraelhez tartozó, tehát a nemzetközi törvények szerint nem megszállt területnek tekintendő részén, de annak szélső határán fekszik.
Az Izraelbe delegált nyolcvanhat nagykövet közül mintegy harminc vett részt a vasárnap esti diplomáciai fogadáson, amelyen jelen volt az izraeli vezetés, így Benjámin Netanjahu miniszterelnök és a külügyminiszter, valamint az amerikai delegáció is. Az európai országok nagy többsége bojkottálta az eseményt, de nem fogadta el a meghívást Oroszország, Egyiptom és Mexikó külképviselete sem.
Magyarország, Csehország, Románia és Ausztria jelen volt
Magyarország, Csehország, Románia és Ausztria nagykövete részt vett a vasárnap esti fogadáson. „Magyarország, Csehország és Románia Brüsszelben sem értett egyet azzal, hogy az Európai Unió egységesen elítélje az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költözését” – hangsúlyozta Nagy Andor magyar nagykövet. Hozzátette: egyelőre nem született döntés arról, hogy esetleg Magyarország is Jeruzsálembe költöztetné jelenleg Tel-Avivban működő nagykövetségét. A magyar álláspont nem változott, továbbra is a két állami megoldás hívei vagyunk” – állapította meg.
Izrael 1967-ben foglalta el Jordániától Kelet-Jeruzsálemet, majd 1980-ban a Jeruzsálem törvényben hivatalosan is annektálta, noha ezt a lépését a nemzetközi közösség nem ismerte el. A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet szeretnék jövendő államuk fővárosának, ezért az amerikai nagykövetségnek a Tel-Avivból Jeruzsálembe való költöztetését Izrael javára meghozott egyoldalú döntésnek tekintik, s szerintük ez a lépés aláásta az Egyesült Államok közvetítői szerepét a béketárgyalásokon.
Az 1993-as izraeli-palesztin egyezmény szerint Jeruzsálem végső státusát a béketárgyalások későbbi szakaszaiban szögezik majd le. 1967 óta Izrael tucatnyi lakótelepet hozott létre Kelet-Jeruzsálemben, ami ellentmond a nemzetközi törvényeknek, de Izrael ezt vitatja – írta tudósításában a BBC. Május 14-ét Izrael megalakulásának napjaként ünnepli, május 15-e pedig a Nakba-nap, vagy katasztrófa-nap a palesztinok számára, amikor több százezer ember kényszerült elmenekülni otthonából, vagy utasították ki az izraeli állam 1948-as megalapításakor – összegezte a BBC.
Donald Trump amerikai elnök decemberben jelentette be, hogy Washington elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és ígéretet tett a nagykövetség átköltöztetésére. Lépése tiltakozási hullámot indított el a palesztin területeken. A jeruzsálemi amerikai nagykövetség felavatását erre a dátumra tűzték ki, mivel az egybeesik Izrael állam 1948-as kikiáltásával.
Johannis magyarázatot követel a kormánytól Jeruzsálem miatt
A nagykövetség hivatalos hétfői megnyitójára Románia nem kapott meghívót, a vasárnap esti fogadáson viszont jelen volt az ország képviseletében az izraeli nagykövetségének megbízottja – tájékoztatta a román külügyminisztérium a Hotnews.ro portált.
Az államelnöki hivatal hétfőn közleményt adott ki arról tájékoztatva, hogy Klaus Johannis államfő találkozót kezdeményezett Teodor Meleşcanu külügyminiszterrel, és a megbeszélés kedd délelőtt lenne a Cotroceni-palotában. A külügyi tárca vezetőjének arról az álláspontról kell majd magyarázatot adnia, amelyet Románia képviselői az izraeli külképviseletek Tel Avivból Jeruzsálembe való költöztetéséről kifejtettek.
Tilarkoznak a palesztinok - több mint 50 halott
Izrael légicsapásokat mért hétfőn a Hamász radikális palesztin szervezet állásaira a Gázai övezetben. A légi támadással párhuzamosan masszív, erőszakba fordult tüntetések zajlottak a Gázai övezet határán a nagykövetség átköltöztetése miatt. Palesztin források szerint az izraeli katonákkal történt összecsapásokban 43 palesztin tüntető veszette életét, a libanoni televízió már 50 halálos áldozatról tett említést. Hírügynökségi jelentések emellett több mint 900 palesztin sebesültről tudnak, akik közül mintegy 450-en kaptak lőtt sebet. A TASZSZ orosz hírügynökség ugyanakkor 2000-nél is több sebesültet említ.
A nap folyamán több tízezer palesztin tiltakozott az enklávét Izraeltől elválasztó kerítés mellett. A tüntetők gumiabroncsokat égettek és parittyákból köveket lőttek az izraeli katonák felé, akik könnygázzal és éles lőszerrel válaszoltak a palesztinok kerítést megközelítésére tett kísérleteire.
Ciszjordániában is tömegtüntetések kezdődtek a nagykövetség átköltöztetése ellen, másrészt Izrael Állam megalapításának 70. évfordulójára emlékezve. A Háárec honlapjának jelentése szerint a ciszjordániai Rámalláhból tömeg indult meg a Jeruzsálem határában található kalandiai ellenőrző ponthoz. A nagykövetség közelében is több száz izraeli arab állampolgár tüntetett, köztük öt parlamenti képviselő is.
Rendkívüli aggodalmának adott hangot hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár a Gázai övezetbeli helyzet miatt. "Különösen aggódom a Gázából érkező, a halottak magas számáról szóló hírek miatt" - mondta az ENSZ-főtitkár Bécsben.
A kairói székhelyű pánarab szervezet, az Arab Liga hétfőn felszólította a nemzetközi közösséget, hogy szálljon szembe ezzel a szerinte igazságtalan döntéssel és a város "jelenlegi izraeli megszállásával".
Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet hétfői közleményében "a nemzetközi jog utálatos megsértésének" minősítette a Gázában hétfőn történteket. "Ez újabb szörnyű példája annak, hogy az izraeli katonák túlzott erőt alkalmaznak, éles lőszerrel, teljes mértékben szégyenteljes módon. Ez a nemzetközi normák megsértése, némely esetben oly módon elkövetve, amely háborús bűncselekménynek minősülő szándékos gyilkosságnak tűnik" - hangzott a közlemény.
