Mugur Isărescu megkongatta a vészharangot
A fogyasztói árnövekedéssel kapcsolatos, folyamatosan változó előrejelzésekből kiderül, hogy a központi bankot is váratlanul érték a Bukarestben januárban hatalomra került szociálliberális kormánykoalíció gazdaságpolitikájának hatásai. Az év első felében a jegybank az eredetileg közölt 2,1 százalékról két lépcsőben mérsékelte 1,6 százalékra idei inflációs előrejelzését, ahhoz, hogy most minden korábbinál magasabb inflációs arányt valószínűsítsen.
A tavalyi év eleji négy százalékpontos, illetve az idei év eleji további egy százalékpontos áfa-csökkentése nyomán az infláció az idei év első feléig (másfél éven keresztül) negatív tartományban volt. A közalkalmazotti béremelések, a fogyasztás megugrása, az üzemanyagokra kivetett jövedéki adók emelése nyomán azonban a fogyasztói árak emelkedni kezdtek a vártnál gyorsabb ütemben.
A fogyasztás a külkereskedelmi mérleg hiány gyors emelkedését is előidézte: a román import az év első kilenc hónapjában már csaknem 9 milliárd euróval meghaladta a kivitelt. A jelenséget kommentálva Isarescu arra figyelmeztetett: Románia külföldön teremt munkahelyeket, ha gazdasági növekedését a fogyasztás növekedésére alapozza, és nem saját gazdaságának fejlesztésébe fektet be.
Szeptemberben 1,77 százalékra emelkedett az éves inflációs ráta, amely négyéves csúcs. Legutóbb 2013 novemberében volt magasabb, 1,83 százalék az infláció Romániában.
Csütörtökön ötéves mélypontra esett a lej az euróval szemben azt követően, hogy szerdán a kormány – a szakszervezetek és munkáltatók tiltakozása ellenére – 2018 januári hatállyal módosította a járulék befizetések rendszerét és ismét átírta az adótörvényt. A jegybank csütörtökön 4,6279 lejes euró-árfolyamot közölt: ennél rosszabbul csak 2012 augusztusában váltották a román fizetőeszközt az euróval szemben, amikor Traian Băsescu akkori államfő felfüggesztése okozott bizonytalanságot és politikai válságot az országban.
