A döntés várhatóan tovább feszíti az amúgy is feszült izraeli–török kapcsolatokat. A javaslatot beterjesztő Gideon Szaár külügyminiszter a kormányülésen úgy fogalmazott, „sohasem késő helyesen cselekedni”.
Izraelben az örmény népirtás hivatalos elismerése évek óta napirenden volt. A Kneszet oktatási bizottsága már tíz évvel ezelőtt kimondta, hogy elismeri a történelmi eseményeket népirtásként, 2018-ban pedig a parlament plenáris ülése is jóváhagyta, hogy a kérdésről vita és szavazás legyen.
A döntés eddig több politikai és diplomáciai megfontolás miatt váratott magára. Izrael stratégiai kapcsolatokat ápol Azerbajdzsánnal, amely elutasítja az örmény népirtás elismerését, emellett Jeruzsálemben attól is tartottak, hogy a lépés ronthatja az Iránnal szembeni együttműködést, illetve egyes vélemények szerint relativizálhatná a holokauszt egyediségét.
Az izraeli–török viszony különösen a 2023. október 7-ei terrortámadást és az azt követő gázai háborút követően romlott meg. Ankara megszakította a gazdasági kapcsolatokat Izraellel, leállította a török légitársaságok izraeli járatait, ugyanakkor a diplomáciai kapcsolatok fennmaradtak. Izraeli szakértők korábban arra figyelmeztettek, hogy az örmény népirtás hivatalos elismerése akár a diplomáciai kapcsolatok megszakításához is vezethet.
A most elfogadott határozat szerint a népirtás 1915 áprilisában kezdődött, amikor Konstantinápolyban letartóztatták, deportálták és meggyilkolták az örmény értelmiség és közösségi vezetők százait. Ezt követően az oszmán hatóságok módszeres megsemmisítő hadjáratot indítottak az örmény lakosság ellen, a férfiak jelentős részét kényszermunkára hurcolták és megölték, míg nőket, gyermekeket és időseket halálmenetekre kényszerítettek a szíriai sivatag felé.
Törökország továbbra sem ismeri el, hogy a történtek népirtásnak minősülnek.
Az izraeli kormány emlékeztetett arra, hogy eddig 32 ország ismerte el valamilyen formában az örmény népirtást, ezért álláspontja szerint Izraelnek is erkölcsi és történelmi kötelessége volt ezt megtenni, valamint elítélni minden olyan törekvést, amely a történelmi események tagadására vagy elferdítésére irányul.
Az Ynet hírportál értesülése szerint Örményországban visszafogottan fogadták az izraeli döntést.
Törökország elítélte az izraeli döntést
Törökország élesen bírálta Izrael döntését. A török külügyminisztérium közleményében „politikai döntésnek” nevezte az örmény népirtás elismerését, és azt állította, hogy Izrael ezzel a Gázai övezetben folytatott katonai műveletekről, illetve az azokkal kapcsolatban megfogalmazott nemzetközi bírálatokról igyekszik elterelni a figyelmet. Ankara ismét azzal vádolta Izraelt, hogy a gázai palesztin lakosság ellen követ el bűncselekményeket, és hangsúlyozta: továbbra is fellép az általa Izrael „terjeszkedő és destabilizáló politikájának” nevezett törekvésekkel szemben.
Törökország továbbra is elutasítja, hogy az 1915-ben, az Oszmán Birodalomban az örmény lakosság ellen elkövetett tömeges gyilkosságokat népirtásnak minősítsék. Az egymást követő izraeli kormányok évtizedeken át szintén tartózkodtak az örmény népirtás hivatalos elismerésétől, elsősorban a Törökországgal fenntartott stratégiai kapcsolatok megőrzése érdekében.
Az örmény népirtást ugyanakkor a világ több mint harminc országa – köztük az Egyesült Államok, Franciaország és Németország – ismerte el hivatalosan. A történészek becslése szerint az első világháború idején az Oszmán Birodalomban 600 ezer és 1,5 millió közötti örmény vesztette életét.
