Az arab pártok megerősödése döntő szerepet játszhat a politikai patthelyzet feloldásában
A szavazatok több mint 60 százalékának összesítése után Netanjahu jobboldali és vallási pártokból álló szövetsége 54, Eisenkot centrista tömbje 48, az arab pártok pedig 18 mandátumra számíthatnak – számolt be a HotNews. A 120 tagú Kneszetben 61 képviselő támogatása szükséges a többséghez, ezt azonban jelenleg egyik tábor sem éri el. A végleges eredményeket várhatóan csütörtökön hirdetik ki.
A keddi urnazárás után közzétett felmérések még Eisenkot szövetségének csekély előnyét jelezték, a hivatalos szavazatszámlálás azonban más képet mutat. A Likud 27 mandátummal továbbra is a legnagyobb parlamenti párt lehet, Eisenkot Jásár nevű formációja pedig 21 képviselői helyet szerezhet. Netanjahu szélsőjobboldali vallási szövetségesei, Itamar Ben-Gvir és Becalel Szmotrics pártja együttesen 13 mandátumra számíthat. A választási részvétel elérte a 77,7 százalékot, jelentősen meghaladva az előző voksoláson mért arányt.
A kormányfő politikai jövője a tét
A 77 éves Netanjahu az elmúlt három évtizedből csaknem 19 évet töltött miniszterelnökként, és számos politikai válságot átvészelt. Mostani kampányát azonban meghatározták a Hamász 2023. október 7-ei támadásának következményei, a gázai háború és az ország biztonságáért viselt politikai felelősség kérdése.
Bírálói szerint a 2023-as támadást súlyos hírszerzési és biztonsági mulasztások tették lehetővé. Netanjahu ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az azóta végrehajtott katonai műveletek, valamint a Hamász, a Hezbollah és Irán vezetői elleni csapások megerősítették Izrael biztonságát. A kampányt a kormányfő ellen folyó korrupciós eljárások is kísérték; Netanjahu azonban tagadja az ellene felhozott vádakat.
A Likud jeruzsálemi kampányközpontjában a miniszterelnök erős jobboldali kormány megalakítását sürgette. Eisenkot viszont úgy értékelte, hogy a választók változást akarnak, és felszólította riválisát a politikai visszavonulásra. A korábbi vezérkari főnök a 2023-as Hamász-támadás után csatlakozott Netanjahu háborús kabinetjéhez, később azonban nézeteltérések miatt távozott. Bár belpolitikai kérdésekben centrista alternatívát kínál, ellenzi a palesztin állam létrehozását, és a Hamász katonai szervezetének felszámolását szorgalmazza.
Az arab pártok lehetnek a mérleg nyelve
A választás legnagyobb meglepetései közé tartozik az izraeli arab pártok előretörése. A korábbi tíz helyett akár 18 parlamenti mandátumot is szerezhetnek. Az ország lakosságának mintegy ötödét alkotó arab közösség körében különösen magas volt a részvétel, ami képviselőik szerint azt mutatja, hogy választóik nagyobb beleszólást kívánnak a politikai döntésekbe.
A helyzetet bonyolítja, hogy Netanjahu elutasítja az arab pártok támogatásával működő kormányt, Eisenkot pedig szigorú feltételekhez köti az együttműködést. Ezek közé tartozik Izrael zsidó és demokratikus államként való elismerése, valamint a Hamász terrorszervezetként történő elítélése. A centrista ellenzék számára a Manszúr Abbász vezette Ra’ammal kötött megállapodás jelenthetne kiutat, mivel a párt korábban már részt vett Naftali Bennett kormánykoalíciójában.
A Közös Lista vezetője, Yousef Jabareen szerint az arab választók megerősödött parlamenti képviseletét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Közösségének legégetőbb problémái között az erőszakos bűnözést, a hátrányos megkülönböztetést, valamint a lakhatási és fejlesztési lehetőségek hiányát említette.
Ha a végleges eredmények sem biztosítanak többséget egyik politikai tömbnek sem, elhúzódó koalíciós tárgyalások következhetnek. A patthelyzet Netanjahunak is kedvezhet, ugyanis ügyvezető miniszterelnökként hivatalban maradhat az új kormány megalakulásáig. Izraelben nem lenne példa nélküli az elhúzódó politikai válság, hiszen 2019 és 2022 között öt parlamenti választást tartottak. Most is nyitott kérdés, hogy sikerül-e megállapodni, vagy az izraeli választóknak ismét az urnákhoz kell járulniuk.
