Szent Fausztina, az isteni irgalmasság apostola Helena Kowalska névén látta meg a napvilágot a lengyelországi Glogowiec faluban 1905. augusztus 25-én egy tízgyermekes család harmadik gyermekeként. Gyermekkorától kezdve az ima szeretete, az embertársai iránti szeretet, az engedelmesség és az emberi nyomor iránti érzékenység jellemezte. Csak három évig járt iskolába, majd elhagyta otthonát és gazdag családokhoz szegődött szolgálóleánynak.
Húszéves korában, szülei akarata ellenére belépett az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációjába, amelyben Mária Fausztina szerzetesnővérként 13 éven át szolgált szakács, kertész és kapus munkakörben. Élete az Istennel való rendkívül bensőséges egységet tükrözte. Már gyermekkorától fogva szeretett volna szentté válni és következetesen törekedett is erre, együttműködve Jézussal az elveszett lelkek megmentésében. Ezért egész életét felajánlotta áldozatként a bűnösök üdvözítésére. Kinyilatkoztatásokat, láthatatlan stigmákat kapott és belelátott a szívekbe. Jézus rábízta az isteni irgalmasság örömhírét. Látomásban felszólította, hogy hirdesse minden ember számára az isteni irgalmasságot. Szüntelenül kérje ezt mindenki számára, ugyanakkor terjessze az isteni irgalmasság tiszteletét. Ezért Jézus átadott egy képet Fausztina nővérnek és a következő kérést intézte hozzá: „Azt kívánom, hogy a képet (…) a húsvétvasárnapot követő vasárnap ünnepélyesen áldják meg. Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe. (...) Kívánom, hogy az Irgalmasság ünnepe menedék és menekvés legyen minden lélek, főleg a szegény bűnösök részére. Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége (…) Az a lélek, aki gyónáshoz és szentáldozáshoz járul teljes bűnbocsánatot nyer, és mentesül a büntetés alól.”
A képen Jézus Szent Szívéből két sugár – fehér és piros – árad, amely az igazságosság és irgalmasság, a bűnbánat és a bűnbocsánat, az áldozat és az engesztelés, az isteni szeretet és a felebaráti szeretet jelképe látható. A kép rövid idő alatt elterjedt mind a templomokban, mind a családi otthonokban.
Mária Fausztina nővérnek Jézus hűséges menyasszonyaként valóban sikerült elindítania az isteni irgalmasság világméretű tiszteletét. Ennek a jegyében is hunyt el, hosszadalmas, fájdalmas betegeskedés után Krakkóban, 1938. október 5-én.
Szent II. János Pál pápa fiatalkorát Fausztina kolostora közelében töltötte és aztán krakkói érsekként foglalkozott ügyével. Ugyanő 1993. április 18-án boldoggá, 2000. április 30-án szentté avatta Fausztinát. Az isteni irgalmasság apostolának naplója, Az Isteni Irgalmasság üzenete címmel 2001-ben magyar nyelven is megjelent.
Szent II. János Pál pápa 2002. augusztus 17-én szentelte fel a Szent Fausztina sírja fölé épített krakkói Isteni Irgalmasság templomot. Kevesen tudják, hogy ennek altemplomában magyar kápolna is van.
Tudatosítanunk kell, hogy egyetlen lélek sem nyerhet megigazulást, amíg nem fordul Jézushoz bizalommal. Ebben a koronavírus okozta helyzetben ideje lenne hittel és bizalommal megvallani, hogy az ember számára nincs reményforrás Isten irgalmasságán kívül. Őszinte hittel kell újra kimondanunk: Jézusom, bízom benned! Mert a szenvedésekkel, csalódásokkal és bizonytalanságokkal telt szívek mélyén szükség van Isten irgalmasságára.
