Fokozódott a családon belüli erőszak a járványügyi korlátozások miatt
A Mentsétek meg a Gyermekeket Egyesület (Asociaţia Salvaţi Copiii) már 2013-ban átfogó felmérést készített a gyermekbántalmazás jelenségéről. A civil szervezet honlapján áttekinthető eredmények meglehetősen aggasztóak: egyebek mellett kiderült: annak ellenére, hogy 2004-ben elfogadott törvény egyértelműen betiltotta a családon belül bármiféle erőszak alkalmazását a gyermekekkel szemben, a szülők egy része továbbra is „nevelési eszközként” veti be a testi fenyítést. A felmérés szerint a gyermekek 63 százaléka mondta azt, hogy verik otthon a szülei, a szülőknek pedig 20 százaléka állította, hogy a testi fenyítés „hatékony” gyereknevelési eszköz.
A 11 év alattiakat inkább „elhanyagolják”
Az egyesület egy 2017-es elemzésében a 11 év alatti korosztályt érintő bántalmazási formákat vizsgálta; megállapításuk szerint a kisebbek esetében nem annyira a konkrét bántalmazás, mint az elhanyagolás volt a jellemző. Mindamellett az is egyértelművé vált, hogy a tanügyi, gyermekvédelmi, egészségügyi, igazságügyi intézmények nem értesülnek az „enyhébb” fizikai és érzelmi bántalmazási esetekről; továbbá, a potenciálisan bántalmazott kiskorúakkal közvetlen kapcsolatban levő szakembereknek nagyjából a fele – például a családi, iskolai orvosok, pedagógusok – részesült olyan képzésben, hogy képes legyen felismerni, amennyiben a gyermeket valamilyen módon bántalmazzák vagy elhanyagolják.
Aggasztó mértékű az iskolai zaklatás
A gyermekbántalmazásnak sajátos és sajnos egyre gyakoribb formája a tanügyi intézményekben elszenvedett sértés, megfélemlítés, zaklatás, amelyet az angol nyelvből átvett bullying szóval is jelölnek.
A Mentsétek meg a Gyermekeket Egyesület 2016-os felmérése például arra mutatott rá, hogy az iskolákban tízből három gyermeket kizárnak társai a saját belső közösségükből; tízből három gyermeket társai veréssel fenyegetnek, illetve, négyből legalább egy kiskorú megaláztatást szenved el iskola-, osztálytársai előtt. A szociális elszigeteltség, a fizikai erőszakkal való fenyegetés, a megaláztatás mellett iskolai környezetben gyakorta megesik a bullyingáldozatok személyes javainak rongálása, lejárató pletykák terjesztése is. A civil szervezet kimutatásai szerint a megkérdezett gyermekek 73 százaléka nyilatkozta azt, hogy tanúja volt már valamilyen bullyingjelenségnek az iskolában: 58 százalékuk a saját osztályán belül, 46 százalékuk a baráti körben, 69 százalékuk pedig az online térben látott, hallott már ilyen helyzetet.
Gyermekvédelmi terv része a segélyvonal
A kormány, vélhetőleg abból a felvetésből kiindulva, hogy a gyermekbántalmazási jelenségek a világjárvány miatt megváltozott élethelyzetekben felerősödtek, egy gyermekvédelmi terv részeként elrendelte az 119-es segélyhívó szám beüzemeltetését.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) mérnökei az ország 41 megyéjében és a főváros szektoraiban működő szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok (DGASPC) minden egyes székhelyén két-két, call-center jelleggel működő telefonközpontot létesítettek, összesen 94-et. A gyermekbántalmazások bejelentésére szánt, 119-es segélyhívó szám január 5-től a nap 24 órájában bármilyen fix vagy mobiltelefon-hálózatról ingyenesen hívható.
A hívásokra a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok munkatársai válaszolnak. Amennyiben a bejelentő olyan esetet jelez, amely azonnal rendőri vagy orvosi beavatkozást feltételez, a szociális munkások riasztják az 112-es segélyhívó szám ügyeleteseit. Abban az esetben, ha az 119 vonalán gyermekek eltűnését közlik, a rendőrséget értesítik, amely aztán a RO-ALERT-rendszerben is kiadhatja a vonatkozó értesítést – összegezte januári közleményében a STS.
Fizikai, érzelmi, szexuális bántalmazást is jelentettek
A január 5–21-e közötti időszakban több mint 9200 hívást fogadtak az 119-es telefonközpontok ügyeletesei, az esetek többségében az emberek azt próbálták ki, hogy megfelelően működik-e a segélyhívó szám. Mindazonáltal a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok munkatársainak mobil egységei 81 esetben terepre is kiszálltak. A hatósági összesítés szerint 1706 olyan ügyet zártak le, amelyekben gyermekek számára veszélyt jelentő helyzetet azonosítottak; a megoldás ezekben az esetekben a tanácsadás, a megfelelő szakhatósághoz való átirányítás vagy a sürgősségi beavatkozás volt. A statisztikák szerint jelenleg országszerte 1804 ügyet vizsgálnak a DGASPC munkatársai, szociális ankétok, felülvizsgálatok zajlanak.
A január 5–21-e között jelentett problémás esetekben gyermekek fizikai, érzelmi, szexuális bántalmazását, elhanyagolását, koldulásra késztetését, valamint megfélemlítését, zaklatását jelentették. Ugyanakkor, a betelefonálók egy része különféle információkat kért, például a gyermekek jogait igazoló iratok kibocsátását, gyámsági kérdéseket illetően.
A kormány tájékoztatása szerint fizikai bántalmazásnak minősül bármilyen erőszakos (véletlen vagy szándékos) cselekedet, amely folytán egy gyermek megsérül. Az érzelmi bántalmazás jóval nehezebben definiálható, de ebbe a kategóriába sorolhatóak például a bántó megjegyzések, káromlások, a gyermek megszégyenítése, fenyegetések, a családon belüli verbális bántalmazás is. Szexuális bántalmazásnak minősül a közösülésre, nemi aktusokra való kényszerítés, illetlen érintések, pornográf tartalmak megtekintésére, prostitúcióra való kényszerítés, gyermek előtti meztelenkedés. Az elhanyagolás is a gyermekbántalmazás sajátos formája: ennek a megnyilvánulásnak áldozata az a gyermek, akinek gyámja nem biztosít megfelelő élelmezést, ruházatot, otthont vagy felügyeletet számára.
Kolozs megye: félszáz eset, köztük koldulás, erőszak
„Azt szeretnének, hogy a megyéből minél többen mielőbb értesüljenek az 119-es segélyhívó számról, hogy ez is eszközzé váljon abban, hogy minél több gyermeknek esélye legyen a normális gyerekkorra” – jelentette ki Alin Tişe megyei tanácselnök. A megyei közigazgatás közleménye szerint a segélyhívó szám működésének első két hete alatt 57 hívást fogadtak az ügyeletesek, és az esetek többségét megoldották; a tanács közleménye szerint, ezek többnyire szexuális és érzelmi jellegű bántalmazásra vonatkoztak. A hívások legnagyobbrészt – 83,4 százalékban – felnőttektől érkeztek, a fennmaradó esetekben kiskorúak vagy szociális munkások tettek bejelentéseket. Három ügy – két koldulás és egy iskolai erőszak – kapcsán még zajlik a vizsgálat. A két hét alatt két olyan eset adódott, amelynél a szociális munkásoknak ki kellett szállniuk a helyzet ellenőrzése céljából a helyszínre.
(Borítóképünk illusztráció)
