Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője tegnap cáfolta, hogy az RMDSZ olyan módosító javaslatot nyújtott volna be a a közigazgatási törvénykönyvhöz, amely alapján csökkentenék vagy kiiktatnák a közigazgatásban való anyanyelvhasználatot biztosító 20 százalékos küszöböt.
Az RMDSZ-es szenátor az Agerpres hírügynökség érdeklődésére elmondta: a kisebbségi lakosság számarányának el kell elérnie a 20 százalékot ahhoz, hogy kötelezővé váljon az illető nemzeti közösség nyelvének a közigazgatásban való alkalmazása az állam hivatalos nyelve mellett, valamint a kétnyelvű táblák kihelyezése. A jogi logika ennek alapján megkívánja a törvényes alap biztosítását arra is, hogy a 20 százalékos küszöbértéket el nem érő kisebbségi csoportoknak is legyen lehetőségük anyanyelvük használatára a közigazgatásban, amennyiben a helyi tanács beleegyezik ebbe – magyarázta Cseke.
Hozzátette: az Európai Unióban van olyan ország, ahol a húsz százaléknál jóval kisebb az anyanyelvhasználati küszöb. Ugyanakkor nyomatékosította: a törvény, miszerint a 20 százalékos arányt elérő nemzeti kisebbségeknek biztosítani kell az anyanyelvhasználatot a közigazgatásban, már 17 éve érvényben van, és ezután is érvényben lesz.
Korodi Attila RMDSZ-es képviselő bejelentette: a szövetség támogatja az új közigazgatási törvényt, amely szerinte “sokkal reprezentativabb egy európai demokrácia számára”. A honatya Eugen Tomacnak, a Népi Mozgalom Pártja (PMP) elnökének is válaszolt, aki az anyanyelvhasználati küszöb kapcsán azt mondta: Románia megengedhetetlen dolgokat enged meg a centenárium évében. „ Ez a jog már a jelenlegi törvényben is benne foglaltatik” – mondta Korodi.
Tomac egyébként közölte: az ellenzéki pártok alkotmányossági kifogást fognak emelni a közigazgatási törvénykönyv ellen, ami szerintük “egy országos szintű svindli”. A törvénykönyv egyik kitétele alapján a helyi elöljárók mandátumuk befejezése után állami támogatásból finanszírozott különleges nyugdíjra jogosultak – emlékeztet a PMP politikusa, amivel úgyszintén nem értenek egyet.
