Fejér Szilárd vegyészkutató a Szabadság kérdésére elmondta, hogy még nem lehet tudni, a brit vírusmutáció veszélyesebb-e az egészségre, az viszont biztos, hogy ugyanazok a védekezési módszerek (maszkviselés, távolságtartás) hatásosak ellene is. A szakember hozzátette: azért is veszélyesebb ez a jóval fertőzőbb vírusmutáció, mint az eddigi domináns variáns, mert leterhelheti a román egészségügyi rendszert, ha elterjed a következő hónapokban. – Azt meg már tudjuk, hogy mit jelent a román egészségügyi rendszer leterheltsége: magasabb halálozási arány lehet belőle. De pánikra semmi ok, inkább fokozottan kellene betartani a jelenleg érvényes szabályokat – fogalmazott a szakember, aki szerint az eddigi adatok alapján az angol variánssal szemben ugyanolyan hatékony a rendelkezésre álló védőoltás. Ellenben a dél-afrikai variánsról egyelőre úgy tűnik, hogy továbbfejlődve képes lenne kikerülni a mostani védőoltásokkal szerzett immunválaszt.
A helyzetet bonyolítja, hogy az angol variáns egy mutációja is elindult ezen az úton, viszont ezeket a vakcinákat elég gyorsan lehet változtatni, ha mégis bekövetkezne egy olyan nagyobb változás, ami miatt drasztikusan csökkenne a hatékonyságuk – mondta el az új vírusmutációk kapcsán a szakember.
A vegyészkutató a Facebook-oldalán vezetett koronaposztjában kifejtette, hogy a laboratóriumi vizsgálataik során ők is találtak mintákat, amelyek az angol variánssal való fertőzésre utalnak. – Két, elég agresszíven terjedő vírusmutációról tudunk, amely könnyebben fertőz, és ezért a terjedése aggodalomra ad okot. Az angol variáns (B.1.1.7) már átvette a „piacvezető” szerepet Angliában, az új fertőzéseket illetően, és rengeteg országban felütötte a fejét, köztük nálunk is. Mivel hatékonyabban tud terjedni, várható, hogy előbb-utóbb ez lesz a domináns változat nálunk is, de mindenki azt szeretné, ha ez minél később történne meg – részletezte a kutató, aki szerint kimutatni ugyan nem tudják, de valószínűsíteni már lehet az angol vírusmutáció jelenlétét a PCR-tesztekkel.
A laborvezető már korábban próbálta elmagyarázni azt, miszerint a PCR trükkje épp az, hogy úgy tervezik meg a teszt többi komponensét, hogy a polimeráz csak egy vagy több adott génszakaszt szaporítson abból a káoszból, ami a mintában van. Ehhez szükségesek az úgynevezett primer-ek, ezeket úgy tervezik, hogy erősen kapcsolódjanak a detektálni kívánt génszakasz egy részéhez. A vírus génszakaszából 3 rövidebb részt, amely csak és kizárólag a koronavírusra jellemző, és ilyen génszakaszok nem találhatóak meg semmilyen egyéb élőlényben. Ilyen génszakaszokat nagyon egyszerű találni, manapság már nagyon sok élőlény teljes genomját ismerjük – vázolta Fejér Szilárd.
A járvány kitörése óta rengeteg gyártó fejlesztett jobbnál jobb PCR teszteket, amelyek segítségével igen nagy (közel 100%-os) pontossággal kimutatható a koronavírus a mintából. A teszt fejlesztésekor a kulcs a primerek megtervezése. Tervezéskor minden gyártó nagyon ügyel arra, hogy a primerek minden betűje megegyezzen az összes addig lepublikált koronavírus-szekvenciának a megfelelő részével, alapból olyan régiókat szoktak választani, amelyről lehet tudni, hogy nem nagyon változnak a vírus evolúciója során – írta a PCR tesztekről.
A koronaposztjában arra is rávilágít, hogy egy nagy cégnél (Applied Biosystems) sikerült úgy megtervezni ezeket a primereket, hogy épp beleesett az angol variánson történt egyik fontos mutáció valamelyik primer-szakaszba, és ennek az eredménye, hogy a vírus tüskefehérjéjét kódoló génszakaszt ennek a gyártónak a tesztje nem képes detektálni a PCR reakció során. „Persze, amikor a tesztet tervezték, szó sem volt angol variánsról. A szóban forgó PCR teszt ún. multiplex PCR, tehát a vírusnak három darabját keresi a mintában, és ezek három különböző génen vannak: ORF1-ab, S és N. Az angol variánsban az a mutáció, ami bezavar ennél a tesztnél, egy úgynevezett deléció (a tüskefehérjéből eltűnt két aminosav, a 69 és 70-es sorszámú). Ennek a tervezési bakinak (a fejlesztés során senki nem gondolt arra, hogy a vírus tüskefehérjéje ilyen irányba mutálódhat) az lett a mellékhatása, hogy Angliában nagyon hamar rájöttek, hogy ezzel a teszttel ki lehet szűrni az új variánst. Akik rutinszerűen használták ennek a gyártónak a tesztjét, azt vették észre az ősz folyamán, hogy egyre több olyan pozitív minta van, ahol a keresett 3 jelből az S génszakaszra várt jel hiányzik. Odaát ugyanis nem cécóznak, és a pozitív minták jelentős hányadát (azt hiszem kb 10%-át) meg is szekvenálják (tehát meghatározzák a teljes vírusgenomot)”.
Miután ennek utánanéztek decemberben, ők is berendeltek egy adag tesztet ettől a gyártótól, és januártól szúrópróbaszerűen alkalmazták ismeretlen mintákon, vagy gyanús pozitív minták újratesztelésénél. – Tudtuk, hogy csak idő kérdése, hogy mi is találjunk olyan mintát, ahol 2 jel van a 3 helyett. Habár meg kell jegyeznem, hogy ezt a tesztet nem szívesen használom olyan mintákon, amelyeket nem mi veszünk le, mert ez is egy olyan teszt, amelyben a nukleinsav-tisztítási lépést külön hozzáadott kontrollal ellenőrzik, így a labornak lövése sincs, hogy van-e humán genetikai anyag a mintában, és nem szeretnék még egyszer úgy járni, mint amikor álmintákat kaptunk egy magán öregotthonból – írta a vegyészkutató. Hozzátetti: kompromisszumos megoldásként az erősen pozitív minták egy részét újratesztelik ezzel a teszttel, és a valószínűsíthetően pozitív minták (pl. tünetes személyek, kontaktszemélyek) egy részét szintén ezzel a teszttel nézik.
– A következő hónapokban óriási jelentősége lesz világszerte az új variánsok nyomonkövetésének, és ezért jóval több mintát kellene szekvenálni idehaza is. Sajnos sok állami intézménynél csak kihasználatlanul ülnek a jobbnál jobb, többnyire EU-s forrásokból beszerzett, méregdrága szekvenáló gépek, mert nincs megfelelő személyzet, vagy túl drága a szekvenálás, vagy mindkettő – mutatott rá a kutató, aki szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e harmadik hullám, hanem az, hogy mikor, és hogy az angol vírusmutáció fogja-e okozni nálunk. Mert ha igen, akkor úgy véli, megjárjuk ismét.
A sepsiszentgyörgyi diagnosztikai laboratórium munkatársai tanulmányt indítottak el, amelynek a részeredményei igazolják, hogy jelentős immunválasz alakul ki a Pfizer-BioNTech védőoltás után 28-30 nappal. – A termelt antitestek mennyiségét folyamatosan nyomon követjük több mint 130 személyen körülbelül 6-12 hónapig, és értékes adataink lesznek arról, hogy mennyi ideig lehetünk védettek – válaszolta megkeresésünkre Fejér Szilárd, aki koronaposztjában részletezte a tanulmány eddigi eredményeit.
Annak a 30 személynek, akik már több mint 1 hete megkapták a második védőoltást, van kimutatható mennyiségben SARS-CoV-2 IgG antitestje. Ha szigorúak akarunk lenni, egyetlen személynél nem került még a pozitív tartományba a mért mennyiség (1 fölött pozitív, neki 0,93 a második oltás után 1 héttel), tehát ebben az esetben a megfelelő mennyiségű antitestet termelt személyek részaránya 97%. Ha még szigorúbbak akarunk lenni, akkor a 30-ból 3 személynek lustább az immunválasza (10%), az összes többinek 2,5 fölött van ez az érték (90%). 1,6-os érték fölött valószínűleg van annyi antitest, hogy lehet konvaleszcens plazmát adományozni – írta koronaposztjában.
A sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetője kifejtette: a tesztjük az erősen kötődő (nagy affinitású) antitesteket mutatja ki, a közepes vagy gyenge kötődésűeket nem. Ezért van az, hogy más gyártók tesztjeivel pozitív az eredmény a védőoltás után három héttel, míg náluk csak a fertőzésen át nem esett delikvensek csupán 44%-ánál mérnek pozitív antitest-szintet, a többinek még jóval a mágikus 1-es érték alatt van, habár növekvő trendet mutat már az első héttől számítva. A szervezetnek időre van szüksége, hogy megfelelő mennyiségben és főleg minőségben termelje az antitesteket, ennek pedig lehet köze a védelem fokozatos felépüléséhez – tisztázta a vegyészkutató.
Kétféle kategóriába sorolhatók azok is, akik oltást kaptak: akik átestek a koronavíruson, és akik nem. A két csoport antitest-dinamikája élesen elkülönül a teljes vizsgált időtartam során. A volt koronavírusos résztvevőknél az oltás után 7-10 napra kiugrik a jó minőségű antitestek mennyisége, és utána nem változik számottevően a 30 nap során, még az emlékeztető oltás beadása után sem láttak nagy változást. A nem koronavírusosok antitest-mennyisége nagyot ugrik a második oltás következtében (meredekebb változás 21 és 28 nap között) – magyarázza koronaposztjában Fejér Szilárd. Hozzáteszi: a koronavíruson átesett beoltottak antitest-mennyisége átlagban duplája a „sima” beoltottak antitest-mennyiségének, az oltás után 28-30 nappal. – Érdekes lesz követni, hogyan alakul a következő hónapok során a két csoport antitestje – jegyezte meg.
