A lakosság általános beoltására hónapok múlva kerülhet sor
László Attila szakpolitikusnak, az RMDSZ szenátorának tudomása szerint ebben a pillanatban mintegy 400 oltóanyag kísérletezésén dolgoznak világszerte. A felsőház egészségügyi bizottságának elnöke szerint ezek közül mintegy 40 a klinikai kutatások valamelyik stádiumában van, és kettő lépte túl a harmadik fázist, amely után a gyártók kérhetik a törzskönyvezést.
– Két esetben a gyártók ezt már benyújtották, a harmadik esetében az eljárás elindítása már csak napok kérdése – tudatta érdeklődésünkre. Elmondása szerint a négyszáz oltóanyag négy alapvető mechanizmus alapján fejti ki hatását: az egyik attenuált, azaz mesterségesen szelídített törzseket, a másik szubunitáris vírusokat tartalmaz, vagyis a vírus falának egy vagy több molekuláját juttatják be a szervezetbe. A harmadik oltóanyagban a nem replikatív vírust alkalmazták, amely során adenovírust használhatnak fel. Ezek az emberi szervezetben nem sokszorozódnak, de az oltás segítségével be tudnak jutni a sejtbe és terjeszteni tudják a genetikai állományt, s így arra késztetik az emberi sejtet, hogy a vírus falának egy bizonyos fehérjéjét szintetizálja. A negyedik típus a hírvivő (messenger) RNS típusú oltás, amelynek előállítása rövidebb ideig tart, mert a létrehozásához szükséges technológiai folyamat is könnyebb és gyorsabb. A hátulütője viszont az, hogy speciális szállítási és tárolási eljárásokra van szükség – sorolta László Attila.
– Úgy tudom, az egyik európai és amerikai gyártó is beindította már a törzskönyvezési folyamatot. A többi uniós országhoz hasonlóan Románia is aláírta azt a megállapodást, amely értelmében a rendelkezésre álló oltóanyag több mint 4 százaléka az ország lakosságát illeti meg – fogalmazott a szakpolitikus. Hozzátette: jelenleg nincsenek pontos információi arra vonatkozóan, mikor érkezik meg az első adag vakcina és mikor kezdődik el a lakosság beoltása. – Az ország népességének általános beoltására hónapok múlva kerülhet sor. Első körben a veszélyeztetett egészségügyi személyzet kapja meg a védőoltást – hangsúlyozta.
A szenátus egészségügyi bizottságának elnöke leszögezte: míg tavaly az országban 1,2 millióan oltatták be magukat influenza ellen, idén csupán a családorvosoknál 3 millió adag áll rendelkezésre. Ezenkívül mintegy 650 ezer adag került kereskedelmi forgalomba, amelyet azonnal felvásároltak. Megjegyezte, ez még mindig sokkal kevesebb, mint több nyugat-európai országban, ahol a lakosság 50-60 százaléka beoltatja magát influenza ellen.
– Ahhoz, hogy minél hamarabb visszatérhessünk a régi életünkhöz, továbbra is be kell tartanunk a távolságtartásra, a védőmaszk viselésére és a kézmosásra vonatkozó alapvető szabályokat. Egyelőre nincs a fertőzés kezelésére alkalmas specifikus ápolási módszer, jelenleg más betegségek kezelésére alkalmas gyógymódokat alkalmaznak az orvosok – jelentette ki László Attila.
Az orvos szerint korántsem lesz egyszerű és zökkenőmentes a lakosság beoltása, főleg, ha a mínusz nyolcvan foknál hidegebb helyen tárolandó vakcina lesz előbb elérhető.
– A legfontosabb az, hogy megfelelően szervezzék meg az oltáskampányt. A HPV elleni oltáskampány kapcsán Romániát azóta is negatív példaként említik. Sajnos azt látom, hogy némelyek ugyanazokat a téves lépéseket követik, túlzott optimizmust generálnak a lakosság körében, holott a parlamenti választásokat követően sem lesz könnyebb a helyzet, nem fogunk tejben-vajban fürdeni – mondta László Attila, aki szerint jelenleg a hatóságok egyik legfontosabb feladata a lakosság védőoltással kapcsolatos széles körű tájékoztatása lenne: típusok, hatékonyság, hatásmechanizmus, az oltás utáni immunitás kialakulásának ideje stb.
Fontos a megfelelő tájékoztatás az oltás kapcsán
– Rendkívül fontos a megfelelő tájékoztatás, a védőoltás szükségességének megindoklása, az oltás működésének tisztázása. Kitartó, korrekt tudatosítási kampányra van nagy szükség – vélekedik a szenátus egészségügyi bizottságának elnöke. Szerinte az, aki már átesett a betegségen, nem biztos, hogy be akarja oltatni magát, főleg, ha a szervezete megfelelő mértékű antitestet fejlesztett ki. Egyelőre viszont nem tudni pontosan, ezek a személyek mennyi ideig élveznek védettséget.
– Sok kérdésre a szakemberek sem tudnak válaszolni – mondta, az oltóanyagok kapcsán azt is kifejtve, sem az amerikai, sem az európai szakhatóság nem részesít előnyben egyetlen gyártót sem. Tudatta: nagy figyelmet igényel a folyamat, ugyanis nem specifikus krónikus betegségben szenvedő személyek kezeléséről vagy beoltásáról van szó, hanem százmilliós, akár milliárdos nagyságú embertömegről, akik között ráadásul szív- vagy cukorbetegek is vannak.
– Mind az amerikai, mind az európai szakhatóság nagyon alapos munkát végez az oltóanyag tesztelésével, engedélyeztetésével kapcsolatban – jegyezte meg.
Kérdésünkre válaszolva azt is elmondta, úgy gondolja, rendkívül fontos a szakemberek jelenléte azokban a parlamenti, kormányzati, politikai struktúrákban, amelyekben a lakosság egészségügyi helyzetével kapcsolatos döntéseket hoznak. – Jelenleg két szakmai testület áll a döntéshozók rendelkezésére: az egyik az országos katasztrófavédelmi bizottság műszaki grémiuma, a másik pedig az egészségügyi minisztérium keretében működő járvány- és fertőző betegségek szakbizottsága, amely a különböző kezelési és egyéb eljárásokat határozza meg. Sajnos a technikai testületet két hónapja nem hívták össze, tagjaival nem konzultáltak – figyelmeztetett.
Közölte: friss közvélemény-kutatás szerint az emberek 83 százaléka azt nyilatkozta, hogy szerintük még hosszú ideig fogunk küszködni a koronavírussal, 64 százalékuk pedig úgy gondolja, gazdasági hatásai a jövőben lesznek igazán érezhetők, a választások miatt ugyanis sok problémát a szőnyeg alá söpörtek. A felmérés arra is rávilágított, hogy a megkérdezetteket jelenleg a saját, családjuk és környezetük egészségügyi állapota érdekli elsősorban.
– Az elmúlt kilenc hónapban a különböző orvosi ellátást igénylők 41 százaléka nem részesült az igényelt egészségügyi szolgáltatásban. Két-három hónapig ez valahogy kezelhető, de már kilenc hónapnál tartunk… A legkisebb visszaesés az onkológiában tapasztalható, a legmagasabb pedig az agyvérzésen átesettek ellátása esetében, ahol 51 százalékkal csökkent az egészségügyi ellátás aránya – közölte a szakpolitikus.
Emlékeztetett: néhány nappal ezelőtt egyes légitársaságok bejelentették, csak azokat az utasokat engedik majd fel a repülőgépek fedélzetére, akik beoltatták magukat. – Néhány országban már létezik az úgynevezett Covid pass, azaz Covid-útlevél. Ennek alapján a negatív teszttel vagy oltással rendelkezők bizonyos dolgokat megtehetnek – fogalmazott.
László Attila úgy vélekedik: szükség van a védőoltás beadatására. – Be fogom oltatni magam, a családomat, és orvosként mindenkinek megpróbálom elmagyarázni az oltás előnyeit és hátrányait. Arra ösztönzök mindenkit, hogy oltassa be magát, mihelyt erre lehetősége adódik – jelentette ki.
A szenátus egészségügyi bizottságának vezetője azt még nem tudja, hány vakcina közül választhatunk majd. Információi szerint első körben a 18. életévüket betöltött személyek számára lesz javallott az oltás. Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha mutációk lépnek fel és a vakcina már nem lesz hatékony, elmondta: az influenza elleni oltóanyaggal kapcsolatos információk és tapasztalatok segíthetnek. Úgy véli, nagy valószínűséggel hasonló lesz az eljárás a koronavírus elleni vakcinával kapcsolatban is. Hozzátette: jelen pillanatban az a legfontosabb, hogy óvatosak és türelmesek legyünk.
Megérkezett Európába az első adag Pfizer-vakcina
Elkezdődött az amerikai Pfizer által gyártott, új koronavírus elleni vakcina Európába szállítása – jelentették az elmúlt hétvégén a hírügynökségek. Az első szállítmányokat a United Airlines repülőgépei hozták át az óceán fölött, több olyan célállomásra, köztük Brüsszelbe, ahonnan majd szétosztják őket Európa különböző térségeibe. Az oltóanyagot szállító repülőket ötször annyi szárazjéggel pakolták meg, mint amennyi normális esetben engedélyezett – írják –, miután erre külön engedélyt kaptak a légügyi hatóságoktól, hiszen a gyógyszergyártó által kifejlesztett oltóanyag mínusz 70 Celsius-fok alatti hőmérsékletet igényel.
Az oltóanyagot ugyan még nem engedélyezte az illetékes európai szervezet, az Európai Gyógyszerügynökség, ám a Wall Street Journal szerint azért hozták meg a döntést a szállítás elkezdéséről, hogy a várható engedélyezés után minél hamarabb elérhető legyen.
A Pfizer oltóanyaga 95%-os hatékonyságú, ehhez az oltást mintegy 20 nap múlva meg kell ismételni.
Fejfájást okozhat a vakcina szállítása
Persze csak átvitt értelemben, de tény: komoly gondot okoz, hogy a Pfizer és a BioNTech által előállított oltóanyag tárolási hőmérséklete mínusz 70 Celsius-fok körüli. Összehasonlításképpen: a jelenleg használatos különféle oltóanyagok legfeljebb mínusz 20 fokot igényelnek a biztonságos tároláshoz, de nagyon sok oltóanyag „kibírja” közönséges hűtőszekrényben vagy akár szobahőmérsékleten is.
A mínusz 70 fok biztosítása nemcsak a tárolást nehezíti meg, hanem az oltóanyag szállítását is, és ez fokozottan igaz a gyengén fejlett országok esetében vagy éppen rurális környezetben – hívta fel ennek kapcsán a figyelmet a CNN összeállítása, amelyet a Mediafax idézett a napokban.
Az oltás kapcsán ilyenformán egy dolog elengedhetetlen: a szállítási és tárolási logisztika kidolgozása, vagyis az, hogyan jut el az oltóanyag a gyártótól a beoltandó személyig. Ráadásul a jelek szerint az oltások zömét néhány nap különbséggel meg kell ismételni ahhoz, hogy a lehető leghatékonyabbak legyenek, vagyis újabb védőoltás-szállítmány eljuttatására is szükség lesz.
Mint említettük, az amerikai Pfizer és a német BioNTech által közösen kidolgozott oltóanyagot legalább mínusz 70 Celsius-fokos hőmérsékleten kell szállítani/tárolni. A másik gyártó, amely nagyon közel áll oltása engedélyezéséhez, a Moderna; az ő oltóanyaguknak megfelel minden, a patikákban is használatos hűtő, amelyben akár 30 napig is tárolható lesz a vakcina. A jelek szerint viszont a Moderna gyártási kapacitása kisebb, mint a Pfizeré.
A BioNTech igazgatója beismerte, hogy a tárolási körülmények problémát jelentenek, de hozzátette: olyan formulán dolgoznak, amely lehetővé tenné akár a szobahőmérsékleten való tárolást is. A CNN-nek úgy nyilatkozott: 2021 második felére előállhatnak egy olyan változattal, amelynek tárolása nem lesz körülményesebb más oltóanyagokénál.
Az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi államtitkára, Alex Azar mindezzel kapcsolatosan kifejtette: a Moderna oltása „rugalmasabb” egy helyi patikus számára, a Pfizeré a tömegoltásra lenne alkalmasabb.
Lesz elég szárazjég?
A Pfizer jövőre 1,3 milliárd adag oltás előállítását tervezi, a szállításra-tárolása egyelőre a szárazjég (mínusz 78 Celsius-fokos, szilárd halmazállapotú szén-dioxid) jelenti a megoldást, valamint rengeteg hűtőláda. A számítások szerint a hűtőládákban 975 flakon, azaz 4875 adagnyi oltás tárolható a szárazjégben.
A Pfizer már korábban elkezdte a kiszállítási lánc tesztelését négy amerikai államban; a vállalat ezzel megbízott felelőse úgy nyilatkozott, az alacsony hőfok miatti igény kapcsán nincsenek aggályai. Ezt látszik igazolni a Sűrítettgáz-szövetség (CGA), amely szerint az Egyesült Államok és Kanada szárazjég-gyártási kapacitása napi 30 ezer tonna, így tagjai képesek kielégíteni a keresletet, sőt úgy vélik, a kapacitás mindössze 5%-ával megoldható az oltóanyag egyesült államokbeli és kanadai kiszállítása. Az iparág más tagjai viszont nem ilyen optimisták, a CNN-nek több gyártó is kijelentette, hogy már kaptak ajánlatokat a teljes termelésükre.
A gyengébben fejlett országokban viszont probléma lehet a megfelelő mennyiségű szárazjég előállítása, az azzal járó költségek és a hatalmas jégmennyiségek szállításával járó veszélyek pedig szintén akadályt jelentenek. Jarbas Barbosa, a pánamerikai egészségügyi szervezet alelnöke emiatt vélhette úgy néhány napja, hogy a világ egyik országa sincs felkészülve arra, hogy ezt az oltáshelyzetet kezelni tudja.
További probléma, hogy az amerikai Szövetségi Légi Irányítás (FAA) a szárazjeget veszélyes szállítmánynak tekinti, ezért korlátozott mennyiség vihető fel egy-egy repülőgépre, ez bizonyos faktorok függvényében 500–1000 kiló lehet. Peter Gerber, a Lufthansa teherszállító részlegének igazgatója másfelől azt is kiemelte, hogy a szárazjég – mivel az is helyet foglal – egyértelműen csökkenti az egyszerre szállítható oltásmennyiséget.
A Pfizer különben állítólag teljes logisztikát dolgozott ki a szállításra, hogy az oltóanyagot minél kevesebb ideig kelljen tárolni, és még éppen időben („just in time”) az oltást beadó orvos rendelőjébe vagy oltóközpontokba kerüljön.
Az európai szállításhoz masszív légi folyosóra van szükség; a Pfizer például napi átlag 20 teherszállító repülőgéppel számol, míg a világ egyik legnagyobb szállítmányozó cége, a DHL az elkövetkező két évben 15 millió hűtőládát szállító 15 ezer repülőúttal.
A „hideglánc” biztosítása különben csak az egyik azokból a kihívásokból, amelyeket a koronavírus elleni oltás szétosztása világszerte felvet. Több más döntést is meg kell hozni például a prioritások, az oltási stratégiák kapcsán, de adatbázis létesítése is szükségesnek látszik, hogy követni lehessen, ki melyik gyártó oltását kapja, mikor és hol. Ráadásul a különböző gyártók oltóanyagainak a hatékonysága is különböző, és az is biztos, hogy a kormányoknak komoly kampányokat kell majd levezetniük annak érdekében, hogy az embereket az oltás biztonságosságáról meggyőzzék.
Nagyjából 25 euróba kerül egy oltás
A 94,5%-os hatékonyságot mutató, Moderna által gyártott oltáshoz 25 és 37 dollár közötti áron juthatnak majd hozzá a kormányok – jelentette be a napokban a gyógyszeripari vállalat vezetősége, hozzátéve, a pontos ár a megrendelt mennyiségtől függ. „Nagyjából ugyanannyiba kerül, mint az influenza elleni oltás” – fogalmazott Stephane Bancel, a Moderna igazgatója.
A Moderna által gyártott koronavírus elleni oltásból az Európai Unió is kapni fog, miután az oltás – amint azt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke előrevetítette – december közepén megkapja az engedélyt a gyógyszerészeti hatóságoktól.
Az Európai Bizottságnak különben öt gyártóval van előszerződése az oltások beszerzésére, s az Európai Unió akár több mint 10 milliárd dollárt fizethet a megrendelt több száz millió dózisért a Pfizer–BioNTech és a CureVac gyártóknak – nyilatkozta nemrég a Reutersnek az EU egyik tisztviselője, aki részt vett az ezzel kapcsolatos egyeztetésekben. Az általa említett ár a Pfizer–BioNTech esetében 18 dollár körüli adagonként (szintén két oltással számolva), azaz kisebb, mint amennyiért az amerikai kormány vásárolná. Éppen ezért az EU és a gyártók közötti egyezmény biztosítást is magába foglal arra vonatkozóan, hogy a gyártók nem fogják az Egyesült Államok felé átirányítani az eredetileg Európának szánt mennyiségeket. A német CureVac pedig 12 eurót kért egy-egy dózisért, ezt az EU „lealkudta” 10 euróra. Utóbbitól első szakaszban 225 millió dózist, előbbitől 200 milliót rendelne az EU, illetve opcionálisan még további 180 illetve 100 milliót. A CureVac március végéig elkezdené az oltások leszállítását, a Pfizer és BioNTech állítólag már karácsony előtt képes lenne erre, ha megkapja az ehhez szükséges sürgősségi engedélyezést.
Az EU szóvivője hivatalosan nem erősítette meg ezeket az információkat, hasonlóan, a gyártók sem kommentálták a CNN értesüléseit.
Amerikában ezzel szemben 19,5 dollárba kerül a kormánynak egy személy beoltása a Pfizer termékével; a kisebb európai ár annak az eredménye, hogy az unió előzetesen bizalmat szavazva pénzügyileg is támogatta a Pfizerrel partner BioNTechet az oltás kifejlesztésében.
Mind a Pfizer–BioNTech, mind a CureVac oltása olyan úgynevezett ARNm-technológián alapszik, amelyet két részben kell beadni.
Ami a Modernát illeti, az Európai Bizottság a napokban hagyta jóvá az amerikai gyógyszeripari vállalattal a koronavírus elleni oltóanyag beszerzéséről szóló szerződést, ez lehetővé teszi, hogy az EU az összes tagállam nevében, első körben 80 millió adag oltóanyagot vásároljon és további legfeljebb 80 millió adagot igényeljen.
Az említett vállalatokon kívül az Európai Bizottság hasonló szerződéseket írt alá az AstraZeneca, a Sanofi-GSK és a Janssen Pharmaceutica cégekkel, de folyamatban van egy további szerződés megkötése is. Az intézmény közleménye szerint az EU sokrétű oltóanyag-portfóliója biztosítani fogja, hogy Európa megfelelően felkészült legyen az oltásra, amint az oltóanyagok biztonságosnak és hatékonynak bizonyulnak.
Több tízezer önkéntesen tesztelték az oltásokatAz Európai Gyógyszerügynökség (EMA) értékelni fogja az európai portfólióban szereplő összes vakcinát, és csak akkor engedélyezi használatukat, csak akkor lesznek forgalomba hozhatók, ha biztonságosnak és hatékonynak bizonyulnak. A gyártók ígéretes hatékonyságú oltóanyagai a következő hetekben megkaphatják az európai forgalmazásukhoz szükséges jóváhagyást – közölték.
Az EU június közepén fogadta el az úgynevezett európai oltóanyag-stratégiáját, amelynek célja, hogy 12–18 hónapon belül minden európai állampolgár számára magas színvonalú, biztonságos, hatékony és megfizethető oltóanyagokat biztosítson.
Erősen jön hátulról az oxfordi oltás
A Moderna egyébként azt jelentette, hogy az első eredmények szerint az új koronavírus elleni kísérleti védőoltása 94,5 százalékban bizonyult hatékonynak széles körű teszteléskor. Az eredményt a klinikai kísérletek harmadik, a forgalmazás előtti utolsó szakaszában érték el. A vakcina hatékonyságának tesztelését célzó kísérleteket több mint 30 ezer emberen végezték el az Egyesült Államokban, a résztvevők 42 százaléka veszélyeztetett kategóriákba tartozott (65 év feletti volt, illetve valamilyen rizikófaktorral rendelkezett). A vállalat úgy számol, hogy az mRNA-1273 néven ismert oltóanyagból az év végére 20 millió adag elkészül, ezt az Egyesült Államokban értékesítik, és további egymilliárd adagot forgalmaznak világszerte 2021-ben.
Oltás kidolgozásán dolgozik az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszeripari vállalat is, közös fejlesztésű koronavírus-vakcinájuk hatékonysága átlagosan 70 százalékos, de alkalmazási technikáktól függően elérheti a 90 százalékot is. Az egyetemi kutatócsoport beszámolója szerint a 24 ezer önkéntes bevonásával Nagy-Britanniában, Brazíliában és Dél-Afrikában elvégzett próbák azt mutatták, hogy azok közül, akik két, nagy dózisú hatóanyagot tartalmazó oltást kaptak, 30-an fertőződtek meg később az új típusú koronavírussal. Abban a próbacsoportban viszont, amelynek hatóanyag nélküli szert adtak be, 101 fertőződés történt. Ez a jelentés szerint 62 százalékos hatékonyságnak felel meg.
A kutatók ismertetése szerint azonban a hatékonyság 90 százalékra emelkedett abban a csoportban, amelynek tagjai először alacsonyabb, 50 százalékos hatóanyag-tartalmú, majd teljes dózisú vakcinát kaptak.
Az Oxfordi Egyetem beszámolója szerint a két teljes dózisú, illetve az alacsonyabb és magasabb dózisú oltási kombinációk eltérő hatékonyságára egyelőre nincs magyarázat, de az egyetemi szakértők is hangsúlyozták, hogy az eredmény mindenképpen rendkívül kedvező. A tájékoztatás kiemeli, hogy a beoltottak közül senkinél nem alakult ki súlyos koronavírus-betegség, senki nem szorult kórházi kezelésre, és nem volt olyan súlyosságú mellékhatás sem, amely megkérdőjelezné a vakcina biztonságosságát.
Az egyetem ismertetése szerint az AstraZenecával közösen kifejlesztett, ChAdOx1 nCoV-19 elnevezésű vakcina a náthát okozó adenovírus legyengített változatát tartalmazza. A hatóanyag alapjául alkalmazott vírust genetikailag úgy módosították, hogy az emberi szervezetben ne tudjon teljesen kifejlődni. A beszámoló szerint az ilyen típusú, évtizedek óta kutatott és széles körben használt oltóanyagok jelentős előnye, hogy stabilak, gyártásuk és szállításuk könnyű, és normál, 2–8 Celsius-fok közötti hűtőszekrény-hőmérsékleten tárolhatók. Mindez pedig azt jelenti, hogy a vakcina a már meglévő egészségügyi infrastruktúrán belül, például orvosi rendelőkben és gyógyszertárakban forgalmazható, és ez lehetővé teszi, hogy hatósági jóváhagyás esetén a most kidolgozott koronavírus-oltóanyag alkalmazása nagyon gyorsan megkezdődhet – áll az Oxfordi Egyetem tájékoztatásában, amely szerint az AstraZeneca máris 3 milliárd adag vakcina gyártására kötött nemzetközi szerződéseket.
Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-kutatási professzora úgy fogalmazott: az elért eredmények alapján közelebb került az az időpont, amikor véget lehet vetni a SARS-CoV-2 koronavírus okozta pusztításnak.
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca oltóanyaga sokkal olcsóbb a konkurensekénél – hozzávetőleg a hatodába kerül a Moderna- és a Pfizer-vakcina árának –, emellett könnyebb a tárolása és a szállítása is.
Van is, de nincs is orosz vakcina…
Világszinten az első, új koronavírus elleni oltást az oroszok fejlesztették ki, ebből Magyarország már rendelt is, de az Európai Bizottság ennek kapcsán arra figyelmeztette a magyar kormányt: ne használja azt, mert orvosi kockázatot jelent, és befolyásolhatja a közvélemény bizalmát a vakcinákban.
Magyarországra ennek ellenére megérkezett az első szállítmány a Sputnik V nevű oltásokból, s a magyar kormány azt tervezi, ha beválik, akár el is kezdhetik annak gyártását. Szíjjártó Péter külügyminiszter ennek kapcsán a múlt héten kijelentette: a magyar szakértőknek az elkövetkező időszakban alkalmuk lesz tanulmányozni az orosz vakcinát, és ezt követőn jól megalapozott döntést tudnak hozni esetleges használatáról.
Az Európai Bizottság szerint azonban a Sputnik V csak akkor használható vagy gyártható valamely EU-tagországban, ha az megkapta az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyását.
Oroszország korábban azt közölte, hogy az általa kifejlesztett oltás 92%-os védelmet nyújt a fertőzés ellen.
Sok van még a nyájimmunitásig…
Az európai engedélyezés küszöbén álló oltásoknak az idős személyek esetében is 94-95% körüli a hatékonyságuk, ugyanakkor egyértelmű, hogy nem feltétlenül minden ember a beoltása a cél, hanem az úgynevezett nyájimmunitás elérése.
A szakértők azonban szkeptikusak ennek a gyors kialakulása kapcsán, már csak azért is, mert még nincs elegendő információjuk a vírus fertőzési rátájával kapcsolatosan, ami ezt lényegesen befolyásolja. Egyelőre ugyanis a vírus terjedését nem lehetett „szabadon” vizsgálni, hiszen valamennyi ország, amelyben felbukkant, rögtön korlátozásokat, szigorításokat vezetett be. Azt sem lehet tudni, az emberek hány százaléka lesz hajlandó beoltatni magát.
Túl sok tehát az ismeretlen tényező annak a kiszámításához, hogy mikor lehet majd nyájimmunitásról beszélni az új koronavírus kapcsán. Josep Jansa, a Betegségeket Megelőző Európai Központ (ECDC) szakértője ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a nyájimmunitást sokan rosszul értelmezik, egyéni védelemként. Holott téves azt gondolni, hogy „engem nem érhet el a betegség, mert kialakult a nyájimmunitás”. Ez a fogalom ugyanis a közösség, nem pedig külön-külön az egyének védelmét jelenti.
Az ECDC becslése szerint egyébként a nyájimmunitás kialakulásához az új koronavírus esetében az szükséges, hogy az emberek 67%-a legyen immunis a Covidra. A német hatóságok 60–70%-kal számolnak – Angela Merkel kifejtette, ekkor oldaná fel az összes szigorítást –, az Egészségügyi Világszervezet szakértői pedig 65%–70%-kal.
Amesh Adalja, az amerikai Johns Hopkins Központ kutatója is a 70% körüli küszöböt tartja reálisnak, de szerinte ez attól is függ, mekkora lesz ténylegesen a vírus elleni oltások hatékonysága. A szakértők szerint másik nagy kérdés, hogy az oltások megállítják-e a vírus terjedését, vagy csak a beoltott személyekben akadályozzák meg a betegség kialakulását, de a személyek ettől még tovább fertőzhetnek. Az eddigi bizonyítékok inkább ezt az utóbbi esetet valószínűsítik.
„A nyájimmunitás célja, hogy védelmezze a veszélyeztetett személyeket” – idézi a Mediafax az Edinburghi Egyetem immunológiai és fertőző betegségek professzorát, Eleanor Riley-t. „A helyzet a következő: ha például a lakosság 98%-át beoltjuk, a maradék 2%-ban olyan kevés lesz a vírus mennyisége, hogy gyakorlatilag a 2% is védelmet élvez a betegséggel szemben.”
Ötmillió eurón múlt a román oltás
Az oltóanyag előállítására romániai kísérlet is történt, a temesvári Oncogen Intézet kutatócsoportja január óta dolgozik vakcina kifejlesztésén. Az ország első génterápiás kutatóközpontjának vezetője, Virgil Păunescu szerint már meg is lenne az oltás, ha a román állam hajlandó lett volna támogatni őket. „Ötmillió euróval az oltás már a harmadik tesztelési fázisban lenne” – mondta.
Az Oncogen már hónapok óta bejelentette, hogy jó irányba tartanak a vakcina kifejlesztése terén, sőt Virgil Păunescu már júniusban tesztelte azt saját magán, s mint mondja, az bebizonyította hatékonyságát.
„Már januárban megmondtuk, hogy meg tudnánk csinálni a védőoltást, de csak szidalmakat kaptunk, s a fejünkhöz vágták, hogy egy év alatt ez képtelenség” – magyarázta Păunescu. Az Oncogen különben egy orrspray-szerű oltáson dolgozott, amelynek nem lett volna szüksége alacsony hőmérsékletre, vagyis szobahőmérsékleten is sokáig megőrizte volna „erejét”. Păunescu szerint azonban a kormány nem értette meg a projekt fontosságát, s így az egy helyben topog. „Kétmillió euróra lett volna szükségünk az első szakaszban, és további háromra a klinikai tesztek második szakaszában. Mi mindent megtettünk, ami tőlünk telt, de nem kaptunk segítséget. Egy kutatási verseny eredményeképpen az oktatási minisztériumtól kaptunk 720 ezer eurót, de azt is kétéves folyósítással, vagyis az idén csak 250 ezret. Ilyen projektben ennyi pénzzel nagyon keveset tudunk tenni. Levonhatom a következtetéseket a kutatásaimból, de ennyivel nem állhatok a gyógyszerügynökség elé” – összegzett.
Pesszimista orvosok, optimista államfő
Románia az unió által szerződtetett oltásmennyiség 4,7%-át fogja megkapni, s első körben, a kidolgozott oltási stratégia szerint, az egészségügyben dolgozók igényelhetik az oltást. Csakhogy a hazai kórházakban dolgozók mintegy fele nem kér az oltásból – derül ki a Mediafax összeállításából.
A hírügynökség szerint a fővárosi Bagdasar Arseni-kórházban még el sem kezdődött annak a feltérképezése, hogy ki igényli és ki nem az oltást, a Floreasca kóházban ez a folyamat javában zajlik.
Mehedinţi megyében viszont ez már megtörtént, ott a megyei közegészségügyi hivatal képviselői szerint az alkalmazottaknak kevesebb mint a fele oltatná be magát: 233 orvosból 123, 741 asszisztensből 235, a 321 fős kisegítő személyzetből 98.
A Colentina kórházban dolgozó orvosok közül Bogdan Furtună egyike azoknak, akik szintén nem iratkoztak fel az oltáslistára, pedig a Colentinában éppen koronavírusos fertőzötteket kezelnek. Azzal érvel, hogy nem rendelkezik elegendő információval az oltásról, ezért fél a mellékhatásoktól. Bár az oltások engedélyezésére váró cégek összességében több tízezer személyen végeztek teszteket, az orvos úgy vélte, azok zömét mégis állatokon végezték a potenciális gyártók.
Krajován viszont a megyei sürgősségi kórház alkalmazottainak több mint 90%-a be szeretné oltatni magát – nyilatkozta a szakszervezeti vezető, Eleodor Cârstoiu a Mediafaxnak. Az orvos úgy vélte, az oltás egyetemes védelmi intézkedés. Hozzátette: ahhoz azonban, hogy hatékony legyen, meg kell kapnia a lakosság bizonyos részének, annak 10%-át hiábavaló beoltani.
A Floreasca kórház sürgősségi osztályán már 300-ból 300-an tették le voksukat az oltás mellett.
Klaus Iohannis államfő azt nyilatkozta a napokban, hogy valószínűleg 2021 elején érkezik meg Romániába az első adag oltás. Elmondta, az unió a rendelkezésére álló oltásokat a tagország népességszámával arányosan osztja majd szét. A nemrég kidolgozott hazai oltási stratégia szerint elsőként az orvosi személyzet jutna hozzá az oltáshoz. Újságírói kérdésre válaszolva azt is hozzátette: ő maga nem fogja megtagadni a beoltását, sőt hajlandó ezt nyilvánosan elvégeztetni, ha ezzel példát tud mutatni a szkeptikusoknak.
Romániában, amint azt pénteken az oltási stratégiát leszögező kormányrendeletben elfogadták, az oltás ingyenes lesz, ugyanakkor nem lesz kötelező. Ezt korábban már több ízben is megerősítették a hatóságok, hozzátéve, hogy véleményük szerint ennek ellenére az oltás a legjobb megoldás arra, hogy megelőzzük a betegséget és belátható időn belül minden visszatérjen a normális kerékvágásba.
Apropó, normális kerékvágás…
A BioNTech gyógyszeripari vállalat vezetője szerint az új vakcinák már nyárra sokkal jobb járványhelyzetet teremthetnek, jövő télre pedig teljesen visszatérhet az élet a normális kerékvágásba, de ennek az a feltétele, hogy minél többen megkapják a koronavírus elleni oltást.
Ugur Sahin professzor, a BioNtech társalapítója és vezérigazgatója a BBC brit közszolgálati televízió politikai-közéleti magazinműsorának nyilatkozva azt mondta: az oltóanyag már akkor is drámai mértékben csökkentené a koronavírus-járvány terjedését, ha csak 50 százalékos lenne a hatékonysága. Hozzátette: a vizsgálatok során nem jelentkeztek olyan mellékhatások, amelyek miatt szüneteltetni kellett volna az oltóanyag tesztelését, és azok, akik egyáltalán valamilyen kellemetlen hatást tapasztaltak, legfeljebb enyhe vagy mérsékelt fájdalmat éreztek néhány napig az oltás beadásának helyén, illetve szintén enyhe vagy mérsékelt, rövid ideig tartó hőemelkedésük volt.
Hangsúlyozta: mindennél fontosabb, hogy a jövő őszi–téli időszak kezdetéig magas oltottsági arányt lehessen elérni, s bízik abban, hogy ez megtörténik, különös tekintettel arra, hogy számos más vállalat is fejleszt oltóanyagokat. Kijelentette: mindezek alapján jövő télre az élet visszatérhet a normális kerékvágásba.
Arra a kérdésre, hogy az oltás mennyi ideig biztosít védettséget, a BioNtech vezetője azt mondta, ennek megállapítására még vizsgálatokat kell folytatniuk. Hozzátette: ha már megvan az oltás, az sem okozhat komoly gondot, ha időről időre, például évenként esetleg meg kell ismételni annak beadatását, de az is lehet, hogy csak két- vagy ötévente kell újraoltani a lakosságot. Sahin professzor hangsúlyozta, hogy nem tart valószínűnek olyan mértékű mutációt, amely drámai mértékben módosítaná a Covid-19-betegséget okozó SARS-CoV-2 koronavírus szerkezetét.
Végszó, avagy vírus és vadászgépek
Továbbra is a vakcina a legolcsóbb és a leghatékonyabb megoldás a koronavírus ellen – mondta Duda Ernő virológus, immunbiológus az M1 aktuális csatornán. A szakértő erre példaként hozta, hogy a fekete himlő volt a világ egyik leghalálosabb betegsége, de mára sikerült kiirtani az oltások segítségével; az egész bolygóra kiterjedő vakcináció annyiba került, mint öt vadászrepülőgép... „Tehát ez mutatja, hogy rendkívül kis összegből olyan járványt sikerült eltakarítani a Földről, amelyben korábban százmilliók haltak meg” – emelte ki.
Kitért arra is, a koronavírus kapcsán nincs értelme nyájimmunitásban gondolkodni, mert nem alakul ki a kellő mértékű védettség a fertőzésen átesettek között. A nyájimmunitáshoz amúgy a lakosság körülbelül 60–90 százalékát kell megfertőznie egy adott kórokozónak, de ez a SARS-CoV-2 koronavírusnál nagyon sok halálesettel járna, ezért sem járható út.
A koronavírus esetében a most kifejlesztett ellenanyagok valószínűleg hosszú évekig hatásosak lesznek, mivel a kórokozó genomja meglehetősen stabil az úgynevezett hibajavító enzim miatt, amely megtalálható benne. Az influenzavírus ezzel szemben arra építi a stratégiáját, hogy könnyedén mutálódik, ezért van szükség ellene minden esztendőben újfajta vakcinára – magyarázta Duda Ernő.
