A háború pusztításának képei folyamatosan érkeztek kedden is Ukrajnából, ahol immár hatodik napja tart a háború. A délkelet-ukrajnai Donyeck városában, Harkovban és Kijevben is folytatódtak a bombázások. Hétfő este újra megszólaltak a szirénák Kijevben nem sokkal a Fehéroroszország területén tartott béketárgyalások után. Az egyeztetések előtt az oroszok szabad elvonulást ígértek a kijevi lakosoknak, és megegyeztek az ukrán féllel, hogy néhány napon belül újra tárgyalóasztalhoz ülnek. A kijevi városi vezetés továbbra is arra szólította fel a lakosságot, hogy csakis a legszükségesebb esetekben hagyják el az otthonaikat.
A NATO nem küld harci repülőgépeket
A NATO, ezen belül Lengyelország sem küld repülőgépeket Ukrajnába, mert ez katonai beavatkozást jelentene a konfliktusba, amelynek az észak-atlanti szövetség nem részese – jelentette ki egybehangzóan Andrzej Duda lengyel elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden közös lengyelországi sajtótájékoztatójukon.
Stoltenberg elmondta: a NATO szolidárisan kiáll Ukrajna mellett, humanitárius és fegyverszállítmányokat is küld neki. Hangsúlyozta azonban, hogy a szövetség nem akar a konfliktus részese lenni.
“Ezért nem áll szándékunkban bármilyen fegyveres erő küldése Ukrajnába, és repülőket sem küldünk az ukrán légtérbe” – jelentette ki.
Stoltenberg nyilatkozatát Duda is megerősítette, hozzátéve: harci repülőgépek küldése a NATO beavatkozását jelentené az Ukrajnában zajló konfliktusba, amelynek az észak-atlanti szövetség nem részese.
Fehéroroszország belépett a háborúba?
Közben a fehérorosz csapatok bevonultak a csernyihivi térségbe. Az ukrán Speciális Kommunikációs és Információvédelmi Állami Szolgálat szerint az információt Vitalij Kirillov, a védelmi erők „északi” regionális osztályának képviselője is megerősítette.
„Fehéroroszország belépett a háborúba. A fehérorosz csapatok behatoltak a csernyihivi régióba” – áll az üzenetben. Slabin, Pakul és Mikhailo-Kotsyubinsky falu lakói katonai felszerelések mozgásáról számoltak be, amelyekre fehér kört festettek.
Korábban a Védelmi Stratégiák Központja arról számolt be, hogy nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy a Fehérorosz Köztársaság kormánya dönt a fegyveres erőinek részvételéről a háborúban.
Zelenszkij felszólalt az EP-ben
Ukrajna az európai utat választja, Ukrajna egyenlő tagja szeretne lenni Európának - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, az Európai Parlament (EP) rendkívüli, egynapos plenáris ülésének az Ukrajna orosz megtámadásáról szóló vitáján kedden.
„Meggyőződésem, hogy megnyílhat az európai út Ukrajna előtt” - fogalmazott Volodimir Zelenszkij, aki videóhíváson keresztül kapcsolódott az EP-vitához.
Az ukrán elnök felszólalásában hangsúlyozta, Ukrajna azt szeretné hallani, hogy valóban van európai perspektíva az ukránok számára. Ukrajna megmutatja, hogy Európához tartozik. Ukrajna tagságával az EU erősebbé válik. Az unió azonban Ukrajna nélkül magányos és szegényebb lesz – tette hozzá Zelenszkij.
Repüléstilalmi zónát követelnek
Arra hivatkozva, hogy Ukrajnában számos atomerőmű üzemel, az ukrán parlament arra kérte a NATO-országokat és a katonai szövetséggel barát országokat, hogy vezessenek be repüléstilalmi zónát Ukrajna felett. Kijev szerint az oroszok Ukrajna nukleáris létesítményeit bombázzák. Erre ugyan nincs bizonyíték, a radioaktív tevékenységet követő elemzőközpontok nem érzékeltek változást Európa sugárzási intenzitásában.
Egy repüléstilalmi zóna azt jelentené, hogy a NATO országok repülőgépei veszik át Ukrajna légterének ellenőrzését és megtiltják más ország repülőgépeinek, hogy berepüljenek Ukrajna légterébe. Ez súlyos eszkalációs kockázat lenne, az orosz bombázók ugyanis nem tartanák be a repüléstilalmat, ebben az esetben a NATO-nak fel kellene lépnie ellenük. Jelen pillanatban egyetlen NATO-tagállam sem támogatja hivatalosan a repüléstilalmi zóna létrehozását.
Hollandiaiak jelentkeznek önkéntesnek
Jelentős számú hollandiai lakos jelentkezett önkéntesnek, hogy az ukrán hadsereggel harcoljon Oroszország ellen – írta az NLTimes című holland hírportál kedden, a De Telegraaf holland napilapra közlésére hivatkozva. Makszim Kononyenko, Ukrajna hollandiai nagykövete arról tájékoztatott, hogy a képviselethez már azelőtt jelentkeztek önkéntesek, mielőtt Volodomir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap bejelentette: külföldi állampolgárokból álló alakulatot hozna létre az orosz támadás elleni fellépés erősítésére. A nagykövet arról nem adott információt, milyen módon vetnék be a külföldi önkénteseket.
A holland védelmi minisztérium szóvivője azt nyilatkozta, semmilyen törvény nem tiltja a hollandiai lakosoknak, hogy külföldön harcoljanak, kivéve, ha Hollandiával ellenséges hadseregbe vonulnak be.
Hollandia, a kormány múlt heti döntése értelmében, páncéltörőket, rakétákat, rakétavédelmi rendszereket és más fegyvereket szállít Ukrajnának.
Négy millió menekült is lehet
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) kedden közölte: már több mint 660 ezer ember menekült el Ukrajnából valamelyik szomszédos országba az Oroszország által indított háború elől az utóbbi hat napban.
Shabia Mantoo, a szervezet szóvivője genfi tájékoztatóján elmondta, a menekülők többségében nők és gyermekek, számuk exponenciálisan növekszik. A hírek szerint vannak, akik 60 órát várakoznak, hogy bejussanak Lengyelországba, Románia felé pedig helyenként 20 kilométeres sorok is kialakultak. Előző nap valamivel 500 ezer fölött volt az Ukrajnából menekülők száma az ENSZ adatai szerint.
A világszervezet azzal számol, hogy akár a 4 milliót is elérheti majd a menekültek száma. Shabia Mantoo úgy fogalmazott, ha a menekültek áramlása ilyen ütemben folytatódik, akkor a 21. század legnagyobb európai menekültválságára kell felkészülni.
