Az USR, valamint a Traian Băsescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Párt (PMP) és a Ludovic Orban volt liberális pártelnök, miniszterelnök által létrehozott Jobboldal Ereje (Forța Dreptei-FD) tavaly karácsony előtt egy héttel jelentette be, hogy szövetséget hoznak létre. A három párt együttes erővel akar nekivágni az idei választássorozatnak, ami hosszadalmas lesz, hiszen négy választás lesz, de a választópolgárokat akár ötször is az urnák elé hívhatják, ha a pártok nem egyeznek meg a megmérettetések összevonásáról vagy ez a tervük meghiúsul alkotmányossági okok miatt. Az elnökválasztás ugyanis várhatóan kétfordulós lesz. Az összevonás kérdésében egyelőre nincs konszenzus, csak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szorgalmazza a júniusi EP-választás egyidejű megtartását a helyhatósági választásokkal, ami azonban alkotmányossági aggályokat vet fel, miután a taláros testület már 2012-ben hozott egy olyan határozatot, amelynek értelmében nem lehet összevonni a helyhatósági és a parlamenti választásokat. Ugyanezt a logikát követve az EP-választást és a helyhatóságit sem lehetne, hiszen a két megmérettetés teljesen különböző célokról szól, ráadásul felmerül az önkormányzati képviselők és polgármesterek mandátumának „megrövidülése”, hiszen ha ki is tölthetik szeptemberig a megbízatásukat, egy leváltott polgármester vagy helyi kormánykoalíció aligha fog tudni működni három hónapig, a közigazgatásba minden állni fog, a hivatalnokok pedig várni fogják az új koalíció és településvezetés felállását.
A választások összevonásában döntő szava lesz a Szociáldemokrata Pártnak (PSD), amelynek vezetői éppen a napokban tartanak üléseket a helyi szervezetekkel arról, hogy mi is legyen a PSD álláspontja ezzel kapcsolatban. Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök eddig azzal az érvvel hárította el az egyértelmű válaszadást, hogy ez a kérdés nem foglalkoztatja a lakosságot.
Az ADU nem tűzött ki kisebb célt, mint az EP-választások megnyerését, valamint a parlamenti választások után a PSD és a PNL alkotta koalíció lecserélését. Persze mindez csak retorikai fogás, hiszen az ADU pártjait együttesen 13–14 százalékon mérik, s ezzel a negyedik politikai erő a PSD, a PNL és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) mögött. Ha az USR eredményeit vesszük figyelembe, akkor távol állnak a történelmi győzelmüktől, amikor 2019-ben – szintén az EP-választáson – több mint 22 százalékot értek el, megelőzve a PSD-t is.
Az USR a másik két kisebb párt, a PMP és az FD, de inkább az alapítók, Băsescu és Ludovic Orban népszerűségét próbálja kihasználni, hogy felfele tornázza magát, hiszen a magát progresszívnek nevező politikai erő évek óta megrekedt 12 százalék körül. Az alig egy éves kormányzás után az ellenzékben egyáltalán nem sikerült növekedniük még úgy sem, hogy időközben az aktívabb Cătălin Drulăt választották a párt élére Dan Barna helyett. A szövetség fő ereje mindenképpen az USR, hiszen a PMP-t –k akárcsak a 2020-as parlamenti választásokon – folyamatosan az 5 százalékos parlamenti küszöb alatt mérik, az Orban-féle pártnak pedig végképp semmi esélye nem lenne egyedül átlépni ezt a határt. Az USR tehát inkább a két kisebb partnernek tett szívességet, de vélhetően az USR is remél egy pár százaléknyi pluszt, amit a PMP és az FD hozhat az ADU konyhájára.
Az erőviszony tükröződik az EP-választási jelöltlistán is, amelyet a három párt vezetősége a hétvégén fogadott el. Az ADU listájának első két helyén USR-s politikust találunk. A listavezető Dan Barna volt pártelnök, míg második helyen Vlad Voiculescu volt egészségügyi miniszter van, aki ellen tavaly decemberben a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást indított a koronavírus-járvány idején beszerzett oltások ügyében. Harmadik helyen jelenik meg a PMP első jelöltje, aki nem más, mint Eugen Tomac pártelnök. Őt újabb két USR-s politikus – Vlad Botoş és Cristina Mădălina Prună – követ, majd csak a hatodik helyen bukkan fel az FD első és nagy valószínűség szerint egyedüli esélyes jelöltje, Violeta Alexandru, aki mindkét Orban-kormányban munkaügyi miniszter volt. Egyúttal az is kiderült, hogy Traian Băsescu jelenlegi EP-képviselő nem indul újabb mandátumért.
Az ADU az EP-választásokra 12 prioritást jelölt meg, ezek között az első az „igazi”, vagyis a szárazföldi schengeni csatlakozás kivívása. A jóléttel, egészségüggyel és oktatással kapcsolatos célkitűzések mellett megjelenik a Moldovai Köztársasággal való egyesülés is, ami főleg a Tomac által vezetett FD vesszőparipája, de az unió nem a határok eltörlését jelenti, hanem az EU-n belül valósulna meg. Tehát az ADU Moldova EU-csatlakozásának elősegítését is a céljai közé sorolta.
