Amint a műsorfüzetből megtudtuk, az együttes mindhárom tagja a kolozsvári Sigismund Toduță Zenei Főgimnáziumban végezte középfokú tanulmányait, jelenleg pedig a Gheorghe Dima Zeneakadémia hallgatói. Mivel érdekli őket a barokk zene, különböző mesterkurzusokon vettek részt.
Nagyon fiatal, húszas éveik elején járó hangszeres előadókat hallgathattunk meg, akik közül kettő, Portik Henrik és Szabó Szilvia már nagyon szép eredményeket értek el. Zeneiskolásként Portik Henrik részt vett a tanügyminisztérium által szervezett hangszeres olimpián, eljutva az országos szakaszra, ami már önmagában sikernek könyvelhető el, de fellépett a kolozsvári Transilvania Filharmónia szólistájaként is.
Meglepődve olvastam, hogy Szabó Szilvia tizenkét évesen kezdett el zongorázni, majd orgona szakon végzett a kolozsvári zenelíceumban. Íratlan szabály, hogy a zongora- és a hegedűtanulást hatévesen kell elkezdeni, már tízévesen is túl késő, főleg, ha az illető fiatal túl akar lépni az amatőr szinten. E tekintetben Szabó Szilvia „fehér holló”, hiszen neki sikerült a lehetetlen: a későn kezdett hangszertanulás ellenére elvégezte a zenelíceumot, majd áttért az orgonára, és jelenleg a „hangszerek királynőjét” tanulmányozza a kolozsvári zeneakadémia mesteri tagozatán. Hangszeres kvalitásai jól érvényesültek a csembalóra írt Rameau-műben.
A koncert előtt jókora eső esett, ezért eltöprengtem, vajon jó gondolat-e útnak indulni. Végül nem bántam meg, hiszen ritkaság három ilyen fiatal, tehetséges és lelkes hangszeres előadót hallgatni. Nincs különösebb tapasztalatuk, de együtt muzsikálásukból érződött, hogy elkötelezték magukat a kamarazene mellett. Bár mind a három előadó megérdemli a dicséretet, mégis kiemelem Portik Henrik fuvolajátékát, aki egyértelműen szólistai kvalitásokkal rendelkezik, ám a kamarazene művelésében is kiválóan teljesít.
A közönség hálás tapssal köszönte meg a három fiatal teljesítményét, akiknek ezúttal is kitartást és további sikereket kívánunk.
(Fotó: Müller Márta)
