– A tavat nagyon rég nem tisztították ki, van annak már harminc éve is. A munkálatok elég sokba, állítólag 2 millió euróba kerülnek, ennek nagy részét a vállalat állja. A kisebbik tó környékén két kútszerűséget is ásnak, hogy majd onnan láthassák el a nagyobbik tavat tiszta vízzel. Alig várjuk a munkálatok befejeztét, mert akkor újratelepítjük ponttyal, kárásszal a tavat. Tavaly ősszel az első és a harmadik tóba sügéreket telepítettünk, de az első tóból több hal elpusztult, ennek okát a környezetvédelmi őrség még nem közölte velünk. A legjobb az lenne, ha a harmadik tavat is kitakarítanák, bár ez még többe kerülne, mint a jelenlegi tótisztítás – nyilatkozta Adrian Comănici, a Kolozs Megyei Sporthorgászok Egyesületének elnöke, aki nem tartja kizártnak azt sem, hogy a halak a víz véletlen szennyeződése miatt pusztultak volna el. Ehhez képest az önkormányzat azt állítja, hogy a RADP folyamatosan tisztítja a tavakat, és a halak a növényzet miatt nem jutottak elég oxigénhez. Mivel a tó másik oldalán található földterületek visszaszolgáltatási perek tárgyát képezik, az önkormányzat ezért nem eszközölt befektetéseket azon a részen.
A Szamos-Tisza Vízügyi Gazdálkodás munkatársai is kivizsgálták a jelenséget. Szerintük a halállomány pusztulása a magas hőmérséklet és a tiszta víz hiánya miatt következett be, amire még „rátett egy lapáttal” a vízi növényzet rothadása.
A polgármesteri hivatalnak adminisztrátori minőségben kötelessége lenne a tavak rendszeres tisztítása, hogy meggátolja az algák elszaporodását és a halállomány további pusztulását.
Az SOS a Györgyfalvi Tavakért helyi civil szervezet az építészkamara támogatásával 66 hektáros park létrehozását javasolta a tavak közvetlen köryezetében, ami a város legnagyobb parkjának számítana. A civilek kérték, hogy az Általános Városrendezési Tervbe (PUG) foglalják bele a tavak környéki tömbházépítések korlátozását és köztér létrehozását. A létrehozandó parkban a város leghosszabb folyamatos gyalogos és biciklisávját létesítenék 10 km hosszúságban.
Vasile Mitrea építész, aki létrehozta az eredetileg 100 hektárra elképzelt parkot a város keleti részében, elmondta: a civilek által kért park csak akkor valósítható meg, ha az önkormányzat közérdekre való hivatkozással kisajátít néhány területet, azaz megvásárolja azokat a tulajdonosoktól. A szakember azt is elképzelhetőnek tartja, hogy azon telektulajdonosok, akik lemondanak területükről az önkormányzat javára, különböző kedvezményekben részesülnek építkezéskor.
Adrian Dohotaru kolozsvári képviselő, a fentebbi civil szervezet egyik kezdeményezője szabadidőközpontot szeretett volna kialakítani. – Az első és a harmadik tó között csatornát lehetne létrehozni, ami folyamatosan frissítené a vizet, hiszen a két tó között csak 120 méter távolság van. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a Teodor Mihali utcában, a Iulius Mall bevásárlóközpont környékén átszervezzék a forgalmat. Az ily módon kialakított csatornán kajakozni is lehetne. Az utolsó tavak környékén pedig igazi kolozsvári deltát lehetne létesíteni. A Romániai Madártani Társaság szerint az állatállomány az egyik leggazdagabb a területen – vélekedett a civil aktivistából lett képviselő.
