Gyorsabb, hatékonyabb: a digitális irattárcáé a jövő

Sok műanyag kártyától mentesít majd – véli Vincze Loránt EP-képviselő

A digitális személyazonosító okmányokat tartalmazó, okostelefonon „tárolt”, úgynevezett digitális irattárca bevezetésére vonatkozó tervet fogadott el nemrég az Európai Parlament (EP). A technológiai megoldás lehetővé teszi majd – állítják a kezdeményezők –, hogy az EU állampolgárai a piaci- és közszolgáltatások igénybe vétele során Európa-szerte online azonosítsák magukat. Bár az EP illetékesei azt állítják, hogy az egyének azonosítását és ugyanakkor az ügyintézést nagy mértékben megkönnyítő digitális irattárca nem lesz kötelező, a bevezetését bírálók – akik főleg amiatt aggódnak, hogy a személyes adatok illetéktelenek kezébe kerülnek – úgy vélik: a cégek és a közintézmények ellehetetlenítik majd az ellenzők életét, így idővel mintegy kényszeríteni fogják őket a tárca használatára. Az ügyben megkerestük Vincze Lorántot, az RMDSZ EP-képviselőjét, és arra is kíváncsiak voltunk, hogy ő maga kiváltja-e majd a digitális tárcát.

Nagy visszhangot váltott ki az Európai Parlament (EP) azon tervezete, amely az Európai Unió 27 országában bevezetné az úgynevezett digitális irattárcát vagy adattárcát, másnéven európai digitális személyazonosságot. 

Az EP elemzése és több szakember szerint is a Covid-19 világjárvány óta a piaci és közszolgáltatások egyre inkább digitalizálódtak. Ezzel párhuzamosan egyre több vállalat, például a bankok, közműszolgáltatók, elektronikus hírközlési szolgáltatók végeznek digitális személyazonosítást és tárolják a személyazonosításhoz szükséges adatokat, dokumentumokat – a személyes adatok rendszerét és védelmét az adatvédelmi törvények rögzítik.

Az Európai Unió vezető testülete, az Európai Bizottság (EB) szerint az uniós kormányok által jelenleg biztosított digitális azonosítási rendszereknek számos komoly hiányossága van: nem állnak a teljes lakosság rendelkezésére, gyakran csak az online közszolgáltatásokra korlátozódnak, és nem teszik lehetővé a zökkenőmentes hozzáférést a határokon átívelően. 

Adataik szerint az összes tagállamban a kulcsfontosságú közszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak csupán 14%-a teszi lehetővé az e-személyazonosító rendszerrel történő hitelesítést az országhatárokon túl – így például azt, hogy az érintett személy jelszó nélkül igazolni tudja személyazonosságát az interneten. A határokon átívelően megvalósuló sikeres hitelesítések száma növekedőben van ugyan, de továbbra is nagyon alacsony éves szinten.

Ugyanakkor az Európai Parlament szerint a jelenleg érvényben lévő digitális azonosító megoldások bizalmi, biztonsági és adatvédelmi aggályokat vetnek fel – ezen a gyakorlaton kíván változtatni az új EU-s digitális személyadattárca.

Személyazonosításra is alkalmas lesz

Az európai digitális személyi­adat­tárca segítségével a polgárok szükség esetén az EU-n belül bárhol igazolni tudják majd személyazonosságukat, hogy online hozzáférjenek bizonyos szolgáltatásokhoz, digitális dokumentumokat osszanak meg másokkal, vagy egyszerűen bizonyítani tudják valamely konkrét személyes adatukat, például az életkorukat – anélkül, hogy felfednék személyazonosságukat vagy más személyes adataikat. 

A polgárok mindig teljes körű ellenőrzést fognak gyakorolni afelett, hogy mely adatokat osztják meg, és kivel – állítják az EU illetékesei.

Az európai digitális személyazonosság számos esetben használható, például: közszolgáltatások igénybevételéhez, így többek között születési anyakönyvi kivonatok, orvosi igazolások igényléséhez, lakcímváltozás bejelentéséhez, de bankszámlanyitáskor, adóbevallás benyújtásakor is. Használható továbbá egyetemi jelentkezéshez bármely tagállamban, szállodai bejelentkezéshez, az Európában bárhol használható orvosi rendelvények (receptek) tárolásához, életkor igazolásához vagy éppen gépkocsibérléshez, a digitális vezetői engedély használatával.

Az intézkedés szerint 2026-ig minden uniós országnak olyan digitális pénztárcát kell biztosítania polgárai számára, amely kompatibilis a többi tagállaméval. Ezen túlmenően minden országnak olyan mechanizmusokat kell bevezetnie, amelyekkel a digitális pénztárca hitelességét és érvényességét igazolni lehet.

A tárca kibocsátása, használata és visszavonása ingyenes lesz. A digitális pénztárcán belüli tranzakciók online és offline egyaránt elérhetőek lesznek, és a polgároknak lehetőségük lesz arra, hogy ellenőrizzék az általuk megosztott információkat. Az EU célja, hogy 2030-ra az európaiak legalább 80%-a használja digitális személyazonosságát az alapvető közszolgáltatásokhoz. 

Az intézkedés kritikusai szerint a digitális tárcák nyújtotta kényelem a személyes adatok feletti ellenőrzés elvesztésével jár, és növeli a kiberbiztonsági fenyegetettség és a csalások kockázatát. Ugyanakkor azt állítják, használata csupán az elején lesz önkéntes alapú, a magán- vagy közszolgáltatók ugyanis idővel kényszeríteni fogják a polgárokat a digitális tárca használatára. 

Románia és a ROeID

A digitális személyadattárca prototípusának funkcióit több európai országban tesztelik; természetesen Románia is részt vesz a digitális személyazonosság tesztelésére irányuló különböző kezdeményezésekben, és e tekintetben együttműködik más tagállamokkal.

A digitális személyadattárca romániai megfelelője az úgynevezett ROeID, amelynek célja az online kormányzati szolgáltatásokhoz és egyéb digitális tranzakciókhoz való könnyű hozzáférés biztosítása.

A digitális identitást biztosító és a közszolgáltatásokhoz tartozó összes fiók egységes kezelését lehetővé tevő alkalmazást a Kutatási, Innovációs és Digitalizációs Minisztérium a Román Digitalizációs Hatósággal (RDA) közösen indította el 2023 májusában. A projekt 74 millió lejes uniós támogatásból valósult meg, és egyre több intézmény, szolgáltató csatlakozik a rendszerhez, így többek között az adók, illetékek kifizetését megkönnyítő ghiseul.ro oldalra is beléphetünk a digitális személyazonosságival, de akár a Lottóigazgatóság honlapjára is bejelentkezhetünk a ROeID segítségével, hogy online lottószelvényt vásároljunk.

Romániai digitális személyazonosságit bárki „kiválthat” már most is, a ROeID applikáció a Google Play-ből és az AppStore-ból ingyenesen letölthető. Telepítés után már csak öt lépés választ el a digitális irattárcától: előbb le kell fényképeznünk a személyazonossági igazolványunkat, aztán szelfit kell készítenünk magunkról, egy kis videót is, arcunkat jobbra-balra mozgatva. Ezután a személyinkről kell videót készíteni, amint mozgatjuk, végül pedig fel kell olvasnunk egy rövid szöveget a telefon képernyőjéről.

A rendszer minél szélesebb körű bevezetésre nagy szükség lenne, ugyanis felmérés szerint minden évben 10-ből 7 romániai lakos a szabadsága egy napját az állami pénztáraknál, hivatali, ügyfélszolgálati ablakoknál való sorban állással tölti, a hivatalnokok idejének egy része pedig azzal telik el, hogy az ügyfél személyazonosságát ellenőrzik.

Másfelől, amikor már a digitális irattárcáról beszélünk, ne feledjük: nálunk még az új, kis méretű, európai szabványok alapján kigondolt elektromos személyazonossági igazolványból is alig bocsátottak ki néhányat, s ezeket is csupán Kolozsváron…

Vincze Lóránd: nem lehet megállítani a fejlődést

Az RMDSZ európai parlamenti képviselője a Szabadságnak elmondta: előszeretettel fogja használni a digitális tárcát, egyelőre viszont azt várja, hogy Romániában széles körben elérhető legyen az új, bankkártya méretű személyazonossági igazolvány.

– Mihelyt elérhető lesz, előszeretettel alkalmazom majd az összeurópai digitális tárcát, amely sok műanyag kártyától mentesít majd, ráadásul sokkal könnyebb és gyorsabb ügyintézést tesz majd lehetővé. Ellenezem a kizárólagosságot, tehát, aki valamelyik korábbi megoldást akarja továbbra is használni, tehesse meg. Ugyanez érvényes a fizetések esetében: ne csak bankkártyával lehessen valamely termék vagy szolgáltatás ellenértékét kiegyenlíteni, hanem készpénzzel is – jelentette ki a politikus.

Elismerte: a folyamat hosszabb kifutású lesz, a széles körű alkalmazásra több évet kell majd várni. 

– Az átjárhatóságra is várni kell majd. A szakemberek és a szabályozók ügyelnek majd arra, hogy az egészségügyi intézmény képviselője például ne férhessen hozzá a hajtási engedélyhez és az ehhez kapcsolódó esetleges büntetésekkel kapcsolatos adatokhoz. A teljes körű adatokhoz senki sem fog hozzáférni – mondta Vincze.

Az EP-képviselő hozzátette: nem lehet megakadályozni a fejlődést, ám ügyelni kell az adataink biztonságára.

– Amennyiben valaki hozzájuk fér, nem a digitális tárcán keresztül, hanem masszív kibertámadás révén teszi majd ezt. A rendszerek védve lesznek annak érdekében, hogy ezek valószínűsége nagyon alacsony legyen – tette hozzá.