„Közel öt év telt el azóta, hogy az RMDSZ, a Dél-tiroli Néppárt (SVP) és az Európai Nemzetiségek Ifjúsága (YEN) összeállította a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, amely az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelmét tűzte ki célul. Messze vagyunk még az uniós szabályozás létrehozásától, de megnyertük az Európai Unió (EU) bíróságán, azaz a luxemburgi bíróságon a pert az Európai Bizottsággal (EB) szemben. Ez azt jelenti, ha van célunk és partnerekre találunk, akkor a munkának meglesz az eredménye. Ahhoz, hogy a kezdeményezés pontjaiból uniós érvényű irányelv szülessen, hét tagállamból egymillió aláírást kell összegyűjteni. Az aláírásgyűjtés az őshonos nemzeti kisebbségeket tömörítő ernyőszervezet, a FUEN kolozsvári kongresszusán kezdődik, helyszíne a bonchidai Bánffy-kastély lesz” – közölte Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint legjobb esetben az őshonos európai nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó direktíva 2019-re készülhet el, az RMDSZ legkevesebb 200 ezer aláírást akar szerezni az egymillióból.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke (Rohonyi D. Iván felvételei)
Vincze Loránt FUEN-elnök történelmi pillanatnak nevezte azt, hogy az EB kénytelen jogi iratba foglalni az őshonos európai nemzeti kisebbségek jogait. A direktívára azért van szükség, mert nem minden tagállamban, így Romániában sem kielégítő a nemzeti kisebbségek helyzete.
„Egyes uniós tagállamokban, így Romániában is dogmatikus megközelítés tapasztalható a nemzeti kisebbségek jogait illetően. Mi, romániai magyarok tudjuk, hogy Románia nem modell-értékűen oldja meg a kisebbségi problémákat. Ezért azt szeretnénk, hogy az EU jogszabályban biztosítsa az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelmét. Ahhoz, hogy az EP-ben megszülessen ez a jogszabály, a többség támogatására is szükségünk lesz” – magyarázta Vincze Loránt FUEN-elnök, aki biztatásképpen elmondta: az Európai Néppárt már megígérte a támogatást, hasonlóképpen az EP új elnöke, Antonio Tajani is. Ugyanakkor minden uniós tagállam kormányával és parlamentjével megbeszéléseket folytatnak az elkövetkező egy évben erre vonatkozólag.
„Mindenre fel vagyunk készülve. Most már a kétkedőket is sikerült meggyőznünk arra nézve, hogy az európai őshonos kisebbségek jogait szabályozó dokumentum nem a többség ellen irányul, és egyetlen többség számára sem jelent jogfosztást” – közölte Kelemen Hunor, aki szerint az is biztató, hogy Románia ugyan belépett a kezdeményezők elleni perbe, de nem vett abban aktívan részt.
Az őshonos nemzeti kisebbségek ernyőszervezete, a FUEN kongresszusára május 17-e és 21-e között kerül sor Kolozsváron a Grand Hotel Napoca Szállóban. A kongresszuson kiemelt szerepet kap az őshonos nemzeti kisebbségek hozzájárulása az európai kulturális hagyatékhoz, a nemzeti-kulturális autonómiák gyakorlata és kihívásai Közép- és Kelet-Európában, a modernitás és az innováció a kisebbségi közösségekben.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke
A FUEN-kongresszus helyszínéül azért választották Kolozsvárt, mert itt él a romániai magyarság a legnagyobb tömbben. Kolozsvár meghatározó jegye volt az etnikai sokszínűség, és a város mai arcát is markánsan meghatározza a magyar kultúra. A kongresszus házigazdája az RMDSZ lesz, amely a FUEN egyik legaktívabb tagszervezete. Vincze Loránt üdvözölte Emil Boc polgármester azon kijelentését, miszerint nem fellebezik meg a többnyelvű helységnévtáblák kifüggesztésére vonatkozó bírósági ítéletet, és szeretné, ha a FUEN-kongresszus hivatalos „családi fotója” a már elhelyezett településjelzők előtt készülne.
A Minority SafePack (MSP) európai polgári kezdeményezés a FUEN legnagyobb politikai projektje, amelyet az RMDSZ, a Dél-tiroli Néppárt (SVP) és az Európai Nemzetiségek Ifjúsága (YEN) kezdeményezett. A cél az, hogy a kisebbségvédelmet a tagállamok kizárólagos hatáskörében az EU szintjére emelje. Az MSP olyan uniós intézkedéseket és jogszabályokat javasol, amelyek az európai őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek védelmét és érdekét szolgálják az alábbi területeken: regionális és kisebbségi nyelvek, kultúra és oktatás, regionális politika, közképviselet, egyenlő bánásmód, audiovizuális és egyéb média, regionális (állami) támogatás.
A javaslatcsomagot a kezdeményező bizottság 2013-ban nyújtotta be. Az EB, uniós kompetenciahiányra hivatkozva, a bejegyzést elutasította. A kezdeményezők az EU bíróságához fordultak. Magyarország a kisebbségek oldalán, míg Szlovákia és Románia az EB oldalán lépett fel, a tárgyalásra 2016. szeptember 16-án került sor. A 2017. február 3-án kihirdetett döntés értelmében az EB-nek új, részletesen megindokolt döntést kellett hoznia. 2017 márciusában az EB jóváhagyta a Minority SafePack részleges bejegyzését, amely az eredeti 11 javasolt pontból kilencet tartalmaz.