Negyvenéves az Egészséges erotika
Tímár Péter első és egyben egyik legnézettebb nagyjátékfilmje, az Egészséges erotika negyven évvel ezelőtt készült. A Kádár-rendszer utolsó éveit kifigurázó groteszk szatíra egy rosszul működő ládagyárban játszódik, ahol a munkásnők rendületlenül gyártják a faládákat, miközben a készlet egyre csak halmozódik, mert alig van rá kereslet. A gyár igazgatója igyekszik megőrizni tekintélyét, majd egy üzemi tűzoltó balesetvédelmi okokra hivatkozva rejtett kamerák felszerelését javasolja. A női öltözőbe is kerül kamera, ami váratlan módon az üzletet is fellendíti: a kukkolási lehetőségért cserébe sorra érkeznek a megrendelések.
A film egyszerre groteszk bohózat, társadalmi szatíra és az ötvenes évek termelési filmjeinek paródiája. Az értelmetlen termelés és az alkalmatlan vezetők mellett a rendszer képmutatását is kifigurázza. Első, zártkörű vetítésén a cenzori testület nem fogadta lelkesedéssel, végül azonban bemutatták a Magyar Filmszemlén, ahol rendezői és operatőri díjat is kapott. Azóta kultfilmmé vált, számos mondata pedig szállóigeként él tovább.
Az Egészséges erotika kolozsvári vetítésén és az azt követő közönségtalálkozón részt vesz a dörzsölt üzemi tűzoltót alakító Koltai Róbert.
Falfúró a Kádár-korszak panelrengetegében
Szintén negyvenéves Szomjas György Falfúró című filmszatírája. Főhőse, Géza egy lakótelepi lakásban él feleségével és két gyermekével. Egy nap összeveszik művezetőjével, otthagyja a gyárat, és elhatározza, hogy önálló vállalkozásba kezd. Vásárol egy fúrógépet, majd megrendelésre lyukakat fúr a lakótelepi lakások betonfalaiba.
A film a nyolcvanas évek Budapestjének panelvilágán és az akkoriban terjedő maszekoláson keresztül rajzol képet a Kádár-rendszer utolsó éveiről. Géza ugyan megpróbál kitörni a gyári munkából és önálló életet kezdeni, magánélete azonban legalább annyira nehezen működik, mint új vállalkozása. A panelházak betondzsungele szinte önálló szereplővé válik a filmben, amely álriportfilmes interjúkat és egy szerelmi háromszög történetét vegyíti.
A Falfúró kolozsvári vetítését követő közönségtalálkozón a film egyik forgatókönyvírója, Fekete Ibolya vesz részt.
Tarr Béla előtt tisztelegnek
A harmadik klasszikus egészen más világba vezeti a nézőket: a fesztivál Tarr Béla előtt a Werckmeister harmóniák vetítésével tiszteleg. A Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regénye alapján készült, 2000-ben bemutatott film egy alföldi kisvárosban játszódik. A településre vándorcirkusz érkezik, amelynek fő látványossága egy kitömött bálna. Az idegenek megjelenése és a rendkívüli hideg fokozatosan felborítja a város addig sem békés rendjét, a növekvő feszültség pedig végül erőszakba torkollik.
Tarr Béla évekig dolgozott a filmen, a forgatás finanszírozási nehézségek miatt többször leállt és újraindult, ezért a stáb összetétele is változott. A Werckmeister harmóniák a Sátántangó és a Kárhozat mellett Tarr egyik legismertebb alkotása. A film több motívuma – az egymásnak ellentmondó hírek, az idegenektől tartó lakosság vagy az általános világvége-hangulat – negyedszázaddal a bemutató után is ismerősnek hathat.
A Werckmeister harmóniák kolozsvári vetítésén és az azt követő közönségtalálkozón Víg Mihály, a film zeneszerzője vesz részt.
A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemlét október 7–11. között rendezik meg több erdélyi helyszínen. A fesztivál elsősorban a legújabb magyar filmes alkotásokból válogat, ezek mellett azonban minden évben helyet kapnak a magyar filmtörténet jelentős munkái is. Az idei fesztivál teljes programja már elérhető a Filmtettfeszt honlapján.
