Tóth Csaba Zsolt, a múzeum alkalmazottja elmondta: a projekt két új, állandó kiállítótér létrehozását irányozza elő. Ez azért is fontos, mert a hatalmas épület számos teremmel rendelkezik, amelyeknek meg kell találni a megfelelő rendeltetést. A tervezett tárlat a Bethlen Gábor uralkodásával azonosított „aranykortól” indul, majd I. és II. Rákóczi György korszakán át Apafi Mihály idejéig vezet, bemutatva a fejedelemség felemelkedését és hanyatlását. Az első teremben Bethlen és I. Rákóczi György, a másodikban pedig II. Rákóczi György és Apafi jelzik majd a korszakváltásokat.
A fejlesztés keretében sor kerül a kiállítástechnika korszerűsítésére, amely mára már elengedhetetlen eleme a múzeumoknak. A digitális tartalmak, rövid animációk és interaktív térképek nagy képernyős kijelzőkre lesznek kivetítve, és egyaránt lehetővé teszik az információk csoportos és egyéni felfedezését. A pályázatban eltervezték 17. századi eredeti műtárgyak beszerzését is, amennyiben a projekt időtartama alatt releváns darabok megjelennek a hazai vagy nemzetközi műtárgypiacon.
„Célunk, hogy az állandó kiállítás történelmi hitelességét és élményértékét egyszerre erősítsük, továbbá múzeumpedagógiai foglalkozásokat is szervezünk, hogy a fiatal, felnövekvő generációval is megismertessük és megkedveltessük a történelmet. Szeretném kihangsúlyozni, hogy minden szöveg és hanganyag háromnyelvű, román, magyar és angol” – mondta Tóth Csaba.
A Bethlen Gábor Alaptól elnyert támogatás fontos lépést jelent az intézmény fejlesztésében. A fejedelmi palota 2024-es ünnepélyes megnyitója óta minden jelentősebb eseményről tájékoztattuk olvasóinkat. Amint arról beszámoltunk, 2024 februárjában – a katonaság kiköltözése, majd a hosszú restaurálási folyamatot követően – a 15. században épült fejedelmi palota mint modern múzeumi intézmény tárta ki kapuit a nagyközönség előtt. A megnyitást követő időszakban az intézmény elsődleges célja az volt, hogy a történelmi örökséget korszerű módon tegye hozzáférhetővé. Ennek részeként létrejött az első állandó kiállítás, amely interaktív elemekkel, vizuális narratívával és digitális tartalmakkal mutatja be a fejedelmi palota történetét. A kiállítás rövid idő alatt széles közönséget vonzott, különösen a fiatalabb generáció részéről, akik számára a vizuális és élményalapú megközelítés kiemelten fontos.
A múzeum rövid működése alatt több időszaki kiállítást, tematikus programot és közönségi eseményt is rendezett, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a palota újra aktív kulturális helyszínként jelenjen meg. Ezzel párhuzamosan folytatódtak az épületegyüttes további részeinek helyreállításai, többek között a „B” szárny kulturális funkciókkal való újragondolása és multifunkcionális terek kialakítása. A fejlesztések révén a palota a következő években tovább erősítheti pozícióját, és jó eséllyel napjaink egyik meghatározó kulturális és történeti intézményévé válhat a régióban, amely korszerű közgyűjteményi szolgáltatásokkal és élményalapú múzeumi tartalmakkal vonzza falai közé a látogatókat.
