Nem sikerült megállapodásra jutni a szakszervezetekkel (alc.)
Az egészségügyben dolgozók sztrájkja éppen a politikai válság kellős közepén robbant ki, miután az ügyvivő Bolojan-kormány mindenképpen el akarja fogadtatni a közalkalmazottak bértörvényét, hiszen ettől a tervezettől függ 700 millió euró lehívása az uniós helyreállítási alapból. Románia a helyi általános munkamorálnak és -tempónak megfelelően az utolsó pillanatban próbál elfogadni nyolc törvénytervezetet, mert ezek nélkül 2 milliárd euró lehívása forog kockán, hiszen ezek nélkül még az elvi alap sem teljesül a pénzek lehívásához, ugyanis Románia reformokat ígért Brüsszelnek az uniós helyreállítási alapokért cserében.
A politikai válság azonban számos kérdőjelet vet fel a vita tényszerűségével kapcsolatban, hiszen a PSD teljes lerohanást indított a Bolojan vezette megbuktatott kormány ellen. A PSD nem csak politikai értelemben, hanem a jelek szerint az igazságszolgáltatás felhasználásával is nyomás alá helyezte a Bolojan által vezetett liberálisokat. Ezt a látszatot erősítették a bizonyos liberális vezetők ellen irányuló igazságszolgáltatási eljárások elindítása, valamint pártdöntésekkel kapcsolatosan, szokatlanul gyors bírósági ítéletek. Egyes elemzők szerint harmadik nyomásgyakorlási eszközként vetették be a társadalmi elégedetlenséget, és a PSD-hez közel álló szakszervezetek révén kiprovokálták a munkabeszüntetést az egészségügyben. Hogy ez mennyire van így, nehéz eldönteni, de a jelenség értelmezésekor mindenképpen szem előtt kell tartani a feszült és válságterhelt politikai konjunktúrát.
Mindemellett tény, hogy az egészségügyben sok probléma halmozódott fel az elmúlt évtizedekben. A kormány szerint hazugságon alapul a szakszervezetek riogatása, hiszen az új bértörvénytervezet miatt egyetlen közalkalmazottnak sem fog csökkeni a bére, sőt, ellenkezőleg nőni fog. Az egymás mellett való elbeszélésnek a forrása az lehet, hogy a szakszervezetek jövedelmekről beszélnek, a kormány pedig bérekről, ami nem ugyanaz, hiszen a jövedelmekbe beletartoznak a különböző pótlékok, prémiumok és egyéb juttatások. A bértörvény ugyanis korlátozni akarja a pótlékokat.
A kabinet a hatékonyságra hivatkozik. Bolojan azt állítja, hogy az elmúlt tíz évben négyszeresére nőttek a személyzeti kiadások az egészségügyben. Felidézte, hogy 2015-ben 6 milliárd lejt költöttek bérekre, tavaly pedig 25 milliárdot. Korábban már Traian Băsescu volt elnök is kifogásolta mandátuma idején, hogy az egészségügyi szolgáltatások minősége nem nő arányosan a bérek emelésével, és már akkor is felmerült, hogy a béremelések mennyire fenntarthatóak. Tehát maga a jelenség és a kormány által hangoztatott dilemmák semmiképpen nem újkeletűek.
Bolojan most felrótta, hogy vannak olyan kórházak, ahol a betegágyak fele üresen áll. Emellett a kormányfő azt is nehezményezi, hogy a fizetések nincsenek összefüggésben az ellátott betegek számával, ezért nem teljesítményorientált a bérezés. Példaként említette, hogy a 400 hazai kórház közül van 50-60 olyan, ahol a személyzet bérkerete a költségek 90 százalékát teszi ki. A kormányfő szerint ezek a kórházak már nem a betegekért, hanem a személyzetért vannak. A kormányfő szerint ezeknek az egészségügyi intézményeknek át kellene alakítaniuk a kínálatukat, és olyan részlegeket kellene nyitniuk, amelyek összhangban vannak a helyi közösség igényeivel. Példaként említette a palliatív ellátás hiányát, amelyre nagy igény van, de az állami egészségügyi szektorban ezt nagyon kevés helyen biztosítják. Bolojan szerint ilyen szekciókat nyithatnának azok a kórházak, ahol sok az üres betegágy.
Ezzel szemben Alexandru Rogobete volt szociáldemokrata egészségügyi miniszter szerint a kormányfő nem érti, hogy nem minden kórház egyforma, egyeseknek a működésükből fakadó jellege megkülönbözteti másoktól, és nem lehet ugyanúgy kezelni, nem lehet ugyanolyan elvárásrendszert támasztani az egymástól különböző kórházakkal szemben. A volt tárcavezető szerint egyes sürgősségi kórházak 90 százalékban foglaltak, ami nem normális, mert a helyek 25 százaléka szabad kellene maradjon arra az esetre, ha valamilyen kollektív baleset történik, és hirtelen sok sérültet kell ellátni. A nagy kihasználtsági mutatót produkáló kórházak közé tartoznak az egyetemi központokban találhatók, amelyek minőségi szolgáltatásokat biztosítanak, ezt az egészségügyi minisztérium is elismeri. A tárca szerint éppen amiatt keletkezik zsúfoltság, hogy a betegek megrohamozzák ezeket a jól működő intézményeket, miközben másutt az egészségügyi személyzetre nem nehezedik ekkora nyomás és az ottani kórházmenedzsereket sem ösztönzi semmi, hogy hatékonyabban működjenek, minőségibb szolgáltatást nyújtsanak, hiszen béreiket amúgy is megkapják. A kormány elsősorban ezeket a langyos vizekben tengődő kórházakat szeretné megreformálni.
A kórházak összesen 26 000 új álláshely felszabadítását kérték
Cseke Attila RMDSZ-es ügyvivő egészségügyi miniszter hangsúlyozta: „a kormány döntése visszaállítja a humánerőforrás-egyensúlyt az egészségügyi rendszerben, és biztosítja a betegek számára az orvosi ellátást. Ugyanakkor az egészségügyi személyzet támogatása szempontjából is fontos ez a döntés, mivel kiszámíthatóságot, stabilitást biztosít.” A döntés azonnal hatályba lép, és lehetővé teszi, hogy a kórházak és mentőszolgálatok haladéktalanul megkezdjék a versenyvizsgák kiírását.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a kórházi álláshelyek felszabadításáról szóló új memorandumot két, a kórházak valós helyzetét tükröző szempont alapján dolgozták át.
A romániai kórházak összesen 26 000 új álláshely felszabadítását kérték, miközben jelenleg több mint 190 000 alkalmazottjuk van. Az első szempont a személyzeti kiadások aránya a teljes költségvetésen belül. Azok a kórházak, amelyek kevesebbet költenek bérekre, több álláshelyet kaptak, mert van pénzügyi mozgásterük. Azoknál viszont, ahol a költségvetés 85–90 százalékát bérekre fordítják, kevesebb álláshelyet hagytak jóvá.
A második szempont a kórházi ágyak kihasználtsága volt. A magasabb kihasználtságú intézmények több álláshelyet kaptak, mert ezek jobban megfelelnek a lakossági igényeknek és hatékonyabban működnek.
A SZTRÁJK FOLYTATÓDIK
Az egészségügyi sztrájk szerdán is folytatódott. A Sanitas Szakszervezeti Szövetség elnöke, Iulian Pope szerint kevés kedvező következtetéssel”zárult a tárgyalás, számos kérdés továbbra is elemzés alatt áll. “Még mindig több olyan elképzelés van, amelyek jövedelemveszteséget okoznának kollégáinknak, meglehetősen sokan kapnának átmeneti összegeket. Ez a mai tárgyalások következtetése” - jelentette ki Pope. Elmondta, hogy kizárólag technikai egyeztetés zajlott, amelyen az egészségügyi miniszter nem vett részt, ezért döntések sem születtek. Bár a minisztérium támogatja a szakszervezeti javaslatok egy részét, jelenleg semmilyen garancia nincs a problémák rendezésére - tette hozzá.
