Téveszméket és bizonytalanságokat oszlat el a vegyész-kutató
Fejér Szilárd kémikus, a Pro-Vitam egészségügyi központ főigazgatója, és a klinika kutatólaboratóriumának vezetője – aki Romániában elsőként kapott engedélyt az ELISA-módszeren alapuló, saját fejlesztésű (SARS-CoV-2 IgG) antitestteszt forgalmazására – nemzetközi szaklapokban publikált kutatásokat folytat, s folyamatosan elemzéseket végez a Pfizer–BioNTech által kifejlesztett oltóanyag által generált antitesttesztértékek változásait illetően. A vegyésznek egyre szélesebb körben ismertek a közösségi oldalán, az információhiányból adódó tévhitek eloszlatására szánt, Koronaposztjai is. Mint legutóbbi beszámolójából kiderült, neki magának is pozitív lett néhány napja a koronavírustesztje egy direkt kontaktot követően, de az eddigi vizsgálatok azt tanúsítják, hogy a fertőzése az orrban lokalizált maradt, s a vírusnak nem volt lehetősége továbbterjedni a harmadik védőoltás után szerzett magas antitestmennyiség miatt.
Helytálló-e az a gyakorta hangoztatott állítás, hogy a koronavírus ellen beoltott emberek is ugyanolyan mértékben terjesztik a koronavírus-fertőzést, mint az oltatlanok? – kérdeztük a vegyésztől. Az állítás részben helytálló – emelte ki a vegyész –, ugyanis amennyiben oltottak fertőződnek meg, és az immunizálásuktól – a Pfizer-vakcina esetén a második adag után – számítva eltelt már négy-öt vagy annál is több hónap, akkor az antitesteik száma lecsökkenhet, esélyt adva a vírusnak bizonyos mértékben elszaporodni, amíg az immunrendszerük „észbe kap”, s működésbe lép. Ellenben, akik nemrég voltak beoltva, kis eséllyel fertőződnek meg, és ha be is jut a vírus a szervezetükbe, az immunrendszerük azonnal reagál, következésképpen nem is szórják annyira a kórokozót – hangsúlyozta.
Kérdésünkre, hogy vannak-e adataik, összegzéseik arra vonatkozóan, hogy meddig tart például a Pfizer–BioNTech-vakcina nyújtotta védettség, Fejér Szilárd elmondta: a megfertőződéstől való védelem a védőoltás utáni egy hónaptól körülbelül három-négy hónapig nagyon erős, azt követően csökken. A súlyos megbetegedéstől való védelem viszont még a védőoltás felvétele után nyolc-kilenc hónappal is magas.
A jelentések szerint a beoltottaknak egy kisebb hányada is intenzív osztályra kerülhet, sőt arra is vannak példák, hogy – társbetegséggel nem rendelkező – oltottak is belehaltak a fertőzésbe. Ennek folyománya egyebek mellett az, hogy egyesek azt állítják, fölösleges beoltatniuk magukat, ha oltottként is megfertőződhetnek… Milyen érvvel, magyarázattal lehet ebben a vonatkozásban szolgálni? – folytattuk a kérdések sorát.
„Igen, megtörténik, hogy beoltottak is belehalnak a fertőzésbe. Ezek túlnyomó részt olyan emberek, akik valamilyen súlyos társbetegséggel is küzdöttek, s nekik úgymond a vírusnak egy kis lökete is szövődményeket okozott. A számok azonban nem hazudnak: a halottaknak 93 százaléka nem volt beoltva koronavírus ellen” – emelte ki a kutató.
Hozzátette: a társbetegségek mellett az életkor is jelentős rizikófaktor, tehát ennek folytán is szerepelnek – alacsony számban – olyan elhunytak a napi statisztikákban, akik be voltak oltva.
„Annak az esélye, hogy az ember belehaljon a Covid-19-fertőzésbe legalább ötször, de inkább hét-nyolcszor kisebb, ha be vagyunk oltva, mint ha nem” – folytatta Fejér Szilárd.
Amennyiben a védőoltás után több hónap telt már el, és csökkent is a kimutatható antitestek száma, a szervezet védekező mechanizmusa azért működik. Megfertőződés után a memóriasejtek, az úgynevezett B-limfociták is működésbe lépnek, és ezek is viszonylag gyorsan immunválaszt tudnak generálni – nyomatékosította a szakember. A tünetes megbetegedések azért alakulnak ki, mivel a delta variáns olyan gyorsan fertőzi a sejteket, és olyan gyorsan terjed a szervezetben, hogy az immunrendszernek beletelhet néhány napba, amíg felismeri a kórokozót, s megfelelő választ ad.
Az oltás felvétele által azonban egyértelműen csökken mind a megfertőződés, mind a súlyos megbetegedés esélye, és az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomás is – hangsúlyozta a vegyész.
Mennyire nyújt védettséget a harmadik oltás, helytálló-e az, hogy a „booster” dózis valóban olyan jelentős mértékben megemeli az immunitást a koronavírus-fertőzéssel szemben, hogy nagy gondok már nem adódnak a beoltottak számára? – faggattuk a kutatót.
„A vakcina harmadik adagját követően az antitestek számának emelkedése azt tanúsítja, hogy az immunválasz jóval erősebb, mint a második dózis után. Ez persze nem zárja ki teljesen a megfertőződés esélyét. Magam is a harmadik vakcina felvétele után egy hónappal fertőződtem meg, de az én példám is jól mutatja, hogy a koronavírus csak helyileg, az egyik orrlyukamat tudta megfertőzni a magas antitestszámom miatt” – részletezte.
Az embereknek az oltásra adott immunválasza sem egyforma, az idősebb korosztályok esetében például gyengébb lehet, mint a fiatalabbaknál. Az is bizonyos, hogy azoknak a védettsége tart leghosszabb ideig, akik korábban megfertőződtek, s azt követően be is oltatták magukat. Ilyenképpen, amennyiben valaki ebben az időszakban már átesett a betegségen, és ha be is oltatja magát a következő hónapokban, a következő járványhullámmal már nagy fokú védettséggel nézhet szembe.
Kérdésünkre, hogy tudomása szerint helytálló-e a delta variáns esetén is a korábbi észrevétel, hogy a gyermekeknél nem alakul ki súlyos formája a megbetegedésnek, Fejér Szilárd azt mondta: kevesebb a gyermekek esetében a komplikációk esélye, de áttételesen számottevő hatása lenne a felnőtt lakosságra, ha a kiskorúak nagy részét beoltanák, mivel ők ennek a járványhullámnak a fő hordozói.
A koronavírus delta variánsa miatt a korábbinál több kiskorú került kórházba – vetettük fel. Fejér Szilárd szerint ez főként annak tulajdonítható, hogy jóval többen fertőződtek meg, mint a korábbi járványhullámokban. Kiemelte: a delta variáns – a korábbi változatokkal szemben – nagyon gyorsan és hatékonyan terjed a testben, mielőtt az immunrendszer reagálna rá.
Minek tulajdonítható az, hogy az utóbbi időben nem igazán vannak influenzás esetek? A kutató elmondta: a járvány kitörése óta teljes influenzavírus-törzsek haltak ki, ugyanis a maszkviselés és a távolságtartás, az utazások korlátozása érvágást jelentett az influenzának.
(Borítókép: Rohonyi D. Iván/Illusztráció)
