Építészek segítségét kérte a városvezetés, várják az ötleteket
– Olyan városfejlesztés megtervezését vállaltuk fel, amely figyelembe veszi a jelenlegi igényeket, de nincs negatív hatással a város vonzerejére és az életminőségre. Kolozsvár sem tökéletes városrendezés és városfejlesztés szempontjából, de még mindig több a negatív példa a városhatáron túl – fogalmazott az Innovációs és Lakossági Ötletközpont Szentgyörgyhegyi útra vonatkozó közvitáján Emil Boc polgármester. – A közvita témájául szolgáló északi városrész 397 hektáron terül el, és a Szent László/Răsăritului utcai hídtól egészen a repülőtérig terjed. A városvezetés még nem döntötte el, hogy a készülő mesterterv mire összpontosítson. Három irányvonal mentén fejleszthetjük az északi városrészt. Kidolgozhatjuk a mestertervet a gépkocsi-, bicikli- és gyalogosforgalom átszervezésére vonatkozólag, vagy a közlekedési mesterterv mellett elkészíthetjük a terület különböző részeinek kisebb egységekre bontott körzeti városrendezési tervét, a zöldövezetek, oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények szükségességének figyelembe vételével. Harmadik lehetőségként a még beépítetlen területek urbanizálására és a létező építmények működésének átgondolására összpontosíthatunk – ismertette a Szentgyörgyhegyi/Muncii út és környékének felújítási dilemmáit a polgármester a közvitán.
Az északi városrész kapcsán Daniel Pop, a város főépítésze elmondta: a Szabó Ervin/Porţelanului utcai hídtól az Armătura parkig családi házak vagy kisebb lakóházak állnak, és a térség forgalma gyér. A Téglás/Fabricii utca környéki Terapia gyógyszergyárat, a Sinterom gyárat és a volt nehézgépipari kombinátot (CUG) is felölelő területet már a 2014-es általános városfejlesztési terv (PUG) is ipari térségnek minősítette. A CUG-tól keletre csak néhány tömbház áll, az Emerson gyár környékén pedig üres, beépítetlen telkek találhatók. A zöldövezet csekély, alig 25 hektáros, ami nem felel meg az uniós normának, ami lakosonként 24 négyzetméteres zöldövezetet ír elő. Csak egy technológiai líceum van a környéken, illetve ott működik a Kolozsvári Műszaki Egyetem egyik kara is – sorolta a főépítész, aki szerint felmerül, hogy a CUG ipari platformját újragondolják.
Rareş Drăgan építész úgy vélte, a Cukorgyár/Fabricii de zahăr utcától az Emerson gyárig tartó területet feltétlenül fejleszteni kell: a térség 60%-a beépítetlen terület, 20%-án mára korszerűtlenné vált épületek sora áll, 20%-án építkezés zajlik. – A városrész korszerűsítésének megvalósításába a városvezetés mellett feltétlenül be kell kapcsolódniuk a magánbefektetőknek, a szakembereknek és a lakosságnak is, hogy rövid és hosszú távon megteremtsék a gazdasági egyensúlyt. Össze kell hangolni a közlekedést a többi városrésszel, és a területet kisebb részekre osztva külön-külön dönteni ezek átszervezéséről. Ehhez persze építészeti versenyeket kellene szervezni, amelyek minőségi kivitelezésű építményeket eredményeznének – fogalmazott Drăgan, aki szerint a régebbi épületek újragondolásához 2–15 évre van szükség. Az építész azt is elmondta, hogy Zürichben egy hasonló méretű terület felújítása 20 évet vett igénybe az átfogó mesterterv körzeti városrendezési tervei alapján.
A közvita egyik hozzászólója szerint a térség újragondolása során jó lenne egy szórakozásra alkalmas létesítményt is létrehozni, de a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal és a Kolozs Megyei Tanács is létrehozhat ott kirendeltségeket, hogy a városrész látogatottságát, forgalmát növelje. A közeli Szamos-part adottságait is ki lehetne használni, továbbá a városrész oktatási és kulturális intézmények helyszíne is lehetne. Egyik építész felszólaló kiállítócsarnokot építtetne a városrészbe, mert a nemzetközi kiállítások és vásárok jövedelmet hoznának a városnak.
Eugen Pănescu építész kifejtette: nem viszonyulhatunk egyformán a beépítetlen területekhez és a már létező ipari létesítményekhez. Úgy véli, a beépítetlen területek fejlesztésének előnyt kell élvezniük az ipari létesítményekkel szemben. Şerban Ţigănaş építész úgy vélte, a városrész fejlesztésekor figyelembe kell venni, hogy az erre vonatkozó törvénykezés már elavult, és hamarosan módosíthatja a parlament. Másik hozzászóló építész megjegyezte: városfejlesztéskor nem az építészek, hanem a városvezetés, azaz a polgármesteri hivatal és a helyi tanács szava a döntő.
Zárszóként Emil Boc polgármester munkacsoport létrehozását javasolta, amelyet a város főépítésze vezet, és amely április 20-ig összegzi a javaslatokat, majd szerveznek még két megbeszélést a városházi közlekedési és urbanisztikai bizottság tagjainak részvételével.