Kétségtelen, hogy egyes politikusok a globális felmelegedés okozta meteorológiai változások ellenére sem adják fel a téli sportok űzésére alkalmas infrastrukturális beruházások megvalósításának tervét, elképzelését: a napokban Alin Tişe, a Kolozs megyei tanács elnöke ismét előrukkolt több síparadicsom létesítésére a régióban. 

A tisztségviselő meglátása szerint a kistérségben akár három ilyen európai szintű, több hektárra kiterjedő létesítményt valósíthatna meg a tanács. Az első terv Kisbánya üdülőtelepre vonatkozik, ahol úgymond egyesítenék a két meglévő sípályát, és a fejlesztés révén új lehetőséget biztosítanának a téli sportok szerelmeseinek. Egyrészt létezik a Buscat-pálya, amely magánkézben van, a másik pedig a régi Kisbánya üdülőtelepbeli sípálya. Tişe szerint a kettő egyesítésével valóságos síparadicsom létesülhet a térségben.

Új megvalósíthatósági terv készül

A második, a napokban ismét napirendre került lehetőség a Vigyázó-hegység, amelynek vonatkozásában a Kolozs megyei tanács elnöke megvalósíthatósági terv kidolgozásáról döntött. Ez arról szólna, hogy a Vigyázó hegység-Székelyjó-Havasrogoz térségében nagy kiterjedésű, európai szintű síparadicsom létesülhet. A sípályarendszer az 1836 méter magas Vigyázó/Vlegyásza-csúcs közeléből indulna, és 1700–1100 méter magasságban ereszkedne a hegy aljáig.

Alin Tişe szerint az övezet megfelelő lenne a téli sportok űzésére, tekintettel arra, hogy a sípályák megfelelő magasságban lennének ahhoz, hogy a sízők egy év leforgása alatt hat vagy akár nyolc hónapon át síelhessenek. Az elnök arról is beszámolt, hogy osztrák szakembereket vonnának be, akik tapasztalataikat osztanák meg a hazai kollégáikkal. Hozzátette: a térségben összesen 50 kilométer sípályarendszert hoznának létre, amely Kelet-Európában az egyik leghosszabb lenne. Példaként említette az ukrajnai Bukovelt, ahol összeses 65 kilométer hosszú pályarendszer áll a téli sportok szerelmeseinek a rendelkezésére. Ugyanakkor a szinajai pályák hossza csupán 20 kilométer. 

Külföldi szakértőket vonnának be

A megyei tanácselnök szerint a Vigyázó-hegység térségében korszerű felvonórendszert, multifunkcionális épületeket hoznának létre, hóágyúkat üzemelnének be. Az elképzelés szerint a síparadicsomhoz legalább három település belterületéről el lehet majd jutni annak érdekében, hogy elkerüljék a forgalmi dugókat, amelyek például rendszeresek a Buscat sípálya vonatkozásában. 

A tisztviselő hangsúlyozta, hogy a Vigyázó-hegységben létrehozandó síparadicsom vonatkozásában elengedhetetlen a külföldi szakértőkkel történő együttműködés. 

„Olyan külső tanácsadót szeretnék, aki már részt vett az osztrák vagy a német síközpontok létrehozásában, és aki minden lehetséges megoldást fel tud ajánlani nekünk, amely ehhez a projekthez igazodik. A régi, 10–15 évvel ezelőtt készült tanulmányok már nem felelnek meg a megye jelenlegi valóságának” – nyilatkozta Tişe. 

Ami a finanszírozást illeti, a megyei tanácselnök szerint a lehetőségek egyértelműek. „Két-három éven belül lesz egy európai finanszírozási vonal az ilyen projektekre. Akkor a pénz az állami költségvetésből, és miért ne, akár magánpartnerségekből is érkezhet. A lényeg, hogy európai szintű síterepet hozzunk létre” – tette hozzá a politikus.

Lévén, hogy éppen tavasz van, a tervek minden valószínűség szerint ősszel ismét a megyei döntéshozó testület napirendjére kerülnek.

Vákár: a térség északi fekvése ígéretes

Lapunk az ügyben megkereste Vákár Istvánt, a Kolozs megyei tanács alelnökét, aki leszögezte: a Vigyázó-hegységben létesítendő síparadicsom megvalósítására 2027 után állnának rendelkezésre lehívható európai pénzek.

„A jelenleg elérhető információk szerint Brüsszel az 1800 méter fölött található sípályák létrehozására biztosítana anyagi forrást. Megtörténhet, hogy bizonyos esetekben ezt a magasságot „leviszik” 1600 méterre, de ez még a jövő zenéje” – fogalmazott a tisztségviselő.

Vákár hozzátette: a térség északi fekvése ígéretes és lehetőségeket teremtő, a környék mikroklímája is megfelelő perspektívát mutat. 

„A megyei önkormányzat például a vízágyúk működtetéséhez szükséges vízmennyiséget tudná biztosítani, amelyhez az infrastruktúrát kell kiépíteni. Meglátásom szerint magánbefektető bevonására minden bizonnyal szükség lesz. Ebben az esetben a megvalósításhoz a közintézmény és a magánszféra együttműködésére van szükség” – szögezte le a politikus.