Európai szinten élen járunk a lakástulajdonosok számát illetően

Bónis Endre: az árnövekedés a kevés új ingatlannak tudható be

Még mindig az ingatlanvásárlás tűnik a legjobb befektetésnek FOTÓ: FREEPIK
Egyre több romániai lakos tervezi, hogy lakást vásárol az elkövetkező tizenkét hónapban – derült ki egy nemzetközi ingatlanügynökség által nemrég közzétett felmérésből. A romániai lakások árai ugyan nem csökkentek, ám egyes szakemberek szerint a (kolozsvári) lakásvásárlás terén érezhető kismértékű csökkenés. Januárban általában csökken, míg márciustól nő a lakáseladások száma – beszélt az általános tendenciáról Bónis Endre, a Reform ingatlanközvetítő iroda tulajdonosa. A szakértő szerint Romániában azért beszélhetünk a lakásvásárlási szándék növekedéséről, mert az ingatlanokba fektetett pénz még mindig jobb befektetésnek tűnik, mint például a részvényvásárlás. Úgy véli, e tekintetben Kolozsvár kiemelkedő helyzetben van, mert a környező megyék lakosai is itt vásárolnak lakást. Rámutatott: Kolozsvár megmaradt „a kis lakások városának”, mivel a leggyorsabban még mindig a kétszobás tömbházlakások adhatók el.

Bónis Endre ingatlanközvetítő szerint az éves tendencia az, hogy januárban csökken, márciustól nő a lakáseladások száma. Az öt-hat éves adatokkal összehasonlítva látható, hogy idén 15%-kal kevesebb lakást adtak el. – Azt vettük észre, valamennyire csökkentek az ingatlaneladások. Év elején úgy éreztük, leáll az ingatlanpiac, de aztán a számok nem ezt igazolták. Jelenleg Kolozsvár az ötödik helyen áll a lakáseladások számát illetően. Megelőz minket Brassó, Ilfov megye, Temesvár és Konstanca a telekkönyvi hivataltól kapott statisztikai adatok alapján. Átlagosan 800 lakást adnak el havonta Kolozs megyében, ezek nagy része Kolozsváron és Szászfenesen található. A 2008-as helyzetet nem lehet a mostanihoz hasonlítani. Akkor a nettó átlagbér nagyon alacsony volt, míg most elképzelhető, hogy Kolozs megyében a nettó átlagbér meg fogja haladni a 6000 lejt. Ha ezt kivetítjük az ingatlan négyzetméterenkénti árára, nem olyan vészes a helyzet, mint 2008-ban – fogalmazott az ingatlanközvetítő. 

Kolozsváron a lakások négyzetméterenkénti ára 2700 euró, míg Temesváron ez az ár nem éri el a 2000 eurót.  – A város növekedéséhez képest messze alulmarad az újonnan épített ingatlanok száma, ez is fokozza az árakat. Évente 6000-7000 emberrel bővül a város lakossága, akiknek lakás kellene, ezért nő még mindig a piacon lévő lakások ára. De válságról nem beszélhetünk, mert azt mindig megelőzi a túlkínálat, és az nincs – magyarázta Bónis Endre. 

 A szakember kitért arra, hogy Kolozsvár a kis lakások városa. Ugyanis a lakáskeresők 60 százaléka kétszobás lakást vásárolna, a három-négy szobás lakásokat a vevők 6-7%-a keresi, a garzonokért a vevők 20%-a érdeklődik, míg a fennmaradó néhány százalék házat vásárolna. A házárak nagyok, csak nagyon szűk vásárlóréteg tudja megengedni magának. 

– Az, hogy Románia még mindig élen jár a lakástulajdonosok számát illetően, azt jelenti, hogy a romániai lakosság számára a legbiztosabb befektetés az ingatlanvásárlás. Sokkal többen fektetnek be ingatlanba, mint részvénybe.  E tekintetben Kolozsvár kiemelkedő helyzetben van, mivel a környező megyék lakosai is itt vásárolnak lakást – összegzett Bónis Endre. 

Egy nemzetközi ingatlanügynökség Romániára vonatkozó adatai szerint a lakásvásárlók száma idén a legmagasabb az elmúlt húsz évhez viszonyítva. A tavalyi hasonló időszakhoz képest idén a lakásvásárlások 18-19 százalékkal nőttek. 

Ebben a növekedésben a gazdasági növekedés fontos szerepet játszik. A gazdasági növekedés arányos az ingatlanvásárlások iránti érdeklődés megerősödésével. Húsz éve nem tapasztaltak ilyen mérvű érdeklődést a romániai ingatlanok iránt. Ennek egyik oka a fizetések növekedésében keresendő. Másrészt a vásárlók attól tartanak: ha most nem vesznek lakást, akkor a közeljövőben még többet kell majd fizetniük érte, véli Gabriel Blăniță nemzetközi ingatlanügynökség igazgatója. 

Az EU statisztikai hivatala a közelmúltban frissítette Románia bizalmi mutatóit. Ezekből az derül ki, hogy a lakásvásárlási szándék megközelíti a 2006–2008 között mért maximális értéket. Románia 2007-es csatlakozása az Európai Unióhoz jelentős hatással bírt a romániai ingatlanpiacra és az árakra is. Akkor jelentős mennyiségű tőke és befektetés áramlott be az országba, amely ösztönözte az ingatlanpiacot. A bankok alacsony kamatú jelzálogkölcsönnel biztatták a lakásvásárlókat, ami megkönnyítette az ingatlanvásárlást. 2008-ban a világválság azonban súlyosan érintette a romániai ingatlanpiacot. A lakásárak csökkentek, a gazdasági mutatók szintén, a munkanélküliek aránya nőtt. Románia gazdasága csak 2011–2014 között állt lassan helyre. A lakásárak stabilizálódtak, az ingatlanárak pedig fokozatosan nőttek. A bérek állandó növekedése a vásárlóerőre hatott pozitívan. Mivel a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 2013 és 2017 között folyamatosan nőtt, ez a lakásvásárlások számát is növelte. A kormány által meghirdetett Első otthon program a fiataloknak nyújtott kedvezményes hitelt, és ösztönözte az ingatlanpiacot. 2017–2020 között a romániai ingatlanpiac dinamikusan működött. 

A világjárvány ingatlanpiacra mért hatása ellentmondásosnak mondható. Egyrészt csökkentek bizonyos ingatlanok árai, másrészt nőttek a nagyvárosok melletti kisebb vidéki településen található házak árai. A mostani irányzatok is a lakásvásárlások számának növekedését vetítik elő. 

– Az ingatlanpiac alakulása pozitív irányba mutat, ha a vásárlási hajlandóságot vesszük alapul. A globális és a helyi gazdaság fejlődése, a hitelnyújtási politikák változása befolyásolják a piacot. A vásárlóknak azt tudom tanácsolni, figyeljenek a hitelnyújtási feltételekre és kamatokra, mérjék fel a munkahelyük stabilitását és a gazdasági változásokat. Az ingatlanfejlesztőknek főleg a metropoliszövezeteket ajánlom a figyelmébe mint lakásépítésre alkalmas helyszíneket – összegzett a nemzetközi ingatlanügynökség igazgatója.