(A rendezvény kezdetén készített videónk ide kattintva tekintehető meg.)
„Essig József fotóművészként örökítette meg azokat az eseményeket, amelyek harminc évvel ezelőtt gyökeresen megváltoztatták a kolozsvári magyarság mindennapjait. A szerző 1989 decemberében kegyelmi állapotban volt, ennek köszönhetjük a mai kiállítás anyagát. Remélem, hogy 2089-ben, amikor a forradalom centenáriumára fognak emlékezni Kolozsváron, akkor is Essig József fotóit nézegethetjük, és ugyanolyan borzongást éreznek majd a képek láttán, mint mi most” – hangoztatta Kecskés Tibor magyar konzul.
Kolcsár Péter zongoraművész és Albert Júlia színművész rövid művészi műsora után néhány vetített képen idézhettük fel az 1989. december 22-i eseményeket, hangulatot.
„Fotókiállítást megnyitni cseppet sem könnyű feladat, hiszen a dokumentumfotó a pillanat fonákságát és esetlenségét, valóságát és igazát egyaránt rögzíteni képes, s a néző mindezeket saját maga is könnyen felfedezheti, azok tehát külön magyarázatra és értelmezésre nemigen szorulnak. Essig József most kiállított munkái esetében sincs ez másképp. Pedig azon a napon, amikor ezek a fotó készültek, már minden másképpen volt, mint akár egy nappal korábban. Ha a kiállított munkákat végignézzük, azonnal megállapíthatjuk, hogy azokról reménykedő, örvendő, tettre kész emberek tekintenek reánk. Olyanok, akik az 1989. december 22-i napon teljes elszántsággal vettek részt a sokak által régóta várt és titkon remélt rendszerellenes népfelkelésen. Nem tudom elfelejteni azt az örömet, reményt, tenni akarást és cselekvőképességet, amely azokban a napokban rajtam és sok más polgártársamon elhatalmasodott” – fogalmazott Tibori Szabó Zoltán újságíró, a Minerva Művelődési Egyesület elnöke.
Mint mondta, Essig Józsefet is ezek az érzések vitték ki az utcára a fényképezőgéppel a kezében, és az a felismerés, hogy valóságos történelmi eseménynek a részese, szemtanúja, amelyet márpedig a jövő generációk számára jó lesz dokumentálni.
„Akkor, a tömegek megmozdulása és eltökéltsége láttán egyikünk sem gondolt arra, hogy bárki a maga vagy a barátai hasznára fordítsa a forradalmat, s hogy a hatalmat alantas céllal magához ragadja. A forradalom eszméit és célkitűzéseit ma is vállalhatóknak tartjuk, és azokra erőt adó forrásként tekintünk. Essig József reményt és örömet sugárzó fotóinak ez a legszebb és legőszintébb üzenete” – hangsúlyozta Tibori.
Essig József fotóművész nagylelkű ajánlatot fogalmazott meg: felkérte azokat a fotósokat, akik 1989 decemberében Kolozsváron a forradalmi eseményeket fényképezték, hogy saját házában levő pincegalériában egy nagy közös fotókiállítást hozzanak létre.
