Bizonyítékként használhatók a hírszerző szolgálatok lehallgatásai
A kétkamarás parlament szenátusa múlt héten a büntetőjog kiigazítása során olyan módosítást szavazott meg, amely szerint a hivatali visszaélés csak akkor minősül bűncselekménynek, ha egy köztisztviselő tudatosan törvénysértő módon látja el – vagy nem teljesíti – hivatali kötelességét, és az ezáltal az okozott kár meghaladja a 250 ezer lejt.Az ellenzék, több civil szervezet és a román média élesen bírálta a módosítást, és azzal vádolta a kormánypártokat, hogy korrupt politikusaikat védik, a törvény új formája pedig szerintük valósággal „felhívás a közpénzek – 50 ezer eurónál kisebb tételekben történő – ellopására”. A Szociáldemokrata Párt (PSD), a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ által alkotott nagykoalíció kezdetben azzal hárította el a vádakat, hogy egy korábbi alkotmánybírósági határozat írta elő valamilyen küszöbérték meghatározását a hivatali visszaélésnél. Egy ideig ennek szintjéről folyt a vita.Az RMDSZ is megszavaztaA Btk.-tervezetet véglegesítő keddi szakbizottsági vitán a kormánytöbbség meg is szavazta, hogy a vitatott küszöbértéket 9000 lejre (három havi minimálbérre) szállítsák le, de a koalíciós pártok vezetői az utolsó pillanatban meggondolták magukat, ezért – utasításuknak megfelelően – a jogi bizottság végül teljesen eltörölte a hivatali visszaéléshez csatolt károkozási értékhatárt.Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kormányfő-helyettes kedd este még aggodalmát fejezte ki, hogy a küszöb teljes eltörlése nem állja majd ki az alkotmányossági kontrollt, végül szerdán a koalíciós partnerekkel együtt az RMDSZ-frakció is megszavazta a Btk.-módosítást a szenátusi változtatások nélküli formában.A büntetőjog korrupciós bűncselekményekre vonatkozó része 2017 óta kényes téma Romániában. Akkor az ország nagyvárosaiban százezrek vonultak ki tüntetni a szociáldemokrata kormány később visszavont 13-as sürgősségi rendelete ellen, amely a hivatali visszaélésre, a hűtlen kezelésre, összeférhetetlenségre és bűnpártolásra vonatkozó Btk.-cikkek módosításával enyhített a büntetőjog korrupcióellenes szigorán.
Felhasználhatók a SRI lehallgatásaiA hírszerzési lehallgatásokat a következő bűncselekmények esetében lehet felhasználni a büntetőeljárásban: nemzetbiztonság elleni bűncselekmények, kábítószer-kereskedelem, fegyverkereskedelem, emberkereskedelem, terrorcselekmények, pénzmosás, pénz- vagy más értéktárgyak hamisítása, elektronikus fizetőeszközök hamisítása, zsarolás, nemi erőszak, jogellenes fogva tartás, adócsalás, korrupciós bűncselekmények, az Európai Unió pénzügyi érdekei elleni bűncselekmények, számítógépes rendszerek vagy elektronikus kommunikációs eszközök felhasználásával elkövetett bűncselekmények, illetve más, legalább 7 év szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények.
Ilyen esetekben az érdemi tárgyalást megelőző szakaszban a perfelvételről döntő bírónak kell ellenőriznie a lehallgatási anyag elkészítésének és megszerzésének jogszerűségét – olvasható a szerdán elfogadott tervezetben.A tervezet plenáris vitáját megelőző szakbizottsági vitán a PNL, a PSD és az RMDSZ olyan módosítást támogatott, amely megtiltotta volna a lehallgatások felhasználását a korrupciós bűncselekmények esetében. A témáról két órán át tartó vita zajlott, majd Laura Vicol, a jogi bizottság elnöke bejelentette: úgy döntöttek, hogy valamennyi módosító javaslatot visszavonnak, így végül a kormány által beterjesztett változatot fogadták el.
