A rohamrendőrök nem sokkal reggel kilenc óra előtt jelentek meg számos városban a szavazásra kijelölt oktatási intézményeknél, hogy eltávolítsák a voksolás megkezdésére várakozókat. Több helyszínen erőszakot alkalmazva léptek fel, mivel a felszólítás ellenére az emberek nem hagyták el a helyszínt, és voltak, akik ellenálltak, amikor el akarták vezetni őket.
A Sant Julia de Ramis nevű település sportcsarnoka előtt az akció közben többeket félrelöktek vagy a földre nyomtak. Sabadellben az egyik szavazóhelyiségnek kijelölt iskola bejárata előtt a földre ülve tiltakoztak a referendum támogatói, a rendőrség egyenként vezette el őket, volt, akit elcipeltek. Az épület bezárt üvegajtaját ezután kalapáccsal törték be, majd megkezdték az intézkedést odabent, miközben az emberek odakint az utcán tiltakoznak.
A komolyabb összecsapások Barcelona belvárosában történtek, miután a rendőrök pajzsaikkal igyekeztek kiszorítani az embereket egy iskola elől. A tömeg többször is nekifeszült a rendőri sorfalnak, majd feltartott kézzel skandálta: "az utca mindig a miénk marad". A tiltakozó akció a környező utcákra is kiterjedt, a rohamrendőrök felé forgalomterelő korlátokat dobáltak, akik gumibotozással és gumilövedékkel válaszoltak.
Erőszakos események nemcsak Barcelonában zajlottak, hanem máshol például Tarragonában és Lleidában is.
A spanyol sajtóban sorra jelennek meg a vérző fejű emberekről készült fényképek. Számtalan felvétel jelent meg a közösségi oldalakon, amelyek szerint a spanyol csendőrök és rendőrök földön vagy lépcsőn ülő, békés tiltakozókat is bántalmaztak. A spanyol belügyminisztérium pedig arról tett közzé felvételt, hogy egy húsz főből álló csoport kővel dobálta a csendőröket Tarragonában.
A katalán kormány adatai szerint 337 ember sérült meg délutánig, nekik azt javasolták, hogy mindenképpen tegyenek feljelentést. A spanyol belügyminisztérium arról számolt be, hogy kilenc spanyol rendőr és két csendőr is megsérült az összecsapásokban.
A spanyol kormány arányosnak ítélte a hatóságok fellépését, és a történtekért a katalán kormányt tartja felelősnek. Ennek a "bohózatnak" a folytatása nem vezet sehova - jelentette ki Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes Madridban, hangsúlyozva, nem történt népszavazás, sem ahhoz hasonló.
"Felelősnek tartjuk Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt és Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminisztert a Katalóniában történtek miatt" - fogalmazott Jordi Turull katalán kormányszóvivő Barcelonában, aki szerint a spanyol rendőrök és csendőrök fellépése nem felel meg az arányosság elvének. A politikus közölte: a szavazásra kijelölt iskolák 96 százalékában lehet voksolni a nap folyamán.
A katalán kormány eredetileg 2315 helyszínen, 6249 szavazókörben ígérte a népszavazás megrendezését, míg a spanyol belügyminisztérium szombaton azt közölte, a legtöbb szavazóhelyiséget előre lezárták a hatóságok. Miután a spanyol hatóságok a hétvégén kiiktatták a szavazás számítógépes rendszerének szoftverét is, vasárnap reggel, egy órával a voksolás megkezdése előtt a katalán kormány bejelentette: bárki, aki szerepel a választójogi névjegyzékben, bármelyik nyitva lévő szavazóhelyiségben leadhatja szavazatát a nap folyamán. Elfogadják az otthon nyomtatott, hivatalos formátumú szavazólapokat és a boríték nélküli voksokat is.
Katalónia Spanyolország egyik legfejlettebb térsége, a katalán gazdaság mérete meghaladja Portugáliáét. Felmérések szerint a 7,5 millió lakosának többsége nem akar független Katalóniában élni; csak 40 százalék támogatja az elszakadást, de a többség egyetért abban, hogy népszavazást tartsanak a kérdésről. A autonóm régió nem először készül függetlenségi referendumra. A spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére 2014. november 9-én "alternatív népszavazás" címen rendezett népszavazást, hogy megtudja, mennyien támogatják a történelmi régió elszakadását Spanyolországtól. Lényeges különbség, hogy a három évvel ezelőtti népszavazást megelőzően jóval kisebb volt a mozgósítás a függetlenségi pártok részéről, és nem volt hatósági beavatkozás sem a spanyol állam részéről. Akkor a választásra jogosultak 5,4 millió emberből több mint 2,3 millióan mentek el szavazni, közülük a függetlenséget és az elszakadást mintegy 1,8 millióan támogatták.
