A tanulóknak a Margit-legendából, Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzából, Jókai Mór A kőszívű ember fiai, Kosztolányi Dezső Pacsirta vagy más olvasott műből kellett kiindulniuk.
A reálosoknak ezenkívül első tételként Nagy László Ki viszi át a szerelmet a túlsó partra című versét kellett elemezniük megadott szempontok szerint. Második tételként pedig az olvasásról szóló szöveget kellett értelmezniük, és az okoskütyük előnyeiről vagy hátrányairól kellett érvelniük.
Ami a humán tagozatos diákok tételeit illeti, az első tétel ebben az esetben is verselemzés volt: József Attila Nem emel föl című versét kellett néhány megadott szempont szerint értelmezni. Második tételként egy nem irodalmi szöveg a közösségi média elbutító hatását taglalta. Ennek kapcsán arra kellett válaszolniuk a vizsgázóknak, hogyan manipulálja felhasználóit a közösségi média a megadott szöveg szerint, melyek a közösségi média előnyei. Továbbá érvelni kellett azon kijelentés igazságtartalmát illetően, hogy „a Facebook nem okosít, inkább elbutít minket”. Harmadik tételként a humánosoknak közel két oldalas terjedelmű értekező esszét kellett írniuk Az utazás motívuma az epikában címmel. Itt is regények felsorolásával segítették az alkotómunkát. Jókai Mór Az arany ember, Kosztolányi Dezső Esti Kornél vagy Pacsirta, Krúdy Gyula A hídon, Utazás éjjel vagy más választott művet is alapul vehettek a diákok. Timár Ágnes szerint a humán tagozatosok tételei azt mérték fel, hogy a maturandus mit gondol egy-egy irodalmi műről.
