A közhangulat szempontjából azonban lényegtelen, pontosan kinek és minek ad tanácsot az egykori kormányfő: mert a felháborodást az váltotta ki, hogy egyáltalán valamilyen tisztséget kapott a Román Nemzeti Bankban, az ország vezető pénzintézetében ez a “funkcionális analfabéta” – ahogy többen is nevezik Viorica Dăncilăt. A volt kormányfő több alkalommal vált gúnyolódás, lekicsinylés céltáblájává érzelgős és finomkodó stílusával, tárgyi tévedései és hibás kifejezései miatt, élcelődtek öltözködésén és hajviseletén, belekötöttek számos alkalommal tájékozatlanságába, kifogásolták hiányos idegennyelv tudását. Amúgy valakinek a kinézetén, stílusán gúnyolódni, “szőke nő” mivoltán viccelődni, ráadásul nyilvánosan, felér egy rágalmazással, az emberi méltóság elleni bűncselekménnyel, ámde egy politikusnak illik mindezt lenyelni, a tisztsége egyúttal arra is kötelezi, hogy ilyen és hasonló megjegyzéseket “kibírjon”. A bármilyen szakmai felkészületlenség, tájékozatlanság azonban már valóban megbocsáthatatlan, ha valaki közszereplést vállal politikai – vagy más köztisztségviselői – szinten.
Egyébként a politikus Viorica Dăncilă nevére akkor figyeltem fel, amikor 2018 elején, Mihai Tudose akkori miniszterelnök azt az elfogadhatatlan kijelentést tette a romániai magyarokra, hogy amennyiben továbbra is “lengetik” a székely zászlót az intézményeknél, akkor “az összesen a zászlók mellett fognak lengeni”. És Viorica Dăncilă volt az első román politikus (a kevesek közül egyébként), aki EP-képviselőként elhatárolódott Tudosénak az akasztásra utaló ocsmány kijelentésétől.
Sokan megkönnyebbültek, amikor két évvel ezelőtt egy bizalmatlansági indítványt követően Viorica Dăncilă kénytelen volt eltűnni a politika színteréről. Úgy érezték, egy szégyenérzettel kevesebb. Most pedig szinte a semmiből bukkan elő ismét Viorica, és nem akármilyen helyen, ráadásul nem akármilyen körülményeknek köszönhetően. Mert tulajdonképpen a kinevezésére vonatkozó körülmények azok, amelyek valóban felháborítóak lehetnek, és átgondolásra kellene késztessenek.
Az eset kapcsán felemlegették, hogy általánosan jellemző a politikusok esetében a mandátumuk lejártakor, hogy kisegítik őket egy állással valamely nagyvállalatnál, magáncégnél, civil szervezetnél, vagy esetleg egy semleges intézménynél hasznosíthatják korábbi tapasztalataikat, rendszerint nem feltűnően. Az általános vélekedés szerint Dăncilă a központi banknál azonban több, mint feltűnő: személye szégyent hoz erre az előkelő intézményre, ahol még az alkalmazottak jó része is meglepődött, feszélyezve érezte magát, hogy a volt kormányfővel lesz kénytelen kollégiális kapcsolatba kerülni… Állítólag már egy éve megkezdődtek a tárgyalások arról, hogy Dăncilă a bankhoz kerüljön, és ez a hosszas előkészület zárult le a napokban a munkaszerződése megkötésével.
Egyértelmű, hogy nem a megszokott álláshirdetés, majd jelentkezés, állásinterjú, utána szerződéskötés és próbaidőszak munkatörvénykönyves folyamatával állunk szemben, hanem politikai egyezkedésekkel és megállapodásokkal, amelyek mögé nehéz – sőt be se lehet látni. Annak ellenére, hogy egy állami intézményről van szó, ahol a munkatörvénykönyv előírásai ugyanolyan kötelezőek az alkalmazásnál, mint bármely (magán)vállalatnál, sőt, még szigorúbbak és átláthatóbbak kell hogy legyenek. Azt is megszellőztették a sajtóban, hogy a központi bankot érintő tárgyalások még Liviu Dragnea idejére nyúlnak vissza, amikor a PSD lecserélte volna Mugur Isărescu kormányzót saját emberére, majd különféle kompromisszumokkal mégis meghosszabbították mandátumát.
Egyébként a központi bank imázsa most nem csak Vioricával “sérül”. Mugur Isărescu kormányzó ellen még korábban eljárást indított a volt szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság, hogy Manole álnéven bedolgozott a szekuritáténak és jelentéseket készített. Különféle törvénymódosítások segítségével korábban lehetővé tették, hogy a tisztsége megvédje a kormányzót, hogy a bizottság újra vizsgálatot indítson annak tisztázására, valóban kollaboráns volt-e. Most azt próbálják elérni Isărescu ügyvédei, hogy a kormányzó továbbra is védettséget élvezzen: ezért alkotmányossági kifogást emeltek azért, hogy tisztázzák a kollaboráns megnevezést, továbbá kifogásolják a kivizsgálás hivatalból történő elindításának a lehetőségét.
Féltik tehát sokan a központi bank jó hírnevét, amelyre most a legnagyobb veszélyt egyesek szerint Viorica Dăncilă jelenti, aki “inkompetens, hataloméhes, opportunista, befolyásolható, meg funkcionális írástudatlan”. Mindezek a “képességei” lám mégis feljogosították egy havi közel 16 ezer lejes állásra egy közintézménynél. Valóban súlyos vádak, ám épp ezért kellene nagyonis komolyan venni ezt a történetet, amely, mint említettem, egy jelenség, egy bevált gyakorlat Romániában. Hiszen nagyon sok esetben az állami közintézményeknél nem a felkészülés, a szakmai tudás, a hozzáértés, netán a tapasztalat, vagy ügyesség, talpraesettség a mérvadó az alkalmazásnál, hanem elsősorban a politikai, családi, társadalmi hovatartozás, elkötelezettség. Dominál továbbra is az alkalmazásoknál az úgynevezett nepotizmus, és sok helyen a politikai párttagság is befolyásolja, mennyire “alkalmas” valaki egy adott állás, tisztség betöltésére.
Tehát nem Viorica az első, sem az utolsó, aki ilyenformán került jól fizetett szaktanácsadói állásba. Ezt egyébként a központi bank stratégiai vezetője, Adrian Vasilescu el is magyarázta: egyrészt a bank tanácsadói állásaira nem szerveznek versenyvizsgát, másrészt pedig, ő ugyan régóta a fiatalok fontos tisztségekbe alkalmazásának a híve, ez esetben azonban döntő jelentőséggel bírt a volt kormányfő korábbi kapcsolata az Európai Unióval, annak parlamentjével, ottani befolyásos emberekkel, ami most jól jöhet a Dăncilă által betöltött tisztségnél, hiszen a központi bank az euróra való áttérésen dolgozik.
Egyértelmű és nyilvánvaló, hogy ez a magyarázat csak a hivatalos kifogás. A Viorica-ügy pedig valóban emlékeztet arra ismételten, hogy Romániában minden lehetséges – még a lehetetlen is, illetve akkor lehetséges minden, amikor semmi sem biztos… A Viorica-ügy keltette nagy közfelháborodásnak azonban inkább és elsősorban a jelenségre kellene irányítania a figyelmet, mert ennek a jelenségnek sajnos még sok más “Viorica és Viorel” is a részese.
