Erdélyben nincsenek bevándorlók, mégis félünk tőlük…

A hazai hírügynökségek egyre gyakrabban számolnak be arról, hogy különböző, elsősorban közel-keleti és ázsiai országból származó migránsok próbálnak illegálisan átjutni a szerb–román határon. Másfél évvel ezelőtt ugyanez a jelenség volt tapasztalható a szerb–magyar határ vonatkozásában, a számok pedig napról napra nőttek, mígnem ijesztő méreteket öltött a menekültáradat. Hazánk kapcsán ez utóbbitól vélhetően nem kell tartanunk, hiszen anekdotikus az a történet, miszerint amikor néhány hónapja egy csoport bevándorló Romániába érkezett, s megtudta, hogy hol van, elutasították a menedékjog kérését, s azonnal tovább akartak utazni. Pedig a hatóságok a legrosszabb helyzetre készülve már hónapokkal azelőtt befogadó tábort hoztak létre a határ közelében, amely azóta is nagyrészt üresen áll.

A szakemberek szerint Románia továbbra sem az illegális bevándorlók célországa: a hozzánk érkezők túlnyomó többségének az a vágya, hogy Németországba, esetleg valamelyik skandináv országba juthasson – sokuknak ott már van korábban érkezett rokona, ismerőse.

A migránsok egy része valóban konfliktus övezetekből érkezik, jelentős összegeket fizetve azért, hogy Európába jusson. A belügyminisztériumhoz tartozó Bevándorlási Felügyelőség illetékese lapunknak azt nyilatkozta, hogy a nem politikai, hanem gazdasági okokból hazánkba érkezők külön elbírálásban részesülnek, az esetleges letelepedési kérvényüket rendszerint elutasítják.

Valljuk be: Románia ilyen vonatkozásban sem igazán célország, bár a távol-keleti vagy ázsiai országokból származók számára az Európai Unió egyik legszegényebb állama is kecsegtető lehet(ne).

Illegális bevándorlók Székelyföldön?!

A migráns szó hallatán a tradicionalista erdélyi polgárt kirázza a hideg. Augusztusban például „Migránsvadász kommandó” elnevezésű játékot találtak ki a székelyföldi Kommandón: a falunapok alkalmával „migránsokra” vadásztak, illetve a játék során „kitoloncolták” őket a településről. A felvidéki ujszo.com hírportál tájékoztatása szerint a hátborzongató játékban Ice Cream Syria (Szíriai fagylalt) néven szerepet kapott az a Magyarországról indult teherautó is, amelynek rakterében több tucatnyi megfulladt menekült holttestére bukkantak a rendőrök tavaly az ausztriai Parndorfnál. „ A határt törvénytelenül átlépő szíriaiakat” előállították, de ezek „spontán tüntetésbe kezdtek, eurót, Németországot és nőket követelve”. A hatóságok azonban kitartottak, feltoloncolták őket a kommandói gőzös szerelvényére, és elküldték »Merkel nagymamájukhoz«” – olvasható a pozsonyi lap beszámolójában.

Románia nem célország, csak tranzitállomás a migránsok számára

Az elmúlt időszakban egyébként a román hatóságok mindent megtettek annak érdekében, hogy eleget tegyenek az Európai Uniónak, a migránsok befogadására vonatkozó kérés kapcsán: menekülttábort építettek az ország déli részében, enyhén növelték az ország több pontján működő bevándorlási felügyelőségek személyzetét stb.

OpenLab: eltérő a migránsok közmegítélése

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem keretében működő OpenLab kutatási műhely szerint 2015. augusztus 1-je és 2016. szeptember 27-e között az online médiumokban (beleértve a hírügynökségeket, a helyi és országos „klasszikus” sajtó internetes felületeit, a vitafórumokat, a blogokat, a Twittert, a Facebookot, a YouTube videómegosztót) az Európában zajlott körülbelül 100 milliárd virtuális társalgás során hozzávetőlegesen 1 millió üzenetben említették a bevándorlókat. A migránsválság előtti időszakban, azaz 2015 szeptemberében a fent említett platformokon Európában mindössze 2600 üzenet vonatkozott a bevándorlókra, míg két hónappal később ezek száma meghaladja a 10 ezret. A következő hónapokban a téma továbbra is igen élénken foglalkoztatja a társadalom különböző rétegeit: idén áprilisban a kontinens online médiumaiban 6100 üzenet vonatkozott a migránsokra, míg augusztusban ezek száma 7700-ra nőtt.

Érdekes megjegyezni azt is, hogy az OpenLab szerint a Google Trends adatainak figyelembe vételével egyértelműen kimutatható: a menekült szó keresése 2015 októberében számottevően megnőtt, míg egy hónappal később valósággal „felrobbant” tőle a kereső.

A különböző online felületeken a legtöbb ilyen vonatkozású híradás, blogbejegyzés és üzenetváltás Németországban történik – nem véletlenül, ugyanis eme európai ország a migránsok célállomása. Ezt Spanyolország, Nagy-Britannia, Görögország, Franciaország, Hollandia és Svájc követi. A lakosság arányát figyelembe véve, állapítja meg az OpenLab, megfigyelhető, hogy Görögországban, Németországban és Svájcban sokkal több, a különböző platformon fellelhető tartalmat szült a migránsok témája, mint máshol.

Németország vonatkozásában, állapítja meg az elemzés, fordulópontot jelentett a Refugees Welcome! (Bevándorló, Isten hozott!) mozgalom 2015 novemberében történt elindulása. Ez egyfajta ellenreakciót váltott ki, s megjelent, pontosabban hangsúlyosabb szerepet kapott egy iszlámellenes, illetve az Alternative für Deutschland (AfD) politikai párt ideológiáját támogató internetes portál, amelyen éles vita bontakozott ki.

A kutatás kimutatta: az összes európai országban kezdetben semlegesek voltak a híradások és a hozzászólások, később viszont a negatív és a rendkívül negatív trend érvényesült. Ez különösebben Németországban volt érvényes, ahol az ellenérzések 2015 novemberétől (29%) 2016 szeptemberéig (36%) jelentősen nőttek. Megállapítható, hogy eme országban észlelhető a negatív és nagyon negatív trend legmagasabb aránya. Eközben Görögországban nem ugyanez a vonal észlelhető. A kutatók kimutatták: Skandinávia országaiban a legalacsonyabb a migránsokat érintő negatív és nagyon negatív hírek, tudósítások, hozzászólások aránya a virtuális világban.

Észak- versus Közép-Európa

A kutatás készítői arra a következtetésre jutottak, hogy a különböző európai országokban nem egységesen kezelte a virtuális és közösségi média a bevándorlók tematikáját. Ilyen vonatkozásban lényeges különbségek észlelhetők az Európa északi részében található államok és Németország között: míg előbbiekben az online platformokon megőrződött a semleges vagy pozitív attitűd, addig az Angela Merkel vezette szövetségi köztársaságban a tendencia negatív. A szakemberek szerint az említett időszakban a migránsokkal kapcsolatos téma állandóan jelen volt a köztudatban.

A romániai adatok elemzésére a Zetta Cloud cég által fejlesztett DataServista szolgáltatást használták a kutatók; 2015 augusztusa és 2016 szeptembere között a mintegy 300 online forrás elemzése során 2 millió kapcsolódó anyagot azonosítottak, amely 7652 releváns cikket eredményezett. A témák között szerepelt egy németországi migránsközpont kigyulladása, a Törökország egyik partján holtan talált szír kisgyerek és a teherkocsiban, Ausztria területén megfulladt 71 migráns esete. Érdekes megjegyezni, hogy az ebben az időszakban leginkább terjesztett cikket a szélsőjobbos felfogásáról ismert Ionuţ Ţene írta. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal protokoll osztályán dolgozó, adófizető pénzünkből fizetéshez jutó közalkalmazott egyben a Román Vasgárda egyik képviselője, a Sarmisegetuza Egyesület vezetője. A cikkíró A migránsválság tulajdonképpen egy szervezett muzulmán invázió című anyagát osztották meg a legtöbben (24 883 személy) az imént említett időszakban, illetve a hozzászólások vonatkozásában a cikk a második helyre került a válság kezdete óta mostanáig terjedő időszakban.

A szakemberek következtetése: bár a többi európai országhoz viszonyítva Romániába lényegesen kevesebb migráns érkezett, a kommentátorok napirenden tartották a kérdést. Az említett időszakban az online médiumokban napi 18 anyag jelent meg ebben a témában. A hagyományos médiumok internetes felülete amolyan breaking news stílusban tálalta a migránsokkal kapcsolatos híreket, a netezők pedig a blogokon, illetve a Twitteren vitatták meg a témát.

Hány külföldi van Romániában? Honnan érkeztek?

De vajon összesen hány tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár található Románia területén? Honnan érkeztek, illetve hazánk hány migráns számára biztosít jelenleg menedékjogot?  Válaszok végett a belügyminisztériumhoz tartozó migrációs főfelügyelőséghez fordultunk.