Ukrajna már korábban hozott szankciókat, amelyek büntették az orosz cégeket. Most az történt, hogy eltiltották a Lukoilt, illetve a Rosznyeftet attól, hogy az állami tulajdonú ukrán olajhálózatot kibérelhessék. Ezzel a tilalommal ellehetetlenült, hogy Magyarország és Szlovákia a Barátság II. olajvezetéken keresztül orosz kőolajhoz jusson. Ez a vezeték az utolsó, amelyen keresztül Oroszország olajat szállíthatott Európába. Moszkva 2022-es ukrajnai inváziója előtt Európa az olaj egyharmadát kapta Oroszországtól, de önként lemondott róla, hogy megbüntesse az agresszort, és ezzel gazdaságilag gyengítse. Három Közép-Európai állam, köztük Magyarország, Szlovákia és Csehország ugyanakkor kivívta magának Brüsszelben, hogy kivételek legyenek arra hivatkozva, hogy túlságosan nagymértékben függnek az orosz kőolajtól, amiről nem tudnak lemondani. Brüsszel ezt el is fogadta, így a Barátság vezeték déli szakasza továbbra is üzemben maradt. Oroszország így napi mintegy 300 ezer hordó olajat – ami a globális kínálat mintegy 0,3 százalékának felel meg – szállított Kelet-Európába.
A Reuters hírügynökség összeállítása szerint a Barátság vezeték déli ága összeköti az orosz olajmezőket a MOL Magyarországon és Szlovákiában, valamint a PKN Orlen Csehországban ellenőrzött finomítóival. A vezeték áthalad Fehéroroszországon és Ukrajnán, mielőtt Szlovákiába és Magyarországra ágazik. Orosz iparági források szerint a magasabb díjak miatt a Barátság vezeték az egyik legkevésbé jövedelmező. Ezen keresztül a Lukoil szállítja az olaj mintegy 50 százalékát. A többi beszállító közé tartozik az orosz állami tulajdonú Tatneft, a Gazprom Neft, a magán Russneft és egyéb kisebb termelők. Ukrajna kevés információt adott az új szankciókról, s nem közölte, hogy miért éppen a Lukoilt és nem más orosz vállalatokat célzott meg.
Magyarország és Szlovákia szárazföldhöz kötött, ami korlátozza az alternatív olajszállítmányokhoz való hozzáférésüket. Ugyanakkor a Reuters szerint Magyarország a horvátországi Omisalj kikötőjéből importálhat olajat. Április óta a MOL havonta mintegy 500 000 tonna olajat importált Horvátországon keresztül.
Szlovákia csak egy Magyarországgal összekötött vezetéken keresztül tud olajat importálni, amely nem elég nagy ahhoz, hogy pótolja a kieső orosz olajat.
Magyarország szerint egyértelmű Ukrajna zsarolási szándéka. Budapest szerint Kijev ezzel Magyarországot az Orbán Viktor miniszterelnök által kezdeményezett békemissziótól akarja eltántorítani. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ismét nekirontott az Európai Unió vezetőinek. Közölte: Ursula von der Leyen EB-elnöknek és Josep Borrell uniós külügyi főképviselőnek köszönhetően az EU ma már arra is képtelen, hogy megvédje saját tagállamait egy tagjelölt (Ukrajna) zsarolásával szemben. Ukrajna ugyanis a Lukoil olajszállítmányainak letiltásával a magyar kőolajimport egyharmadát és a szlovák kőolajimport 45 százalékát sodorta veszélybe. „Ez az ukrán lépés kockára teszi mind Magyarország mind Szlovákia energiaellátásának biztonságát. Az Európai Bizottság pedig ahelyett, hogy a sarkára állna és megvédené két tagországát, inkább kifogásokat keres és mentegeti az ukrán zsaroló lépéseket” – hangoztatta Szijjártó.
Ukrajna lakonikusan cáfolta a vádakat, Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy nincs szó zsarolásról. Podoljak azzal utasította vissza a magyar kormányzati állásfoglalást, véleménye szerint Magyarország és Szlovákia nem annak érdekében cselekszik, hogy béke legyen Ukrajnában, hanem ahhoz ragaszkodik, hogy engedményeket kell tenni Oroszország számára.
Noha Szlovákia erélyesen felszólította Brüsszelt, hogy foglaljon állást, az Európai Bizottság (EB) is egy puhány közlést tett közzé Olof Gill, az EB illetékes
szóvivőjén keresztül, aki azt mondta: az EB elemzi Magyarország és Szlovákia levelét, további információt gyűjt, majd amikor minden tény és vonatkozó adat a rendelkezésre áll, a testület döntést fog hozni. Hangsúlyozta, nem áll fenn közvetlen probléma az olajellátás tekintetében a két érintett ország esetében, mivel mindkét országnak 90 napos tartaléka van. Ezt egyébként a magyar fél is megerősítette, hogy egyelőre az olajtartalékok magas szinten vannak, de középtávon már okozhat veszélyt.
A magyar kormány is tartogat ászokat, hiszen Magyarország biztosítja Ukrajna áramellátásának a 42 százalékát, emellett a gázolaj-, valamint a földgázimport több mint 10 százaléka is az anyaországból érkezik Ukrajnába. Budapest ennek ellenére nem akar viszontzsarolni, de elvárja Ukrajnától, hogy méltányosan viselkedjen.
