A megemlékező rendezvényt indokolatlanul nagyszámú rendfenntartó hatósági ember biztosította, és a tiszteletadáson öt fegyvernem díszszázada is részt vett. Részletes imák hangzottak el a szabadságért lemészároltak emlékére az ortodox és a görög-katolikus egyházi előírások szerint, amelyeket nem követett egy erdélyi történelmi egyházi megemlékezés sem, jóllehet a 27 kolozsvári áldozatból (14 a Főtéren, 9 a sörgyárnál, 3 az Astoria szállónál, 1 a Mărăşti téren esett el) heten magyarok voltak.
Az eseményen a emlékműről, amely mellett hétköznapjaink során sokan rohanunk el, megalkotója, Liviu Mocan szobrász felhívta a figyelmet a jelképre (ezek a bronz oszlopok – vagyis a mártírok – tulajdonképpen az eget tartják), és a bronz az idő múltával feketés, patinás lesz, emlékeztetve arra, hogy a hősök nem feledhetők el.
Mircea Abrudan prefektus felolvasta Ludovic Orbán kormányfő ünnepi üzenetét, Emil Boc polgármester pedig kifejtette, hogy napjainkban Románia legbiztonságosabb korát éli, amit a NATO-tagság és az Amerikai Egyesült Államokkal fenntartott szoros kapcsolat garantál. Szerinte az országon belüli szolidaritás nélkül nincs demokrácia, ezért kell megőriznünk és követnünk az 1989-es kolozsvári hősök emlékét, akik a temesváriakkal szolidarizálva haltak meg. Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke arról beszélt, hogy harminc évvel ezelőtt falusi gyerekként nem sokat értett meg az akkori történésekből, de ma már tudja, hogy közös felelősségünk megőrizni a mártírok emlékét. Aurel Coltor, a Kolozsvári Forradalom Igazságáért Egyesület elnöke hasonlóképpen emlékeztetett a közösségi felejtés veszélyeire.
Váratlan mozzanat „színezte” a rendezvényt akkor, amikor napirendi műsoron kívül Theodor Hossu forradalmár lépett a mikrofonhoz, és azt kérte számon a hatóságoktól, hogy miért rendeztek most ilyen ünnepi hangulatú megemlékezést a harmincadik évfordulón, és a korábbi években miért siklottak el a december 21-ék mellett. Hasznosabb lenne végre érvényesíteni a 2001/341-es számú törvényt, amely a forradalmárok jogait írja elő, de amit Bukarestben holtvágányra helyeztek. Ideje végre megtudni a teljes igazságot a forradalomról! – nyomatékosított Hossu, még mielőtt a mikrofont kikapcsolták volna. A kínos csenddé vált jelenetet Aurel Coltor azzal próbálta elsímítani, hogy Kolozsváron jobban ismerik az 1989-es igazságot, mint más nagyvárosokban. Ezután koszorúzás következett, melyen – többek között – Vákár István megyei önkormányzati alelnök is részt vett. A főtéri rendezvény katonai díszfelvonulással zárult, a megemlékezés a Hősök temetőjében ért véget.
Borítókép: ROHONYI D. IVÁN
