Emlékezés, hitvallás, hálaadás, kegyelem – az 500 éves reformációról való megemlékezés kulcsszavai

(Borítókép: www.reformatus.ro)

„Egy népnek ereje
az emlékezetében van”

Kató Béla püspök Mózes 2. könyvének 15. fejezete alapján emelte ki és foglalta össze, mi mindenért kell a közösségnek hálát adnia. Ezek közül központi szerep jut az emlékezésnek, hiszen „Isten az ő népét emlékezni tanítja”. Hasonlóképp lényeges folyamat ez az egyén életében is: „Akinek nincsenek emlékei, az gyökértelenné válik, s mint a kiszáradt fa, kidől” – vallotta. Az emlékezésben őszinte és igaz válaszokat kell adnunk életünk, közösségünk lényeges kérdéseire, ekkor nyilvánvalóvá válik, mi az, amit el kell vinni magunkkal, ugyanakkor egy értékmentő magatartás is körvonalazódik ezáltal. Kató Béla püspök hozzátette, a fiatalok részéről is áldozathozatal szükséges ahhoz, hogy a történelmi és egyházi örökségünket továbbvigyük, és fontos az isteni kegyelemben való bizakodás, „Isten jelenléte más látásmódot ad helyzetünkre”.

Az istentiszteletet követően Pályi József elnök a szövetség nevében köszöntötte az egybegyűlteket és az 500 éves reformáció tiszteletére kiállított emléklapokat adományozott a jelen levő presbitériumok képviselőinek.

A tiszteletbeli meghívottak közül elsőként Judák Endre, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség elnöke mondott köszöntőbeszédet és röviden ismertette a szövetség missziójának három fókuszpontját:  református kegyesség, templom és iskola, hitvallásos református élet.

A Királyhágómelléki Református Presbiteri Szövetség nevében Tóth András arra buzdította az egybegyűlteket, hogy „hitben felerösődve adjuk tovább a következő nemzedéknek az 500 éves református örökséget”.

Megható köszöntőt mondott Borsós Melinda, az Erdélyi Református Nőszövetség elnöke, egy idős hölgy érdekes esetével szemléltetve az ima fontosságát és a hit erejét.

Lenyűgöző szabad­egyetemi előadások

Buzogány Dezső, a teológia tanára két érdekes, adatokban bővelkedő, színvonalas előadással gyarapította a jelenlevők ismereteit. A reformáció lényege és jelentősége című értekezletében négy tételben fogalmazta meg a felvetett probléma lényegét: a reformáció elsősorban igehirdetést jelent (1), létrejötte döntően hozzájárult a magyar nyelv (2) és a szakszerű népoktatás kialakulásához (3), igazi reformátusnak lenni pedig azt jelenti, hogy a Biblia olvasása mellé odavesszük a hitvallásunkat is (4).