Amint a plébánia az első fokú ítélet után közölte: a római katolikus egyház által alapított kolozsvári leánynevelő intézet központi épülete 1910-11-ben épült, Majláth Gusztáv Károly püspök szentelte fel 1911. december 10-én. A Marianumot a világháború alatt és az impériumváltás után is bővítette az egyház, így az erdélyi magyar közösség egyik legfontosabb iskolájává vált. Az 1948-as államosítás előtt az épületegyüttesben elemi és polgári leányiskola, kereskedelmi iskola, leánygimnázium, tanítóképző, tanárképző intézet és zeneiskola is működött.
A Marianum épületeibe az államosítás után a magyar tannyelvű Bolyai Egyetem költözött be, majd az önálló magyar egyetem 1959-es beolvasztása után ezeket a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) használta. Jelenleg a BBTE Bölcsészettudományi Kara működik benne.
A rendszerváltás után Románia törvényben vállalta, hogy visszaszolgáltatja a kommunista diktatúra idején államosított egyházi javakat. A bukaresti restitúciós bizottság azonban 2017 augusztusában elutasította a Marianum visszaszolgáltatási kérését. A határozatot az egyház megtámadta a bíróságon, ám keresetét az első fokon eljáró Gyulafehérvári Táblabíróság 2018 májusában elutasította. A legfelsőbb bíróság szerdán a 2018-as ítélet elleni fellebbezést utasította el.
A plébánia korábbi közleménye szerint a valódi jogállamban nem fordulhatna elő, hogy az igazságszolgáltatás célja a kommunista diktatúra államosításainak megerősítése és megőrzése legyen. „Az ilyen intézkedés egyszerre ellentétes a jogállam és a vallásszabadság elveivel és sérti meg a kisebbségi jogokat” – vélekedett a visszaszolgáltatást elutasító 2018-as ítéletről a kolozsvári Szent Mihály plébánia.
Borítókép: MTI/Kiss Gábor
