Sürgősségi eljárással utasította el csütörtökön délután a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó autonómiatervezeteket a képviselőház. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) több politikusa már a parlamenti vitát megelőző napokban ezek elutasítását szorgalmazta.
A házbizottság által jóváhagyott, a képviselőház honlapján szerdán közzétett napirend szerint az ülést csütörtökön kora délután, hibrid formában tartották, azaz a parlamenti képviselők online is csatlakozhattak.
A napirenden mindhárom autonómiatervezet szerepelt, amelyet december 20-án nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a képviselőházban Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke. Ezeket a Magyar Polgári Erő (MPE) ügyvivő elnöke, Kulcsár-Terza József is támogatta, aki Zakariáshoz hasonlóan az RMDSZ listáján szerzett képviselői mandátumot.
Az egyik dokumentum a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómia-statútuma. Ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki.
A harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómia-statútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki, és immár negyedik alkalommal kerül a törvényhozás elé.
Marcel Ciolacu miniszterelnök már egy hete az autonómiatervezetek gyors elutasítását kérte a házelnöktől közösségi oldalán, így már a két ünnep között naprendre tűzték őket. A kormányfő bejegyzésében „toxikus kezdeményezésnek” minősítette a törvényjavaslatokat.
Hasonlóan fogalmazott szerdán, közösségi oldalán Ciprian Şerban, a PSD alsóházi frakcióvezetője is, „mérgezőnek és megosztónak” nevezve a tervezeteket. Hangsúlyozta: párttársaival szilárd meggyőződésük, hogy a Székelyföld autonómiájára vagy etnikai kritériumokon alapuló kulturális autonómiára irányuló törvényjavaslatoknak „nincs helyük egy demokratikus államban.”
Marius Budai PSD-s parlamenti képviselő Facebook-bejegyzésében szintén az etnikai kritériumokon alapuló szegregáció ellen foglalt állást, kifejtve, hogy valamilyen módon mindegyik tervezet ezt szorgalmazza.
A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, SZNT által kidolgozott autonómia-statútum negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé, miután 2004-ben, 2018-ban és 2020-ban is a román többség elvetette. A legutóbbi előterjesztés alkalmával belpolitikai botrányt váltott ki Romániában, hogy a székelyföldi autonómia-statútum a kétkamarás román parlament képviselőházából „hallgatólagosan elfogadott” tervezetként jutott tovább az érdemi döntés meghozatalában illetékes szenátus elé: ez a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.
„Tisztázó” vitát szeretett volna az AUR
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) frakcióvezetője, Alin Coleşa tiltakozott csütörtökön, amiért összeült a képviselőház plénuma elutasítani a Székelyföldre vonatkozó autonómiatervezeteket. Az ülés kezdetén felszólaló ellenzéki politikus kijelentette, hogy a házbizottság részlehajlóan értelmezte szerdán a házszabályt, amikor elrendelte a tervezetek sürgősségi eljárással való eluatsítását. Szerinte képviselőházban „tisztázó vitát” kellett volna tartani az RMDSZ „politikai terrorizmusnak” minősülő, „alkotmányellenes: jogszabályjavaslatairól. Hozzátette, hogy a tervezeteket szerinte „rendes munkaidőben” kellett volna napirendre tűzni és megtárgyalni.
A képviselőház ügyvivő elnöke, Alfred Simonis válaszában felhívta Alin Coleşa figyelmét arra, hogy még nem kezdődött el a parlamenti szünet, az ülésszak az év végéig tart. Kifejtette, hogy nem látja értelmét a három „toxikusnak nevezhető' tervezet megvitatásának. „Mit akar ezeken megvitatni? Mit szeretne módosítani rajtuk? Nincs miről vitatkoznunk, az ország szuverenitása és területi integritása nem képezheti vita tárgyát. Ezeket a kezdeményezéseket el kell utasítani. Punktum” – jelentette ki Simonis.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) frakcióvezetője, Liviu Moşteanu kijelentette: pártja támogatja, hogy a képviselőház sürgősségi eljárással utasítsa el ezeket a jogszabályjavaslatokat. „Ezek alkotmányellenes tervezetek, semmi közük a romániai magyarok valós problémáihoz. Ez egy álprobléma. De miért akarna az AUR februárig várni a vitával? Azért, hogy a szélsőségeseinek legyen ideje cirkuszolni, és azzal a hazugsággal riogatni az embereket, hogy valaki el akarja tőlünk venni Erdélyt?” – fogalmazott a politikus.
A három jogszabályjavaslatot a szenátus vitatja meg döntő házként.
