Ellentmondás az ingatlanpiacon: lesz-e árnövekedés?

Még mindig Kolozsváron a legdrágábbak a lakások

A romániai ingatlanpiacon 2023-ban nemcsak árnövekedést tapasztaltak, hanem magasabb volt a kereslet, mint a kínálat. Ezért a potenciális lakásvásárlók közel fele újabb árnövekedésekre vár 2024-ben – derül ki egy ingatlanportál által elvégzett és nemrég közzétett felmérésből. Az árnövekedéssel kapcsolatos előrejelzést főként az támasztja alá, hogy egyre kevesebb az eladandó lakás, míg a kereslet továbbra sem csökkent. Bónis Endre kolozsvári ingatlanügyi szakember azonban kétkedéssel fogadta a lakásár-növekedéssel kapcsolatos előrejelzéseket. Szerinte idén nemigen várható a lakásárak drágulása, és úgy véli, az úgynevezett szatellit-településeken árcsökkenés körvonalazódik. Főleg olyan körülmények között, hogy a bankkamatok és az infláció csökkenni látszik. Bónis Endre nem tartja kizártnak egy esetleges válság kirobbanását sem az ingatlanpiacon, amely először a peremvárosokban érezteti hatását, majd begyűrűzik a nagyvárosba is.

Idén újabb árnövekedésre számíthatunk a lakások esetében, habár 2023-ban is jelentős mértékben nőttek az ingatlanárak – állítja egy ingatlanügynökség a felmérésére alapozva. Az Imobiliare.ro és az Unlock Market Research által tavaly novemberben és decemberben 800 személy bevonásával elkészített felmérés szerint a megkérdezettek 47 százaléka tart attól, hogy idén drágábbak lesznek a lakások. Az áremelkedést illetően megoszlanak a vélemények: egyesek 10-20 százalékos árdrágításra számítanak, mások szerint akár 20 százalékot is meghaladja a drágulás. Szintén mások úgy gondolják, hogy az árnövekedés nem haladja meg a tíz százalékot, vagy nem is lesz egyáltalán. A lakásárak növekedését az is előrevetíti szerintük, hogy csökkent az eladásra kínált lakások száma, ellenben az érdeklődés és a kereslet a vásárlás iránt nem csökkent.  Másrészt pedig a bankok vonzó hitelajánlatokkal kecsegtetik a lakásvásárlókat. 

Bónis Endre kolozsvári ingatlanügyi szakember nem vár idén árnövekedésre még olyan körülmények között sem, hogy előrejelzések szerint csökken a bankkamat és az infláció is. A szakember úgy véli, már mutatkoznak a válság jelei,  főleg a Kolozsvárhoz közeli kisebb településeken. Bónis attól tart, hogy ez bizonyos idő múlva érezteti hatását Kolozsváron is.   

Az említett tanulmány kitér arra is, hogy egyre többen – a megkérdezettek 72 százaléka –  fordulnak lakásvásárlás esetén ingatlanügyi szakemberhez. Az interjúalanyok az ország  hat nagyvárosából – Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Jászvásár, Brassó, Konstanca – kerültek ki.

Habár tavaly Brassóban, Nagyváradon és Jászvásáron is közel tíz százalékkal nőttek a lakásárak, mégis Kolozsváron a legmagasabbak továbbra is az ingatlanok árai. Tavaly év végén 2.600 eurós négyzetméterenkénti árat kértek, szemben a 2022-es 2428 eurós négyzetméterenkénti árral. Főleg a régebbi építésű lakások ára nőtt: a kis alapterületű kétszobás tömbházlakásért akár 2695 eurót is elkértek egy négyzetméteréért. Kolozsvár az egyedüli város, amelyben a lakások négyzetméterenkénti ára meghaladja a kétezer eurót.

 Lakásár szempontjából az  ország  második legdrágább városa Brassó, ahol az ingatlanok négyzetméterenkénti ára tavaly 1747 euró volt, de idén ez már  2044 euróra nőtt. Bukarestben csak 4 százalékos növekedést jegyeztek. Temesváron 1507 euró/négyzetméter, Nagyváradon 1484 euró/négyzetméter, Nagyszebenben 1509 euró/négyzetméter árat jegyeztek. 

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Az Európai Unió (EU) országaiban élő csaknem 20 millió gyermek volt kitéve tavaly a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának; az uniós tagországok közül Romániában volt a legmagasabb az arányuk – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Gazdaság