A döntés azután született meg, hogy Nicuşor Dan államfő az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordult, és ezzel lezárult a négy éve húzódó jogi konfliktus, amely bizonytalanságban tartotta a klubokat, szövetségeket és sportolókat. Ennek következtében a romániai sportkluboknak a 2026–2027-es idénytől már nem lesz kötelező legalább 40 százalékban román játékost szerepeltetniük a belföldi hivatalos mérkőzéseken, ahogyan azt korábban a román parlament elfogadta.
A rendelkezés eredetileg 2022-ben jelent meg miniszteri rendelet formájában. Novák Eduárd sportminiszter akkor azzal indokolta a döntést, hogy az segítené a hazai sport fellendítését. Az elképzelés egyszerű volt: a klubokat kötelezik arra, hogy több román játékost foglalkoztassanak, ezáltal hozzájárulnak ahhoz, hogy a nemzeti válogatottak szintjét emeljék.
Kaotikus végrehajtások, ellentmondásos döntések
A gyakorlatban azonban a végrehajtás kaotikus volt. A szövetségek eltérően értelmezték a szabályt, a klubok – elsősorban a kézilabdában és kosárlabdában – pedig bíróságon támadták meg az Európai Unió munkaerő szabad mozgására vonatkozó jogszabályaira hivatkozva.
Hosszú perek és ellentmondásos döntések után a törvényt 2025-ben a parlament elfogadta, és beépítette a sporttörvénybe. A módosítások alapját a sportminisztérium 2022/500-as rendelete jelentette, amelyet ugyan nem tartottak be, de nem is lehetett büntetni azokat a klubokat, amelyek megszegték. Ezért Ciprian Paraschiv, Iaşi megyei AUR-képviselő javasolta, hogy a rendeletet emeljék törvényi szintre.
A jogszabály pénzbírságokat is előírt volna: 500 ezer és 1 millió lej közötti összeget azoknak a kluboknak, amelyek nem tartják be a 40 százalékos arányt.
A kezdeményezést – amelyet a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) egykori fejlesztési igazgatója és a Jászvásári Politechnika volt elnöke nyújtott be – a szenátus 2025. szeptember 30-án elutasította. A képviselőház azonban 2025. november 19-én mégis elfogadta a törvényt. A módosításokat nagy többséggel szavazták meg: a jelen lévő 282 képviselő közül 239 támogatta azokat. Nicuşor Dan államfő nem értett egyet a törvénnyel, ezért 2025 decemberében az Alkotmánybírósághoz fordult.
Összeomlik a román sport?...
Ciprian Paraschiv, a törvény kezdeményezője a döntés után a következőket nyilatkozta: „nem lep meg, mert az igazságtalanság győzelme már szabállyá vált Romániában –olyan országban, ahol az elnök már a közösségi médiában állást foglal egy törvényről még az Alkotmánybíróság döntése előtt. Ha ilyen beavatkozás történik a törvényhozási és különösen az igazságszolgáltatási folyamatba, mit várhatunk? Novák a román sport fejlesztését célzó kezdeményezéssel állt elő, én kiegészítettem ezt egy törvényjavaslattal, a parlament megszavazta, de jöttek azok, akiket nem érdekel és nem is értenek hozzá – például Ionuţ Stroe és Nicuşor Dan –, és így mostantól tovább haladunk a román sport összeomlása felé”.
…Vagy fontos győzelem?
Ionuţ Stroe volt sportminiszter Facebook-bejegyzésben reagált a döntésre, amelyben fontos győzelemnek nevezte az eredményt, hangsúlyozva, hogy populista és diszkriminatív törvényt sikerült megállítani, miközben a tisztességes verseny és a meritokrácia elvei érvényesültek.
„Győzelem a sport számára! Az AUR szélsőséges populizmusa lelepleződött! Az Alkotmánybíróság döntése jó hír a román sport számára. A testület kimondta, hogy az a törvény, amely állampolgárság alapján diszkriminációt vezetett volna be a sportversenyeken, alkotmányellenes. Ezzel véget vetett a populista kezdeményezésnek, amely gyengítette volna a bajnokságokat, és éppen azoknak a román kluboknak ártott volna, amelyeket állítólag védeni akart. A parlamentben is elleneztem ezt a törvényt, és több jelentős sportklub által aláírt memorandumot küldtem Nicuşor Dan államfőnek, kérve, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz… A döntés megerősíti azt a helyes, európai álláspontot, amelyet számos érintett sportklub is képviselt… A politikának nincs helye a sportban. A csapatokat egyetlen elv alapján kell felépíteni: a teljesítmény alapján. Ehhez valódi versenyre van szükség, nem politikusok által meghatározott kvótákra. Erős és versenyképes román klubokra és bajnokságokra van szükség. A román játékosok értéke beruházások, megfelelő képzés, akadémiák, valamint állami pénzügyi és logisztikai támogatás révén növekedhet – nem törvényi kényszerek által. A román sport továbbra is az európai elvekhez igazodik: nyitottság, tisztesség és diszkriminációmentesség.”
Következhet a „Becali-törvény”?
Gigi Becali, az FCSB tulajdonosa is reagált a döntésre, miután Románia Alkotmánybírósága elutasította a szóban forgó törvényt. Becali kezdetben megszavazta a Novák Eduárd által javasolt kezdeményezést, később azonban arra kérte Mihai Stoicát (az FCSB egyik vezetőségi tagját), hogy írjon alá a törvény ellen irányuló beadványt. Becali üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését, és úgy véli, ez segíteni fogja őt abban, hogy eltörölje a FRF által bevezetett U21-es szabályt is.
„Én már akkor mondtam, hogy segíteni fog minket. Ez egyértelmű. Erre vártunk. Felhívom az ügyvédet. Most elővesszük azt a jogszabálytervezetet, amit én kezdeményeztem” – nyilatkozta Gigi Becali.
A bukaresti klub tulajdonosa – aki független képviselő a parlamentben, miután szakított a George Simion vezette párttal – ősszel nyújtott be javaslatot a sporttörvény kiegészítésére. Célja az volt, hogy eltörölje a futballisták életkor szerinti kötelező szerepeltetését (U21-szabály), ám a tervezet akkor minden bizottságban elutasító véleményt kapott a képviselőházban. Most az FCSB tulajdonosa a „Novák-törvény” alkotmányellenességére hivatkozva szeretné bizonyítani: a Román Labdarúgó-szövetség U21-es szabálya is alkotmányellenes.
