Djuvara 1916-ban született bojár családban, filológusi és jogi tanulmányait Párizsban a Sorbonne-on végezte. 1943 és 1947 között a külügyminisztériumban dolgozott diplomataként, a kommunista hatalomátvétel után külföldre emigrált. Újságíróként a Szabad Európa Rádiónál dolgozott, majd 1961-től 23 éven át a nigériai külügyminisztérium tanácsadója volt. Romániába 1989 után tért vissza. Történészi munkássága főleg a románok és Románia történelmére terjedt ki, az egyik legnépszerűbb történész volt. A románok rövid története című munkája 11 kiadást ért meg, a könyv magyar nyelven is megjelent 2012-ben, a Koinónia kiadásában. Djuvara úgy vélte, hogy felül kell vizsgálni mind a két világháború között, mind a kommunizmus idején íródott román történelem bizonyos részeit, mert mindkét korszakban politikai célok kiszolgálására használták fel a tudományágat, ezért ferdítéseket, kozmetikázásokat tartalmaz.
Elhunyt 101 éves korában Neagu Djuvara történész
101 éves korában elhunyt ma Neagu Djuvara történész és diplomata, aki egyebek mellett a hazai történelemírás megújulását szorgalmazta.
Nagy vihart kavart az a tézise, miszerint a Havasalföldi Fejedelemség alapítójának tartott I. Basarab kun származású és katolikus vallású volt. Szorgalmazta a havasalföldi fejedelmek földi maradványainak exhumálását, hogy DNS-mintavétel alapján állapíthassák meg származásukat, de ezt a hatóságok megtiltották. Djuvarát számos hazai történésztársa "románellenesnek és amatőrnek" kiáltotta ki. Mindazonáltal könyvei igen népszerűek a fiatalok körében. Egy statisztika szerint tavaly a könyvesboltokban Djuvara 444 emlékezetes állítása című kiadványt vadászták leginkább a tolvajok, ebből a műből tűnt el ugyanis nyomtalanul a legtöbb az üzletekből – írja az MTI.