A plenáris vita során az ellenzék kijelentette, nem ért egyet azzal, ahogyan a jogszabályt újravizsgálták. Cristian Seidler, a Mentsétek meg Romániát (URS) képviselője azzal vádolta meg a kormánykoalíciót, hogy ezzel szavazatokat próbál meg kicsikarni a nyugdíjasoktól. Valeria Schelean, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője szerdán az alsóházban azt kifogásolta, hogy a parlamenti bizottságok nem igazították a törvényt az alkotmánybíróság döntéséhez. Marius Pașcan, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) honatyája közölte: pártja egyetért a bérek és nyugdíjak emelésével, amennyiben az „realista” módon történik.
A törvény előírja a nyugdíjpont fokozatos növelését a következőképpen: 2019 szeptember 1-től egy pont 1265 lejt ér, jövő év szeptemberében ez 1775-re módosul, 2021 szeptemberében pedig 1875-re. Jelenleg egy nyugdíjpont értéke 1100 lej.
Az RMDSZ támogatta az állami nyugdíjrendszerről szóló jogszabályt, mivel az jelentős pozitív rendelkezéseket és számos, RMDSZ-es javaslatra bekerült módosítást tartalmazott. Az RMDSZ kérte, hogy emeljék be a nyugdíjtörvénybe azokat az előírásokat, amelyek miatt alkotmányellenesnek minősítették a tervezetet az alkotmány bírák. „Tavaly decemberben, az RMDSZ volt az a politikai alakulat, amely többek között módosítójavaslatot dolgozott ki arra is, hogy korrekt feltételeket biztosítson az állam a nyugdíjrendszerben, azon személyek számára, akik részben vagy teljesen elveszítették a munkaképességüket. Akkor a parlament elutasította ezeket, most pedig ezen előírások hiánya miatt kell újratárgyalja a testület a tervezetet” –mondta Csép Éva Andrea, az RMDSZ szakpolitikusa plénumi beszédében. Továbbá emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ-nek sikerült átvinnie és megtartania a tervezetben a korkedvezményezett nyugdíjazási lehetőséget is, amely a három vagy több gyermekes anyák esetében, valamint a néptáncosok és népdalénekesek biztosít kedvezőbb nyugdíjazási feltételeket biztosít.
A nyugdíjtörvényt tavaly december 19-én fogadta el a képviselőház döntő házként, a PNL és az USR azonban alkotmányossági kifogást emelt ellene. Beadványában a két alakulat többek között azt kifogásolta, hogy a törvény a társadalombiztosítási járulék befizetésétől teszi függővé a nyugdíjhoz való jogot, holott a járulékot a munkáltató tartja vissza és fizeti be, így előfordulhat, hogy sérül az állampolgárok nyugdíjhoz való joga, ha – akár tudomásokon kívül – a munkáltató nem tett eleget eme kötelezettségének. Az óvásnak március 13-án részben helyt adott az alkotmánybíróság, így az visszakerült a parlament elé.
