Élet a felhők felett

Az előadáson zsúfolásig telt a Planetárium terme (A szerző felvétele)
Izgalmas élménybeszámolón vehetett részt a kolozsvári közönség február 14-én a Planetariumban, amelynek során két csíkszeredai fiatal, Burista Emese építészgyakornok és Benedek Szabolcs egyetemi hallgató India legészakabb régiójába, Ladakhba, azon belül pedig a Zanszkár folyó völgyében található Zangla nevű falucskába kalauzolta el a hallgatóságot.

Az erdélyi fiatalok a Csoma Szobája Alapítvány programjába bekapcsolódva, 2024 nyarán egy több mint ezeréves palota restaurálásán dolgozhattak, ahol 200 évvel ezelőtt, 1824 júniusában Kőrösi Csoma Sándor megkezdte a tibeti nyelv fordítását, ezzel lefektetve a világ első tibeti–angol szótárának alapjait. Emellett megkíséreltek egy könnyebb, alpin stílusú mászást is a Himalája egyik kevésbé ismert, 5823 méteres csúcsára, a Stongde Kangrira. 

A Planetárium zsúfolásig telt termében a közel másfél órás beszámoló során betekintést nyerhettünk Emese és Szabolcs nem mindennapi kalandjába, akik lépésről lépésre beavatták a közönséget egy hónapos útjuk szövevényes részleteibe. A levetített képek és videók által belecsöppenhettünk India nyüzsgő mindennapjaiba, megismerhettük a legfinomabb indiai ételt, a momot, mély szakadékok peremén utazhattunk sziklafalba vájt keskeny utakon, láthattuk Kőrösi Csoma Sándor sötét szobáját a zanglai palotában, ahol a tibeti–angol szótáron dolgozott napi 8–10 órát, és ezer éves sztúpában is járhattunk. Az elmeséltek alapján a himalájai kősivatagban nem várt kihívásokkal is szembe kellett nézniük a fiataloknak, de leleményességüknek és felkészültségüknek köszönhetően minden akadályt sikerrel vettek. 

Amikor elhatározták, hogy megmásszák a Stongde Kangri-csúcsot, kiderült, hogy nagyon kevés információ található róla az interneten, így nekik kellett megtervezniük a csúcstámadást, a körülményeket pedig nehezítette, hogy tavasz óta nem havazott. Elmondásuk szerint ott is érzékelhetőek a klímaváltozás súlyos következményei, hiszen egyre gyakoribbak a nagy esőzések és sárlavinák, így a lakosok állandó bizonytalanságban élnek. Mivel az utazás költsége teljes mértékben őket terhelte, közel 300 szervezetet és céget kerestek fel, hogy összegyűjtsék a kiutazásukhoz és ott-tartózkodásukhoz szükséges összeget. 

Az előadás végén jak gyapjúból nemezelt hópárducot, hangtálakat, rúpiát, eredeti türkiz ásványt és fosszíliákat is kézbe vehettek az érdeklődők, emellett a kifeszített imazászló és a kellemes illatú füstölők is közelebb hozták valóságunkhoz a fiatalok által megtapasztalt élményeket. Szívből köszönjük nekik a tartalmas és izgalmas beszámolót, emellett sok szerencsét kívánunk további kalandjaikhoz.