Tamás Sándor megyei tanácselnök a tavaly jóváhagyott zászlóval
„Sepsiszentgyörgy zászlaja ügyében a Brassói Táblabíróság azzal indokolja a jelképet elfogadó kormányhatározatot megsemmisítő ítéletét, hogy a zászló nem „reprezentatív”, szerinte többnemzetiségű települések esetében, mint amilyen Sepsiszentgyörgy is, a szimbólumnak tükröznie kellene ezt a jelleget, ám a zászló egyetlen nemzetiséget képvisel, kizárva minden román elemet. Másrészt, az ítélőtábla megállapította, hogy a zászló színeit „székelyföld” (így, kisbetűvel!) zászlajából vették át, ugyanazok az árnyalatai és ugyanolyan az elhelyezése, vízszintes. Teljesen világos – állapítja meg a Brassói Táblabíróság – hogy ez a zászló kizárólagosan csak a magyar közösséget képviseli, és a térségben számbeli kisebbségben élő román közösséget teljesen mellőzi. Tehát, a kormányhatározat nem tartotta be a törvényhozó által előírt reprezentativitás követelményét, ezért megsemmisítik a jogszabályt – áll az ítélet indoklásában.
Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület leszögezi, Sepsiszentgyörgy zászlaja nem magyar, székely vagy román elemekből áll, hanem tudományosan megtervezett jelkép. Közepén Románia kormánya által 2007-ben elfogadott hivatalos városcímer, a zászló lapja meg kétszínű: arany–kék, mely teljesen világosan a címerpajzs kék–arany mázaiból adódik. A lehető legszakszerűbben megszerkesztett zászlóról van szó!
Kovászna megye zászlaja széles aranysávval vágott kék téglalap, melynek közepén a megye 2007-ben elfogadott hivatalos címere kapott helyet. Ez tulajdonképpen Háromszék történelmi címere, melyet Erdélynek Romániához való csatolását követően a román hatóságok 1928-ban hivatalosítottak.
Egy közigazgatási szimbólum, legyen az címer, avagy zászló, nem nemzetiségi statisztika, hanem a teljes közigazgatási egységet jelképezi. És nincs is semmiféle nemzetiségi követelmény, még a hivatkozott zászlótörvény részéről sem.
A Kovászna megye zászlaját megsemmisítő ítélet indoklását nem ismerjük, de hasonlóra lehet számítani. Főleg, ha figyelembe vesszük ugyanazon felperes, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma keresetét, melyben a románok magyarok általi elnyomását hozzák fel indokként: „Továbbra is diszkriminálnak, mint ahogyan az osztrák-magyar megszállás (sic!) idején. Ennek a rasszista, románellenes örökségnek tudható be, hogy az erdélyi románokat nem jelenítették meg Románia nemzeti címerében, csak a kiváltságos nemzetek jelképei jelennek meg abban, a románokat alsóbbrendűnek, jobbágyoknak tekintették, éppen csak megtűrték, és mindenféle önazonossági jogtól megfosztották.”
Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület javasolja az alperes önkormányzatoknak, hogy a per során ne bonyolódjanak bele a felperes oda nem illő keresetének pontjait cáfolni, hanem kizárólag tudományos érveket hozzanak fel, hisz azok egyértelműek.
Leszögezzük, hogy a címertudomány vagy idegen szóval heraldika és a zászlótudomány, vagy idegen szóval vexillológia, mint nevük is mutatja, tudományágak, a történelemtudomány úgynevezett segédtudományai, azaz segítik a történész munkáját, forrástudományok, de fogalmazhatunk úgy is, hogy a történelemtudomány speciális tudományágai.
A címertan a címereket vizsgáló tudomány, tárgya a címer, mely a középkori fegyverhasználaton alapuló, pajzsba foglalt színes jelkép, melyet különböző személyek, családok, testületek, esetünkben közigazgatási egységek megkülönböztetésül használnak. A zászlótudomány a zászlókat vizsgáló tudomány, tárgya a zászló. A címer és a zászló szigorú szabályok szerint megszerkesztett szimbólumok, melyek tulajdonosaikat, viselőjüket egyéniesítik.
A szervezet ajánlja, a címer- és zászlótudományt hagyják a szakemberekre!” – fogalmaz az egyesület közleményében, amelyet dr. Szekeres Attila István elnök, a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja ír alá.
Antal Árpád: a bíróság túllépett hatáskörén
A Kovászna megye önkormányzatát és a zászlót elfogadó román kormányt a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma perelte be a jelkép miatt, majd a perbe beavatkozott a magyar jelképek és feliratok ellen pereskedő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) is. A román szervezetek hiányolták a román közösség szimbólumait a zászlóról, tájékoztatott a Krónika napilap.
Kovászna megye zászlajának hivatalossá tételét Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes jelentette be tavaly szeptemberben, miután a kormány elfogadta a Cseke Attila vezette fejlesztési minisztérium által beterjesztett kormányhatározat-tervezetet.
A Brassói Táblabíróság korábban ugyanazon egyesületek keresete nyomán a Sepsiszentgyörgy városzászlaját elfogadó kormányhatározatot érvénytelenítette elsőfokú ítéletében. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a múlt héten közölte: fellebbeznek az ítélet ellen. Arról is beszámolt: az elsőfokú ítélet indoklásában a bírák nem hivatkoztak eljárási hibákra, hanem a zászló "reprezentativitását" kifogásolták. Úgy vélte: ez a kérdés meghaladja a bíróság hatáskörét. "Ha holnapután valaki azt mondja, hogy számára Románia zászlaja nem reprezentatív, akkor egy bíró érvényteleníti az ország zászlóját?" - idézte a Háromszék napilap Antal Árpádot, aki úgy fogalmazott: számára az indoklás "a sci-fi kategóriába tartozik".
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke a határozatot kommentálva az MTI-nek elmondta: várják a megindokolt ítélet hivatalos kikézbesítését, és fellebbezést nyújtanak be ellene. Megjegyezte: a székelység az elmúlt ezer évben is arra kényszerült, hogy az egyik kezével védekezzen, a másikkal pedig építsen, így van ez most is. Arra is kitért, hogy a szülőföld otthonosságáért dolgoznak, és nem azt a sorsot szánják a székelységnek, amit a román nacionalisták szeretnének.
Borítókép: Hirmondo.ro
