„Nagypéntek volt, a fűz már
ideadta
Barkáját kedves kéz által nekem,
Hogy a szent főnek új dísze
legyen.
Az ólomszínű éji ég alatt
Langyos, ébresztő áramlat
haladt,
És gyermekkorom ölén, a hegyen
Rügyet bontott a
borostyánbokor.’’
Amint Reményik Sándor szavai is jelzik, a húsvét csendes ünnepe emlékeztet bennünket arra, hogy a megújulás nemcsak a természetben, hanem bennünk is elkezdődhet. Portalanítjuk a szobáinkat, kitakarítjuk a lelkünket, frissen vasalt, tiszta abroszt terítünk az ünnepi asztalra két plussz terítékkel. A délutáni fény csendesen simul végig az asztalon. Kis vázában friss virág illatozik, a tányérok megtelnek, a felszolgált finom falatok villa és kés porceláncsilingelésével fogynak el. Az egyik vendég nem mond sokat, mégis megváltozik tőle a tér: a hangok halkabbak, a tekintetek nyugodtabbak lesznek. Ő Tisztella, aki magával hozta jóbarátját, Békeffyt Békefalváról, aki az asztal körül lappangó feszültségeket feloldja. Nem kérnek sokat, csak helyet az asztalnál. Kis idő múlva mindenki érzi, hogy társaságukban könnyebb lett beszélni, könnyebb lett hallgatni, és talán kicsit könnyebb lett egymás mellett lenni. Az étkezés végére már senki nem emlékszik pontosan, mikor érkeztek, csak érzik, hogy jó lenne, ha máskor is velük maradnának.
A vacsorát egészséges, roppant egyszerűen elkészíthető, igazi húsvéti desszert koronázta, amely azért is különleges, mert a liszt- és gluténérzékenyek is bátran fogyaszthatják.
Hozzávalók
A tésztához:
3 tojás
2 bögre reszelt sárgarépa (kb. 4 közepes répa)
egy közepes alma, lereszelve
200 g zabliszt
egy marék durvára vágott dió
egy csomag sütőpor
6-8 ek. barna cukor
1 kk. őrölt fahéj
egy csipet kardanom
egy csipet szerecsendió
egy csipet só
4 csomag vaníliás cukor
egy citrom reszelt héja
egy kk. narancskivonat
A krémhez
2 kis doboz görögjoghurt
2-4 ek. porcukor
néhány csepp vaníliakivonat
kevés darált dió
Elkészítés:
Egy nagyobb edényben felverem a tojásokat, elkeverem a cukorral, hozzáadom a reszelt almát és a sárgarépát, a fahéjat, a kardamont, a szerecsendiót, a reszelt citromhéjat és a narancskivonatot. Rászórom a rozslisztet és a sütőport, majd belekeverem a durvára darabolt diót. Sütőpapírral kibélelt, kisebb méretű tepsibe töltöm a masszát, és ötven–hatvan perc alatt készre sütöm. Tűpróbával ellenőrzöm.
Míg a torta hűl, a joghurtot elkeverem a porcukorral és a vaníliával. A kihűlt tortára kenem a joghurtot, majd darált dióval megszórom.
Nagyon egyszerű, illatos, egészséges és nem utolsósorban különösen finom répatorta, amely a húsvéti asztalon is megállja a helyét. S mivel ennyire komplikációmentes, már most tudom, hogy gyakran elkészített desszert lesz ez nálunk.
Áldott ünnepet kívánok!
