Arisztokrata pityókapástétom

Rhédey Mária grófnő (Mikó Imre gróf hitvese, akit Erdély Széchenyijeként is emlegettek) 1842-ben jegyezte le azokat a háztartási praktikákat, ötleteket és hasznos tudnivalókat, amelyeket fontosnak tartott megőrizni az utókor számára. Első gyermekével volt várandós, amikor úgy döntött, írásba foglalja mindazt a tudást, amelyet a későbbiekben maga vagy gyermekei is hasznosíthatnak.
A kézirat lapjain látszólag rendszertelenül követik egymást a receptek, a háztartási praktikák, a szépészettel, illetve a gyógyítással kapcsolatos feljegyzések. Megtudhatjuk belőle, hogyan tartósították az élelmiszereket a 19. században, miként védekeztek a kártevő férgek ellen, hogyan fehérítették a textíliákat, vagy éppen milyen módszerrel szállítottak élő halat. Bár egy főúri család mindennapjaiba nyerhetünk betekintést, a feljegyzésekből az is kiderül, hogy a takarékosságra különös figyelmet fordítottak: maguk öntötték a hosszan égő gyertyákat, és még arra is tudtak megoldást, hogyan lehet megmenteni a megpenészedett kávészemeket.
A Pityókapástétom néven fennmaradt recept is egy régebbi, előkelőbb konyhai világba kalauzol el bennünket. A pástétom szó ma sokaknak elsősorban kenhető húskrémet idéz, régebben azonban jóval gazdagabb és változatosabb ételkategóriát takart. A középkori francia konyhában a pâté olyan fogást jelölt, amelyben a különféle töltelékeket – húst, halat vagy akár zöldséget – tésztaburokba zárták, majd kemencében megsütötték.
Rhédey Mária grófnő pityókapástétoma tulajdonképpen egy húsos-krumplis pite: egyszerű, laktató fogás, amelynek elnevezése és története egy letűnt kor étkezési kultúrájába enged bepillantást.
„Pityókapástétom:
Készíts közönséges poronyó tésztát, lapítsd el 2 késfoknyira, ezzel csináld bé a kasztrolt belül egészen. Azután végy 10-12 megfőtt pityókát, vagdald fel szeletekre, sózd meg. Egy darab főtt sonkát vagdalj apróra, s tégy a kasztrolba egy rend pityókát, egy rend sonkát, ismét egy rend pityókát. Ezt hintsd meg parmezán sajttal, tégy rá egy kevés tejfelt és vajat, s ezt így folytasd, míg a kasztrol megtelik. Ekkor a tésztából csinálj fedőt rá, tojásfejérivel kend meg, és lassan a kemencében süsd meg.”
A receptleírásból tehát egyértelműen kiderül, hogy sonkás pitével van dolgunk. Olyan, mintha egy tésztaburokba tojás nélküli rakott krumplit töltenénk. Ízvilága annyira közel áll a mai konyhánkhoz, és bátran kijelenthetjük: ez a régi recept ma is könnyen helyet találna az asztalunkon, és bárki elkészítheti.

Hozzávalók: 
2 csomag sós (nem édes) pitetészta
1,5 kg burgonya
400 g főtt, füstölt csülök
500 g tejföl
200 g reszelt parmezán sajt
30 g vaj
1 tojás

Elkészítés:
Az egyszerűség kedvéért készen vásárolt sós pitetésztát használok. A krumplit megfőzöm, majd felszeletelem. A töltelékhez puha, füstölt csülköt választok, amely rövid idő alatt elkészül. Apró kockákra vágom.
A piteformát kivajazom, kibélelem a tésztával, az alját pedig villával megszurkálom. Erre kerül egy réteg burgonya, amelyet enyhén megsózok, erre jöhet a csülök. Megszórom parmezánnal, tejföllel meglocsolom, és néhány apró vajkockát is elosztok rajta. A rétegezést addig folytatom, amíg a forma megtelik. Végül befedem a maradék pitetésztával, a közepén kis nyílást vágok, hogy sütés közben a gőz távozhasson. A tetejét felvert tojással megkenem, majd 180 fokra előmelegített sütőben 30-40 perc alatt aranybarnára sütöm.
Kiváló, a mai asztalokon is helyét megálló fogás ez, amelyet bárki elkészíthet, ha kedve támad megkóstolni a múltat.
A kéziratot a kolozsvári Lu­cian Blaga Egyetemi Könyvtár őrzi a Heliox Media Kiadó gondozásában frissen megjelent kötet pedig hozzáférhetővé teszi ezt a különleges dokumentumot. Somogyi Gréta irodalomtörténész rendezte sajtó alá a kéziratot, és mértékegységmutatót is készített hozzá, hogy segítsen az olvasóknak eligazodni a mára kevésbé ismert mértékegységek között. A kötetet bevezetővel látta el, jómagam pedig kedvcsináló előszóval, valamint a kor hangulatát megidéző fotókkal járultam hozzá a kiadványhoz.
Rhédey Mária grófnő Hasznos házi jegyezetek című írásának kolozsvári bemutatóját 2026. november 18-án, 18 órától tartják a Rhédey Caféban. A Kolozsvári Rádió két szerkesztője, Rostás-Péter István és Papp Levente moderálásával kellemes beszélgetésre várjuk az érdeklődőket.
Nagy szeretettel hívunk mindenkit, aki szívesen betekintene a kétszáz évvel ezelőtti háztartás mindennapjaiba!

A szerző felvétele

Köszönjük, hogy előfizet a Szabadságra és támogatja lapunkat!