Hogyan készítettek ecetport kétszáz évvel ezelőtt, és mire használták? Miként szállították a szőlőt hosszú utakon úgy, hogy a szemek épségben maradjanak? És vajon milyen lehetett húsz tojásfehérjéből habot verni elektromos habverő nélkül?
Rhédey Mária grófnő 1842-ből fennmaradt feljegyzései betekintést engednek a korabeli arisztokrata háztartás mindennapjaiba. Első pillantásra azt gondolhatnánk, hogy a kétszáz évvel ezelőtt élt nők élete merőben különbözött a miénktől. A kéziratot olvasva azonban hamar felismerjük, hogy sok tekintetben ugyanazok a gondolatok és törekvések vezérelték őket, mint ma bennünket: a családi otthon megteremtése, a betegségek leküzdése, a gyermekek gondozása, a takarékoskodás, az élelmiszerek tartósítása, a család finom falatokkal való kényeztetése, sőt a szépségápolás is.
Mégis volt egy óriási különbség a hajdani és a mai világ között. Míg napjainkban a gyermek születése a család egyik legörömtelibb eseménye, kétszáz évvel ezelőtt a várakozást gyakran félelem és aggodalom kísérte. Egyáltalán nem volt biztos, hogy az újszülött életben marad, s az édesanya is túléli a szülést.
Talán ez a bizonytalanság is közrejátszott abban, hogy Rhédey Mária grófnő első gyermeke születése előtt, várandósan fontosnak tartotta lejegyezni és megőrizni mindazt a tudást, amelyre gyermekének később szüksége lehet – arra az esetre is, ha ő maga már nem lehet mellette. A sors végül néhány évvel később utolérte: 1849-ben, negyedik gyermeke születése után alig egy héttel, mindössze 37 évesen elhunyt.
A gondosan megőrzött kézirat nem csupán házi praktikák és receptek gyűjteménye, hanem értékes kordokumentum is. Segítségével közelebb kerülhetünk elődeink mindennapjaihoz, megismerhetjük szokásaikat, gondolkodásmódjukat és azt a világot, amelyben éltek.
A most bemutatott mandulatorta receptje is ebből a különleges dokumentumból származik. Olyan édességé, amely közel kétszáz év távlatából érkezik hozzánk, mégis a mai asztalon is méltó helyet kaphat.
„Mandula tortáta
Végy ½ font mandulát, s hajától megtisztítván, tedd hideg vízbe, onnan kivévén mozsárban törd meg, hogy a törés közben olajat ne eresszen. Tégy egy kevés hideg vizet is reá. Végy 1½ fertály font nádmézet, elegyítsd a mandulával öszve, keverd mind egyfelé. Üss belé 3-4 tojást, és keverd fél fertály óráig. Ismét üss belé 3-4 tojást, és újra keverd fél fertály órát, és mind így tovább, míg 25 tojás lesz benne. Hanem a 15-nek a fejérjét ne tedd belé, külön csinálván habot belőle, keverd valami két óráig mind egyfelé, azután tedd belé a habot is, azzal is elkavarván jól. Azután egy maréknyi muntlisztet lassanként kavarván hints belé. Akkor kend meg a formát, és tedd belé, s hamar vesd bé a kemencébe.”
Ez a sütemény tulajdonképpen egy mandulával gazdagított, tojásos piskóta. A korabeli receptleírások nem térnek ki a fogyasztás és a tálalás módjára, így nem tudhatjuk, hogy önmagában kínálták-e, vagy esetleg liktáriummal, azaz lekvárral megkenve fogyasztották. Bármelyik változat volt is szokásban, mindkettő igazán ízletes. Aki pedig szívesen megkóstolná a történelmet, bátran készítse el!
Hozzávalók:
80 g hántott mandula ledarálva
60 g világos barna cukor
6 tojás
fél kk. vaníliakivonat
2 púpozott evőkanál liszt
egy csipetnyi só
100 g szeletelt mandula díszítésnek
Elkészítés:
A két egész tojást a cukorral habosra keverem, majd egyenként hozzáadom a maradék négy tojás sárgáját, és alaposan elkeverem. Hozzáadom a sót, az őrölt mandulát és a vaníliát. Miután mindezt jól összedolgoztam, beleforgatom a lisztet.
Végül óvatosan, spatulával hozzákeverem a négy tojás kemény habbá vert fehérjét is. A masszát zsiradékkal kikent, liszttel meghintett formába öntöm, tetejét szeletelt mandulával szórom meg, majd 180 fokra előmelegített sütőben körülbelül 25 perc alatt aranybarnára sütöm.
Igazi, nagymamáink és dédmamáink korát idéző sütemény. Bár manapság talán a díszesebb édességekhez szoktunk, ez a mandulatorta önmagában is megállja a helyét. Ugyanakkor tortalapként is kiválóan használható, így akár tovább is gondolhatjuk.
Külön érdekessége, hogy semmilyen térfogatnövelő szert nem tartalmaz. A tojások gondoskodnak a tészta könnyedségéről: sütés közben szépen megemelkedik, és finom, szaftos piskóta lesz belőle.
A kéziratot a kolozsvári Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár őrzi. A Heliox Media Kiadó gondozásában nemrég megjelent kötetet Somogyi Gréta irodalomtörténész rendezte sajtó alá.
Rhédey Mária grófnő Hasznos házi jegyzetek című kéziratának kolozsvári bemutatóját 2026. november 18-án, 18 órától tartják a Rhédey Caféban. A Kolozsvári Rádió két szerkesztője, Rostás-Péter István és Papp Levente moderálásával kellemes, tartalmas beszélgetésre várjuk az érdeklődőket.


