Egy erdélyi grófnő mandulatortája

Hogyan készítettek ecetport kétszáz évvel ezelőtt, és mire használták? Miként szállították a szőlőt hosszú utakon úgy, hogy a szemek épségben maradjanak? És vajon milyen lehetett húsz tojásfehérjéből habot verni elektromos habverő nélkül?

Rhédey Mária grófnő 1842-ből fennmaradt feljegyzései betekintést engednek a korabeli arisztokrata háztartás mindennapjaiba. Első pillantásra azt gondolhatnánk, hogy a kétszáz évvel ezelőtt élt nők élete merőben különbözött a miénktől. A kéziratot olvasva azonban hamar felismerjük, hogy sok tekintetben ugyanazok a gondolatok és törekvések vezérelték őket, mint ma bennünket: a családi otthon megteremtése, a betegségek leküzdése, a gyermekek gondozása, a takarékoskodás, az élelmiszerek tartósítása, a család finom falatokkal való kényeztetése, sőt a szépségápolás is.

Mégis volt egy óriási különbség a hajdani és a mai világ között. Míg napjainkban a gyermek születése a család egyik legörömtelibb eseménye, kétszáz évvel ezelőtt a várakozást gyakran félelem és aggodalom kísérte. Egyáltalán nem volt biztos, hogy az újszülött életben marad, s az édesanya is túléli a szülést.

elektroluksz1Hirdetés

Talán ez a bizonytalanság is közrejátszott abban, hogy Rhédey Mária grófnő első gyermeke születése előtt, várandósan fontosnak tartotta lejegyezni és megőrizni mindazt a tudást, amelyre gyermekének később szüksége lehet – arra az esetre is, ha ő maga már nem lehet mellette. A sors végül néhány évvel később utolérte: 1849-ben, negyedik gyermeke születése után alig egy héttel, mindössze 37 évesen elhunyt.

A gondosan megőrzött kézirat nem csupán házi praktikák és receptek gyűjteménye, hanem értékes kordokumentum is. Segítségével közelebb kerülhetünk elődeink mindennapjaihoz, megismerhetjük szokásaikat, gondolkodásmódjukat és azt a világot, amelyben éltek.

A most bemutatott mandulatorta receptje is ebből a különleges dokumentumból származik. Olyan édességé, amely közel kétszáz év távlatából érkezik hozzánk, mégis a mai asztalon is méltó helyet kaphat.

„Mandula tortáta

Végy ½ font mandulát, s hajától megtisztítván, tedd hideg vízbe, onnan kivévén mozsárban törd meg, hogy a törés közben olajat ne eresszen. Tégy egy kevés hideg vizet is reá. Végy 1½ fertály font nádmézet, elegyítsd a mandulával öszve, keverd mind egyfelé. Üss belé 3-4 tojást, és keverd fél fertály óráig. Ismét üss belé 3-4 tojást, és újra keverd fél fertály órát, és mind így tovább, míg 25 tojás lesz benne. Hanem a 15-nek a fejérjét ne tedd belé, külön csinálván habot belőle, keverd valami két óráig mind egyfelé, azután tedd belé a habot is, azzal is elkavarván jól. Azután egy maréknyi muntlisztet lassanként kavarván hints belé. Akkor kend meg a formát, és tedd belé, s hamar vesd bé a kemencébe.”

Ez a sütemény tulajdonképpen egy mandulával gazdagított, tojásos piskóta. A korabeli receptleírások nem térnek ki a fogyasztás és a tálalás módjára, így nem tudhatjuk, hogy önmagában kínálták-e, vagy esetleg liktáriummal, azaz lekvárral megkenve fogyasztották. Bármelyik változat volt is szokásban, mindkettő igazán ízletes. Aki pedig szívesen megkóstolná a történelmet, bátran készítse el!

 

Hozzávalók:
80 g hántott mandula ledarálva
60 g világos barna cukor
6 tojás
fél kk. vaníliakivonat
2 púpozott evőkanál liszt
egy csipetnyi só
100 g szeletelt mandula díszítésnek

 

Elkészítés:
A két egész tojást a cukorral habosra keverem, majd egyenként hozzáadom a maradék négy tojás sárgáját, és alaposan elkeverem. Hozzáadom a sót, az őrölt mandulát és a vaníliát. Miután mindezt jól összedolgoztam, beleforgatom a lisztet.

Végül óvatosan, spatulával hozzákeverem a négy tojás kemény habbá vert fehérjét is. A masszát zsiradékkal kikent, liszttel meghintett formába öntöm, tetejét szeletelt mandulával szórom meg, majd 180 fokra előmelegített sütőben körülbelül 25 perc alatt aranybarnára sütöm.

Igazi, nagymamáink és déd­mamáink korát idéző sütemény. Bár manapság talán a díszesebb édességekhez szoktunk, ez a mandulatorta önmagában is megállja a helyét. Ugyanakkor tortalapként is kiválóan használható, így akár tovább is gondolhatjuk.

Külön érdekessége, hogy semmilyen térfogatnövelő szert nem tartalmaz. A tojások gondoskodnak a tészta könnyedségéről: sütés közben szépen megemelkedik, és finom, szaftos piskóta lesz belőle.

A kéziratot a kolozsvári Lu­cian Blaga Egyetemi Könyvtár őrzi. A Heliox Media Kiadó gondozásában nemrég megjelent kötetet Somogyi Gréta irodalomtörténész rendezte sajtó alá.

Rhédey Mária grófnő Hasznos házi jegyzetek című kéziratának kolozsvári bemutatóját 2026. november 18-án, 18 órától tartják a Rhédey Caféban. A Kolozsvári Rádió két szerkesztője, Rostás-Péter István és Papp Levente moderálásával kellemes, tartalmas beszélgetésre várjuk az érdeklődőket.

Köszönjük, hogy előfizet a Szabadságra és támogatja lapunkat!