Tíz halálesetből 8 elkerülhető lett volna a 75 évesnél fiatalabbaknál
Euróban számolva itthon 13-szor kevesebbet költ az állam egy lakosra, mint Luxembourgban, azaz egy romániai lakosra 2016-ban 432 euró jutott. Ez pedig még akkor is így van, ha 2016-ban már 40%-kal nőtt az egy főre jutó elkölthető összeg 2011-hez képest. Ezzel együtt Románia a tagállamok közül a leggyengébben teljesít akkor is, ha az árak-bérek közötti különbségeket áthidaló számítás alapján hasonlítjuk össze a többi uniós országgal. Az unióban a vezető halálok egyébként a szívinfarktus, a légcsőrák és az agyvérzés.
Az Európai Unióban a 75 évesnél fiatalabbak esetében jegyzett haláleseteknél háromból két elhalálozás elkerülhető lett volna megelőző programokkal vagy a halált okozó egészségügyi állapot megfelelő kezelésével – olvasható az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteki jelentésében, amit a Mediafax ismertetett. Az Eurostat szerint 2016-ban 1,7 millió, 75 évesnél fiatalabb személy vesztette életét, ezek közül 1,2 milliót túl korainak tekintenek, ezeket el lehetett volna kerülni egy hatékony közegészségügyi rendszerrel, megelőző intézkedések foganatosításával és időszakos orvosi ellenőrzésekkel. Az említett 1,2 millió idő előtti haláleset közül 741 ezret hatékony megelőző programokkal, míg 442 ezret kezeléssel és hatékony beavatkozással lehetett volna elkerülni.
Romániában a 75 évesnél fiatalabbak esetében 2016-ban jegyzett halálesetek közül 89.301 elkerülhető lett volna, ezek közül közel 54 ezer akár már megelőző intézkedésekkel. A kezelhető betegségek tekintetében Romániában az idő előtti halálesetek 31,9%-a kezeléssel elkerülhető lett volna. A listavezető Románia után következik Szlovákia (30,8%), Litvánia (30,1%) és Bulgária (29,7%). A lista másik végén Franciaországot találjuk, a franciáknál az idő előtti halálesetek 19,3%-a lett volna elkerülhető megfelelő kezeléssel.
A megelőző programokkal elkerülhető halálesetek tekintetében a romániai arány 48,2%. Listavezető e tekintetben Szlovénia (53,5%), Magyarország (51,7%) és Észtország (50%). A legkisebb a megelőző programokkal elkerülhető halálesetek aránya Bulgáriában (35,4%), Máltán (39,9%), valamint Lengyelországban és Olaszországban (40,8%).
Nem futja megelőző programokra, rendszeres szűrésre
A 2016-ban idő előtt bekövetkezett halálesetek fő oka a szívinfarktus (174 ezer halálesetnél), légcsőrák (168 ezer halálesetnél) és agyvérzés (87 ezer halálesetnél). A halálesetek 37%-a elkerülhető lett volna, ha megelőzéssel vagy kezeléssel közelítenek a három felsorolt egészségügyi problémához, illetve az azokat kiváltó okokhoz.
Talán senki sem lepődik meg ezek után, hogy szintén az Eurostat adatai szerint az unió szintjén Romániában a legkisebb az egészségügyi költségvetés: a GDP alig 5%-a. A legtöbbet a franciák költik egészségügyi ellátásra (a GDP 11,5%-át), majd következnek a németek (11,1%) és a svédek (11%). Az EU 28 tagállama közül 12 esetében a költségvetés kisebb, mint a GDP 7,5%-a, Romániában pedig a legkisebb (5%). Érdekes, hogy rögtön ezután Luxembourg következik (6,2%), ám a két ország esetében a magyarázat igencsak eltérő: Luxembourgban a legnagyobb a GDP az EU-ban, vagyis ha ennek kisebb hányadát költik is egészségügyi ellátásra (majdnem olyan kis arányát, mint nálunk), az még mindig kimagasló összeget eredményez. A Románia és Luxembourg közötti jelentős eltérés azonnal egyértelművé válik, ha azt figyeljük, euróban kifejezve mekkora összeg jut egy lakos egészségügyi ellátására: Romániában egy lakosra 432 eurót, míg Luxembourgban 5613 eurót költenek, vagyis 13-szor többet, mint nálunk.
Mellesleg az egy főre fordított összeget tekintve Románia ismét csak utolsó a sorban, még a bolgároknál is többet különítenek el egészségügyre: Bulgáriában egy főre 556 euró jut. Magyarázatot keresve mentegethetnénk a helyzetet azzal, hogy Romániában jóval olcsóbb az egészségügyi ellátás, mint tegyük fel Luxembourgban, hiszen olcsóbbak a fogyóanyagok, a gyógyszerek, sokkal kisebb egy román orvos bére stb. E különbségek ellensúlyozása érdekében az Eurostat azt is megnézte, hogyan alakulnak a tagországokban az egészségügyi ellátás költségei vásárlóerő-egységben kifejezve (a speciális számítással kalkulált vásárlóerő-egység ellensúlyozza az egyes tagállamokban érvényes árak közötti eltéréseket). Ha így nézzük, kevésbé riasztó a helyzet, de Románia sajnos még így is az utolsó helyen áll: az EU-ban csak nálunk költenek ezernél kevesebb vásárlóerő-egységet egy lakos egészségügyi ellátására, pontosabban 922-t. Luxembourgban így már nem tizenháromszor, hanem „csak” 4,4-szer többet (4053-t) költenek, mint nálunk, ennél többet csak Németország költ, 4164 PPS-t lakosonként, illetve a nem EU-tagállam Svájc (5271) és Norvégia (4517). Az EU szintjén a harmadik legtöbb vásárlóerő-egységet költő tagállam Ausztria (3900 PPS/lakos), majd következik Svédország és Hollandia (3800 PPS/lakos).
S mert szeretjük megnézni azt is, hogy Magyarország milyen adatokkal rendelkezik, íme: lakosonként 853 eurót költenek egészségügyi ellátásra, illetve 1539 vásárlóerő-egységet, a GDP 7,4%-át.
Hogy azért némi vigasztaló adatot is írjunk: Románia évről évre egyre többet szán az egészségügyre. Míg 2011-ben 6,2 milliárd eurót, 2016-ban már 8,509 milliárdot, ami akkor is sejtet némi növekedést, ha közben az árak/költségek is növekedtek. Ha másért nem, már csak azért is, mert közben a lakosság folyamatosan csökkent, 2011-től 2016-ig 445 ezerrel. Az Eurostat szerint 2016-ban Romániában egy főre 40,4%-kal többet szántak, mint 2011-ben.
