Egyetem Napja: a Sapientia „nagykorúságát” ünnepelték

Partnerségi egyezményt írtak alá az Óbudai Egyetemmel

Egyetem Napja: a Sapientia „nagykorúságát” ünnepelték
Az Egyetem Napját ünnepelték tegnap a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karán, amelyet az első, 2001-es tanévnyitóra emlékezve minden évben október 3-án szerveznek meg a karok székhelyein. Az eseményen átadták az egyetem szenátusa által jóváhagyott kitüntetéseket is. Tonk Márton, az egyetem szenátusának elnöke és a kolozsvári kar dékánja pedig hallgatói és oktatói mobilitásra vonatkozó egyezményt írt alá az Óbudai Egyetemmel, amelyet Kovács Levente rektor képviselt. Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság képviselője kifejtette: egy olyan országban, amely többször megtámadta az európai kisebbségvédelmi törekvések érvényesülését, a nemzeti kisebbségeknek a saját kezükbe kell venniük sorsukat, és meg kell alapozniuk saját értelmiségi jövőjüket. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pedig azt hangsúlyozta: a politikusoknak a fiataloktól kell tanulniuk, és meg kell érteniük, hogyan képzelik el ők a világot.

– A Sapientia EMTÉ-n az erdélyi magyarság szellemi elitjét akarjuk képezni. A szellemi elitnek azonban felelőssége is van. Ezért nem mindegy, hogy a szellemi elitet képző egyetemnek milyen a szellemisége. Remélem, hogy a Sapientia végzősei közül kevesebben hagyják el a szülőföldjüket, mint a más egyetemen végzettek – hangoztatta köszöntőjében Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, református püspök. 

Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja visszaemlékezett az első, 2001. október 3-án elkezdődött tanévre, amikor három helyszínen, kilenc szakon 374 hallgató kezdte el egyetemi tanulmányait a Sapientián, szemben a mostani négy városban tanuló 2200 hallgatóval.
 
Brendus Réka: az a miénk, amit mi magunk teremtünk meg 

– Az emlékezés és számadás ideje van, amikor visszatekintünk az elmúlt évekre, a kitartásra, amely elvezetett az akkreditációig. Emlékezünk a közös akaratra és erőre, amely mindezt lehetővé tette. Számot vetünk mindarról, amit az esztendők mögött áll – fogalmazott Brendus Réka, főosztályvezető, a Nemzetpolitikai Államtitkárság képviselője. 

– Az erdélyi magyar felsőoktatás jövőjének újkori dilemmája volt az egykori önálló állami magyar egyetem újjáalakításának esélye és a közösség saját egyetemének lehetősége közötti választás. Ma már tudjuk: abban az országban, amely a kisebbségvédelme európai modelljeként hirdeti önmagát, és kétszer is megtámadja az európai kisebbségvédelmi törekvések érvényesülését, ott, ahol egyházaink iskoláit, temetőinket, nyelvünket vitatják el modellértékűen, az egyedüli megoldás, ha saját kezünkbe vesszük sorsunkat és megalapozzuk saját értelmiségi jövőnket – mutatott rá a főosztályvezető. – Ma már azt valljuk: csak az a miénk, amit mi magunk teremtünk meg. Ezért jelentősek a Sapientia esztendői, mert képesek vagyunk megvédeni magunkat akkor is, amikor más nem hajlandó megvédeni bennünket. Megtanultuk: legfőbb bástyánk mi magunk vagyunk. Erőre van szükségünk a továbblépéshez, építkezéshez, a közös tervezéshez, a nehézségek leküzdéséhez. Higgyünk önmagunkban, jövőnkben és az összetartozásban. Ez a legfőbb üzenet azok számára, akik most léptek be az egyetem kapuján – hangsúlyozta Brendus Réka. 

Kelemen Hunor: meg kell értenünk a fiatalokat

– A fiatalok nagymértékben átalakult világban élnek, tanulnak és dolgoznak majd. Főleg az értékeiknek megfelelő munkát, a változó munkahelyet, az önmegvalósítást részesítik előnyben. Annak az elképesztő technológiai változásnak azonban, ami napjainkban megy végbe, önök is részesei és alakítói. Sokkal jobban értik, ismerik és alakítják a technológiát, mint a korábbi nemzedékek, ez helyzetváltozást diktál a munkavállalók és a politika számára – sorolta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint a legfontosabb a tanulás képessége, az új helyzetekhez való alkalmazkodás, amit az egyetemen megtanulhatnak a fiatalok. – A politikusoknak önöktől kell tanulni, és meg kell érteniük, hogyan látják, hogyan szeretnék alakítani ezt a világot. A politikusok feladata az, hogy megteremtse azokat a kereteket, amelyet önök tartalommal töltenek meg. Romániának nincs oktatáspolitikája, és ennél rosszabbat el sem tudok képzelni – részletezte Kelemen. – Szeretném, hogy Kolozsvár az ország tudásközpontja legyen. Már régióközpont, de nem tűnik távolinak az sem, hogy az ország és a Kárpát-medence meghatározó fellegvára legyen, és ebben a Sapientia EMTE-nek meghatározó a szerepe – fogalmazott az RMDSZ-elnök. Hozzátette: ha nem merünk nagyot álmodni, akkor nemcsak mi leszünk középszerűek, hanem az ország is.

Az RMDSZ elnöke arra kérte a fiatalokat: soha ne veszítsék el hitüket abban, hogy képesek lehetnek megváltoztatni, illetve alakítani a világot, soha ne adják fel szabadságukat, őrizzék meg kritikai gondolkodásmódjukat, mert erre nemcsak nekik, hanem az erdélyi magyar társadalomnak is szüksége van. 
A köszöntőbeszédek után a Loose Neckties Society zenekar lépett fel, majd átadták az Egyetem Napja alkalmával kiosztandó kitüntetéseket. Így tiszteletbeli professzori címet kapott a kolozsvári kar javaslatára Hidasi Judit magyarországi egyetemi oktató, továbbá a marosvásárhelyi kar javaslatára Bíró Domokos docens. Teller Ede-díjjal tüntették ki Sógor Csaba lelkész-politikust, illetve Kolosváry Bálint-díjat kapott Székely János egyetemi oktató. 

Hallgatói és oktatói mobilitást célzó együttműködési egyezményt írt alá az Óbudai Egyetem rektora, Kovács Levente és Tonk Márton, a Sapientia szenátusának elnöke. Megtudtuk: a Sapientia már huszonegy ilyen egyezményt írt alá külföldi egyetemekkel. 

– A Sapientia EMTE az elmúlt 18 évben bizonyított. Talán ennek is tudható be, hogy ezt az ünnepi eseményt számtalan magyarországi társintézmény csúcsvezetője tisztelte meg jelenlétével. Ez is azt bizonyítja, hogy a Sapientia egyetem erős pozícióval rendelkezik az erdélyi magyar tudományosságban és közéletben – nyilatkozta a Szabadságnak Tonk Márton dékán.