A kolozsvári kampánnyal párhuzamosan közel hatvanöt európai országban zajlottak hasonló, a denevérek ökológiai szerepére, a denevérpopulációk védelmének és konzerválásának kérdéseire összpontosító programsorozatok.
A botanikuskert-beli programok helyszínéül a japánkert pavilonja és annak szűkebb vonzásköre szolgált. A pavilon külső és belső falain tematikus, a hazai denevérfajokat megjelenítő fotókiállítás kapott helyet, az érdeklődők a romániai, egyebek mellett a kolozsvári Bükkben fellelhető denevérpopulációkkal kapcsoltos szóróanyagok széles kínálatából válogathattak, illetve a Denevérek szárnyain nevű audiovizuális tanösvényen végighaladva ízelítőt kaptak a denevérek társas viselkedésformáit kísérő hangokból. A Denevérek Nemzetközi Éjszakájának egyik fénypontja az a videofelvétel volt, amely egy úgynevezett denevértornádót örökített meg. A felvétel a Váradtól mindössze tizenhárom kilométerre található betfiai kráternél készült, a képsorokon az látható, amint több ezer nőstény- és kölyökdenevér, azaz egy szülőkolónia repül felszínre a 86 méter mély víznyelő száján keresztül. A közel egy óra hosszat tartó tornádó „főszereplői” – mint azt Gönczi-Vass Ildikó, a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub tagja, az esemény egyik szervezője elmondta – közönséges (Myotis myotis), hegyesorrú (Myotis blythii), valamint hosszúszárnyú (Miniopterus schreibersii) denevérek voltak.
A hangtalan szabadtéri vetítés közben a helyszínen tevékenykedő szervezők számos tévképzetet eloszlattak a szárnyas emlősökkel kapcsolatban. Megtudhattuk többek közt, hogy a hajba gabalyodó denevér inkább tévhit, mintsem valós fenyegetés, ugyanakkor a hazai ökoszisztémákban – nem mellékesen a városiakban is – kiemelkedő szerep jut a denevéreknek, hiszen a Romániában fellelhető fajok jobbszerivel rovarevők, éjszakánként még a legkisebb, száz-kétszáz egyedet számláló városi kolóniák is több ezer szúnyogot fogyasztanak el, szervesen hozzájárulva ezzel az ökológiai egyensúly fenntartásához.
Gönczi-Vass Ildikó szerint Kolozsváron, illetve a város környékén leginkább a 2017-es év denevérének választott barna hosszúfülű denevér (Plecotus auritus), a korai denevér (Nyctalus noctula), a különböző Myotis-fajok, illetve a törpedenevérek érzik otthon maguk, ezek napközben és a téli hibernálás ideje alatt elsősorban odvas fákban, épületek repedéseiben, padlásokon keresnek menedéket. A szakember elmondása szerint a törvénytelen épületfelújítások, a befalazások, a tetőszerkezetek körültekintés és biológus szakértők bevonása nélkül végzett átépítése, illetve a kóbor macskák rohamosan növekvő száma komoly fenyegetést jelent a hibernáló vagy alvó városi denevérekre nézve.
Érdemes tudni, hogy Romániában az összes denevérfaj védett, elpusztításukat, fogvatartásukat a törvény bünteti. A szakemberek ugyanakkor elárulták, hogy nem a törvény az, amitől a leginkább tartanunk kell, ha a környezetünkből lassan eltünedeznek a denevérek, a szárnyas emlősök jelenléte ugyanis a biodiverzitás fokmérője, hiszen rendkívül érzékenyen reagálnak az életterükben történő változásokra.
