Vannak, akik azt tartják, hogy aratás után véget ér a nyár, véget érnek a kalandok is. Ettől a lapszámtól kezdődően mi is igyekszünk nagyobb figyelmet fordítani a hétköznapokban előforduló egészségügyi gondokra.
Gyereknek és szülőnek egyaránt a tanévkezdés jelenti az ősz kezdetét igazából. A tanév pedig nagyon sok gyereknek egyet jelent a rohanással, rendszertelenséggel. Szülőként, nevelőként érdemes fokozott figyelmet fordítani arra, hogy segítsük a gyermeket abban, hogy már a tanév elején kialakítson egy kiegyensúlyozott életritmust a fokozatosan növekvő szellemi tevékenységgel párhuzamosan. Az egyensúly megteremtésének három alappillére: az életkori sajátosságoknak megfelelő táplálkozás, napi mozgás és elegendő, minőségi pihenés.
Szinte naponta jelennek meg a legújabb táplálkozással kapcsolatos ajánlások. Mindegyik ajánlás egyik legfontosabb következtetése, hogy a gyermek étkezése változatos és kiegyensúlyozott legyen: az életkornak megfelelő mennyiségben tartalmazza az alap-energiaforrásokat: cukrok, fehérjék, zsírok, valamint a nyomelemeket és vitaminokat. A mennyiség és minőség mellett nagyon fontos a rendszeresség: a gyermek táplálkozásának is legyen egy napi rutinja, kerülje a „street food” jellegű étkezéseket.
A rendszeres testmozgást végző gyermekek és serdülők között kevesebb az anyagcsere betegségben szenvedő, az elhízott és a cukorbeteg. A rendszeres fizikai aktivitásnak a gyermek- és serdülőkorban hasonlóan kedvező élettani hatásai vannak, mint felnőttek esetében, ezért fontos hogy bátorítsuk a gyermeket arra, hogy az életkorának megfelelően naponta mozogjon, vagy egyszerűen csak a szabadban játszon, szaladgáljon. A gyermekek fejlődése igen különböző lehet: általában a korai gyermekkorban az alapmozgásokat sajátítják el, mint például futás, ugrás, rúgás, dobás. A 6-12 éves életkorra jellemző a finomabb mozgáskoordináció kialakulása, ez az életkor megfelelő arra, hogy a gyermek minél több sportágat kipróbáljon. 12 éves kor fölött ajánlható, hogy a gyermek egy adott sportágra fokozottabban figyeljen tehetsége és kedve függvényében. Ha az örömteli mozgás már gyermekkorban a napi rutin részévé válik kevésbé valószínű, hogy a serdülőből egy mozgásszegény életmódot folytató felnőtt lesz.
A gyermeknek sokkal több pihenésre, alvásra van szüksége, mint azt gondolnánk. Az alvás ideje alatt nemcsak a szervezet növekszik, de ez az időszak részét képezi a tanulásnak, az új ismeretek elsajátításának is. Alvás ideje alatt igencsak hasznos „emléklenyomatok” képződnek, ugyanakkor a pihent gyermek könnyebben alkalmazkodik, gyorsabban tanul és hatékonyabban oldja meg az újabb feladatokat. Az alvásigény az életkor függvényében változik: egy iskoláskorú, 7-13 éves gyermeknek javasolt a napi 9-11 óra alvás, míg serdülőkorban elégséges a napi 8-10 óra alvás.
Mindezek tudatában segítsük a gyermeket a számára megfelelő napi rituálék kialakításában, amelyek mellett optimálisan be tudja osztani mind a tanulásra, mind a pihenésre szánt időt. Igyekezzünk csatajelenetek nélkül elérni, hogy gyermekünk csökkentse a számítógép, képernyő előtt töltött órák számát, az így felszabadult időt pedig aktív pihenéssel, szabadban való mozgással töltse.
