Dragnea az Antena 3 hírtelevízióban azt mondta: többször is beszélt telefonon a magyar miniszterelnökkel Románia felvételéről a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), aminek támogatásához a magyar fél a helyi hatóságok által felszámolt marosvásárhelyi tanintézet újraalapítását szabta feltételül.
Felidézte: amikor ez először felmerült (tavaly szeptemberben), arról biztosította Orbán Viktort, hogy Románia megoldja a marosvásárhelyi felekezeti gimnázium helyzetét, válaszképpen pedig Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ígéretet tett arra, hogy Budapest támogatni fogja a román OECD-tagságot.
Később a parlament meg is szavazta az iskola megalapításáról szóló törvényt, de amikor ezt alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság, Magyarország haladékot kért, hogy fontolóra vegye a román OECD-tagság támogatását, amelyet egyetlen tagállam vétója is megakadályozhat.
Dragnea azt mondta: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök közvetítését kérve újabb telefonbeszélgetést kezdeményezett és folytatott a magyar miniszterelnökkel.
"Mivel találtunk egy másik megoldást az iskola megalapítására, hiszen az természetes dolog, hogy megalakuljon az az iskola, néhány napja hivatalosan is tudomásomra jutott, hogy Magyarország most már egyértelműen támogatja Románia felvételi kérelmét az OECD-be" - idézte az Agerpres a PSD elnökét. Dragnea nem részletezte, milyen megoldásra gondol.
A Maros megyei tanfelügyelőség tavaly szeptemberben felfüggesztette a magyar tannyelvű katolikus iskola működését a másfél éve kezdődött, az iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárásra hivatkozva. Az RMDSZ - az egymásra mutogató helyi hatóságokat megkerülendő - törvénytervezetet terjesztett be az iskolaalapításról, amelyet a kormánypártok támogatásával február elején meg is szavaztak, az alkotmánybíróság viszont az ellenzéki óvásnak helyt adva úgy értékelte, hogy a parlament nem alapíthat iskolát.
Kelemen Hunor: vannak lehetőségek
Azzal kapcsolatban, hogy milyen megoldás körvonalazódik, Kelemen Hunor lapunk kérdésére elmondta: az alkotmánybíróság döntése után egyeztetések folytak a kormánypárttal, és a megoldást a tanügyi törvény 62. cikkelyének 4/1-es bekezdésének előírása jelenti, amelynek módosítására tavaly került sor. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a tanügyminiszter saját hatáskörében járjon el az ügyben. Az RMDSZ elnöke leszögezte: természetesen ezt is meg lehet támadni a közigazgatási bíróságon, de amennyiben a tárcavezető körültekintően jár el, akkor lehetőség nyílhat arra, hogy a 2018–2019-es tanévtől újra működhessen az iskola.
A vonatkozó törvénycikkely szerint amennyiben a helyi közigazgatási hatóság nem hagyja jóvá az iskolahálózat létrehozását az eljárás szerinti harminc napon belül, akkor a tanügyminiszter rendeletet bocsát ki az iskolahálózat elfogadására, beleértve az állami, felekezeti és magán tanügyi intézmények létrehozását, megszüntetését, összeolvasztását vagy szétválasztását kezdve az iskola előtti oktatástól a posztliceális szintig.
„Tehát gyakorlatilag áthelyezi ezt a lehetőséget a tanügyminisztérium hatáskörébe, amennyiben az önkormányzat nem tudja megoldani” – fejtette ki Kelemen Hunor.
A Maros megyei tanfelügyelőség tavaly szeptemberben felfüggesztette a magyar tannyelvű római katolikus iskola működését a másfél éve kezdődött, az iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárásra hivatkozva. Az RMDSZ – az egymásra mutogató helyi hatóságokat megkerülendő – törvénytervezetet terjesztett be az iskolaalapításról, amelyet a kormánypártok támogatásával február elején meg is szavaztak, az alkotmánybíróság viszont az ellenzéki óvásnak helyt adva úgy értékelte, hogy a parlament nem alapíthat iskolát.
