- Az egészségügyi miniszter szerint nem indokolt kötelezővé tenni az agyhártyagyulladás elleni oltásokat. Ennek anyagi okai vannak, vagy ehhez „túl kevés” eset fordul elő évente, a tárcavezető ugyanis erre hivatkozott. A nyugati országokban oltanak meningitisz ellen? Véleménye szerint javallott-e a gyermekek oltás általi immunizálása agyhártyagyulladás ellen?
– Úgy vélem, igenis javallott a védőoltás beadatása a gyerekeknek, hiszen a meningitisz ellen egyedül ez nyújt védelmet. Mivel nem szerepel a kötelező védőoltások között, én, szakorvosként, mindig fel szoktam vázolni ezt a lehetőséget is, és ha igénylik, akkor gondoskodom a beszerzéséről. Nyugat-európai országokban kötelező módon oltanak agyhártyagyulladás ellen. Romániában a Neisseria meningitidis nevű baktériumok okozta agyhártyagyulladás ellen nem oltanak, viszont a Streptococcus pneumoniae nevű baktérium okozta agyhártyagyulladás ellen igen. Ennek egyrészt anyagi háttere van, másrészt az egészségügyi minisztérium úgy ítélte meg, hogy nem jelentettek olyan sok esetet, amely fenyegetést jelentene a lakosság egészségére.
"Nem kell félni a védőoltásoktól"
- Hányféle oltás létezik? Az Országos Gyógyszerügynökség (ANMDM) szerint a román kereskedelemben kétfélét lehet kapni. Ezek a készítmények mennyire „szalonképesek”? Be lehet-e őket szerezni a gyógyszertárakból, vagy inkább külföldről érdemes hozatni? Mennyibe kerülnek és van-e rájuk támogatás?
– A román kereskedelemben valóban csak kétféle védőoltás található meg, viszont valójában három védőoltás létezik: az egyik a Prevenár 13 nevezetű vakcina, ami a Streptococcus pneumoniae nevű baktérium okozta agyhártyagyulladás ellen volt kidolgozva. Ez az oltás 100%-osan támogatott azon gyerekeknek számára, akik 2017. augusztus 1-e után születtek, mivel ezt 2017 augusztusában vezették be a kötelező védőoltások közé. Aki ezt nem kapta meg, illetve 2017 augusztusa előtt született, megvásárolhatja a gyógyszertárakban. A Nimenrix nevű védőoltás segítséget nyújt az A, C, W-135 és Y típusú, Neisseria meningitidis nevű baktériumok okozta agyhártyagyulladás ellen. Ez a vakcina egyáltalán nem támogatott, viszont ez is megtalálható a román kereskedelemben. Az ára változó, 200 lej körül van. A harmadik a Bexsero nevű védőoltas, ami B csoportú Neisseria meningitidis baktérium ellen nyújt védelmet. Ez a védőoltás nem található meg Romániában, ellenben interneten megrendelhető. Ezek mind megbízható, „szalonképes” oltások. Mindhárom típus külföldi gyártó terméke.
- Melyik korosztály a legveszélyeztetettebb és miért? Véletlen, hogy az esetek többsége a tinédzserek körében jelentkezik? Minden korosztálynak más típusú oltás szükséges?
– A legveszélyeztetettebb korosztályhoz az 5 év alatti gyerekek, és a tinédzserek tartoznak. A kiskorúak azért, mert még nincs kialakulva az immunitásuk, és nem tudnak ellene megfelelően védekezni. Az tévhit, hogy az anyatejes gyerekek kevésbé veszélyeztetettek. A tinédzserek körében azért gyakoribb, mert a baktérium cseppfertőzés által terjed, vagyis tüsszentés, köhögés és csókolózás által. Korosztályonként a védőoltás típusa nem változik, csak a dózisa. A 12 hónaposnál kisebb gyerekeknek 3 dózist kell kapniuk ezekből a vakcinákból, az 1 év fölötti gyerekek és felnőttek egyet.
- Ha több kórokozóra létezik oltás, azokat milyen időtávolságra lehet beadni? Vannak-e már visszajelzések arról, hogy ezek az oltások mekkora védettséget biztosítanak? Egyáltalán mikortól kezdték ezeket az oltásokat forgalomba hozni, felnőtt-e már egy „beoltott” nemzedék?
– Azoknak a gyerekeknek az esetében, akik 3 alkalommal kapnak védőoltást, az első két adag között 2 hónapos szünetet kell tartani, a második és a harmadik dózis között viszont hat hónapot. Ez a séma országonként változó. Az oltásokról általában tudni kell azt, hogy a védőhatásuk 5-6 év, ezért oltunk újra például kanyaró ellen, vagyis először 1 éves korban, majd 5 évesen újra. Ami az agyhártyagyulladást illeti, ha egy gyereket beoltunk, és felnőtt korban mégis elkapja a kórokozót, ha nem is védi meg teljesen az oltás, a betegség egyik enyhébb formáját váltja ki. Mivel Romániában nem volt eddig kötelező a védőoltás, és régebben a szülők sem voltak ennyire informálva, nem tudnám megítélni, hogy mennyire sikeresek ezek az oltások, viszont Magyarország például már 15 éve sikeresen olt agyhártyagyulladás ellen.
- A kullancsok okozta agyhártyagyulladás ellen is védenek ezek az oltások, vagy az egy külön kategória?
– Nem; a helytelenül kullancs elleni védőoltásként emlegetett készítmény alatt a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis) elleni vakcinákat értik. Kétféle ilyen védőoltás létezik, az Encepur és az FSME. Fontos tisztázni, hogy ezek nem védenek egyéb kullancs okozta megbetegedésekkel szemben, mint a Lyme kór, vagy a Tibola.
- Mik a szimptómái az agyhártyagyulladásnak és hogyan lehet valamennyire elkerülni a fertőzést?
– Általában a magas láz, az erős fejfájás, a tudati állapot zavartsága; a beteg nem reagál a helyzetnek megfelelően, vagy egyáltalán nem reagál az ingerekre, esetleg fokozottan aluszékony, vagy éppen ellenkezőleg, túlzottan nyugtalan. A csecsemőknél vigasztalhatatlan, semmire sem szűnő, magas, sipító hangú sírás jelentkezhet. A beteg elesett, rossz általános állapotú, közérzete rossz; a gyermek nem játszik, fekszik, nem eszik, nyűgös, nyugtalan, vagy folyamatosan alszik. Járása bizonytalanná válik, szédül, hányingere van, hányik. Esetleg látászavarról számol be. Lefektetve típusos esetben jellegzetes módon fekszik, ún. vadászkutya-tartásban (az oldalán fekszik, lábait sokszor felhúzva, fejét hátraszegi, és ellenáll, ha előre akarjuk hajlítani). Súlyos esetben a testén kiütések jelennek meg, melyek száma gyorsan nő. Ezek a kiütések valójában apró bevérzések, melyek rendkívül súlyos állapotra utalnak. Ilyenkor a folyamat rendkívül gyorsan előrehalad, gyakorlatilag órák alatt rosszabbodik, megfelelő orvosi kezelés nélkül többnyire végzetes. Az agyhártyagyulladás ellen a biztos védelmet csak a védőoltás nyújtja. A megelőzést az általános higiéniai szabályok betartása mindenképpen segíti.
Továbbá mindazokat, akik hordozhatják a kórokozót, el kell különíteni a többi egészséges embertől. A fertőzöttek, illetve baktériumhordozók családtagjai szintén a megelőző gyógyszeres kezelést kapják meg, így náluk a megbetegedés nem várható.
- Mit jelent az, hogy valaki csak hordozza a vírust? Erre is volt már a hírek szerint az elmúlt időszakban három eset.
– Garatflórájukban viszonylag sokan hordozzák ezt a kórokozót, a fiatalok akár 5-50 százalékánál is előfordulhat, de önmagában nem feltétlen okoz betegséget. Ahhoz, hogy valakiben a tünetmentes hordozásból invazív fertőzés alakuljon ki, több tényező is szükséges. Ilyen például a sérült nyálkahártya, a túlzott fizikai terhelés, az alultápláltság, az immunrendszer hiányos működése, nem lehet csak egyetlen okot megjelölni.
A betegség cseppfertőzéssel terjed, melyhez viszonylag szoros kontaktusra van szükség. Zárt közösségekben ennek különösen nagy a veszélye. A betegség borzasztóan járványos, diszkókban, iskolákban, otthonokban és katonáknál pillanatok alatt el tud terjedni.
- Ön szülőként mit ajánl? Egy gyatra egészségügyi rendszerben, ahol semmire sincs pénz, a gyermekeiért felelős szülőknek milyen óvintézkedéseket kell tenniük, akár a saját költségükön ahhoz, hogy valamelyest biztonságban tudják gyermeküket?
– Azt tanácsolom, hogy a minimális higiéniai óvintézkedéseket mindenképpen tartsák be, nagyon sok baktériumot tudunk így eltávolítani. Másrészt informálják fiataljaikat a közösségben elkapható fertőzéses betegségekről, és ezeknek komoly következményeiről. Ezek a tájékoztatások az oktatásban is elhangzanak, de nem elég ismételni. Végül, de nem utolsó sorban, ha lehetősége van rá, oltsa be a gyereket a szülő, ha valóban felelős. Nem kell tartani a védőoltásoktól. Ha bárkinek kételyei vannak ezek kapcsán, kérdezzen meg egy szakembert!
