Kell ez nekünk? Kell, mert szeretjük és csináljuk. Ki lehet szállni belőle? Ki, csak nem biztos, hogy kivitelezhető. És nem biztos, hogy megéri. Fontos elvégezni az év végi számvetést, bár nem könnyű új erőt találni hozzá. Jó lenne megint nekiveselkedni az életnek, jobban csinálni a dolgokat. Ehhez nem árt megkérdeznünk magunktól, hogy hol is tartunk. Nagy kihívás tisztán látni, pedig totál egyszerűnek tűnik. Kérdezel, s ugyancsak te válaszolsz. Kérdezni könnyű, válaszolni annál nehezebb. Néma csend. Utáljuk a csendet? Minden bizonnyal. Baj van, amikor nem jön a válasz. Úgy érezzük elvesztünk. Hiányoljuk az útmutatást, az isteni sugallatot. Szűken mérik az ilyen tanácsokat, nem jut bárkinek. Vagy mégis, csak nem vesszük észre? Nyitott szemmel és füllel járni fél siker. Nyitott ésszel és lélekkel már teljes siker. Vajon nem túl sok a nyitás? De, sok, de mégis tudjuk, hogy nyitni jó. Valahogy mindig tovább lendít. Ám mégis nehéz megtenni. Kimozdulni a komfortzónából? Lehet, pont ennyi hiányzik, hogy meghalljuk a tanácsokat.
December itt van, és szélsebesen vágtat. Egészen pontosan mi rohanunk, és nem mérlegelünk. Nem adunk magunknak időt. Csak úgy rutinból élünk. Végezzük a napi teendőket, s közben elmegy mellettünk az élet. Vagy ez maga az élet? Természetesen ez is az. Kell hozzá a jó értelemben vett rutin, de kell hozzá az új, a nyitás is. Érdekes egyveleg. Fontos, hogy egyik se kerüljön túlsúlyba. Ha nem érezzük jól magunkat, akkor az egyik túlteng. Rutinból vagy új kihívásokból van túl sok? Erre ki-ki maga kell válaszoljon. Az idén is még lehet lassabban élni. Nem tértünk vissza teljesen a régi kerékvágásba, van idő töprengeni. Bő három hetünk van, ajándékozzuk meg magunkat egy kis idővel. Szabadidővel. Fordítsuk a saját épülésünkre, kísérletezzünk, keressünk új utakat. Tegyünk fel nyílt kérdéseket magunknak, s keressük az újszerű logikát, a szokatlan megoldásokat, valamint a bátor válaszokat. Így lehet, hogy jobbak leszünk. S velünk együtt mások is. Így már lesz értelme decembernek.
